A politikus hangsúlyozta, a civil szervezetekkel kapcsolatban olyan nem hiteles kép terjedt el, hogy azok az ország lakosságának érdekeit képviselik. Ez nagyon veszélyes téveszme. Senki sem választotta meg ezeket a szervezeteket arra a feladatra, hogy képviseljék az emberek érdekeit – tette hozzá.

A politikus úgy vélte, a társadalomban jelenleg nyilvánvalóan létezik igény a nyílt és átlátható politikára. "Úgy véljük, hogy ez a követelés nemcsak a pártokra és a politikusokra vonatkozik, hanem a különböző szervezetekre, amelyek tevékenysége megmutatkozik az ország társadalmi, politikai életében, de kihat az ország társadalmi helyzetére is. Az állampolgároknak joguk van tudni, hogy a konkrét társadalmi szervezetek valójában kit képviselnek. Ezért mi úgy gondoljuk, ha egy országban tevékenykednek szervezetek, amelyek külföldi állampolgároktól vagy kormányoktól kapnak pénzt, akkor társadalmunknak erről tudnia kell" – mondta a miniszter.

Hozzátette, "tudunk róla", hogy Soros György számos szervezetet támogat: teljesen nyilvánvalóak a szándékai, nyíltan nyilatkozott arról, hogy a jelenlegi magyar kormány bukását és távozását akarja, mert nem helyesli politikai irányvonalát. Szijjártó kifejtette, nem Soros Györgynek kell eldönteni, hogy milyen kormány és milyen irányvonal kell Magyarországnak, erről a magyar népnek kell határoznia.

"Úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb mértékben nem demokratikus külföldről diktálni a magyar választóknak, kire szavazzanak" – mondta.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy Soros György nem is leplezi a szándékait. Úgy vélekedett, hogy az államnak viszont teljes mértékben jogában áll elhatárolnia magát a külföldi befolyástól. Még az Egyesült Államokban is arról beszéltek, hogy külföldről beavatkoztak az ország politikai folyamataiba, belpolitikájába. Ha ott így vélekednek, akkor "nekünk minden alapunk megvan arra, hogy hasonló álláspontot képviseljünk. Ha a külföldi politikusok, üzletemberek és hasonló személyiségek törekszenek befolyást gyakorolni országunk politikai folyamataira, akkor nekünk jogunk van védekezni" – hangoztatta.

Szijjártó szerint egyenlő feltételeket kell szavatolni mindenki számára. A külügyminiszter ugyanakkor nem beszélt a határon túl, illetve az Egyesült Államokban is működő, közpénzből finanszírozott magyar lobbiszervezetekről és alapítványokról.

A külgazdasági és külügyminiszter szólt arról is, hogy az elmúlt években példátlan mélységbe süllyedt az amerikai-magyar kapcsolatok szintje. Az Egyesült Államok részéről nyilvánvaló kísérletek történtek a beavatkozásra a magyar belpolitikába – mondta. A legismertebb ilyen eset egyébként az volt, amikor az amerikai Bunge étolajgyártó korrupciós panaszára válaszul az Egyesült Államok kitiltott hat magyar kormánytisztviselőt, köztük Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét. Vida később lemondott az adóhatóság éléről.

Az interjúban szó esett az Oroszország elleni uniós szankciókról. Szijjártó Péter arra számít, hogy az Egyesült Államok és Oroszország gyakorlatias és ésszerű, továbbá stratégiai megfontolásokból újfajta együttműködést alakít ki egymással. Ebben az esetben várhatóan megváltozik az Európai Unió hozzáállása is. A kérdésben Magyarország nem gyakorolta vétójogát, hogy ne okozzon törést az európai egységben.