Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A közelmúlt botrányai után az egyik egészségügyi érdekvédelmi szervezet felmérést készített a paraszolvenciáról. Ebből kiderült, egyre kevesebb orvos gondolja úgy, hogy a betegek hálából csúsztatják zsebükbe azt a bizonyos borítékot. Főleg a fiatal orvosok körében magas a hálapénz elutasítottsága.

Néhány hónappal azután, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt az onkológus nőgyógyászt, aki nem egyszer halálos betegektől kért el pénzt műtétekért, vizsgálatokért, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete(ReSzaSZ) felmérést készített a hálapénzrendszerről.

A 2016 elején alakult egészségügyi érdekvédelmi szervezetnek nem ez volt az első akciója hálapénz témájába; február közepén az igazságügyi miniszterhez fordultak az utólag elfogadott hálapénz miatt.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport is aktivizálta magát; úgy tudjuk, nemrég a ReSzaSz-szal közösen levélben fordultak a Magyar Orvosi Kamarához, hogy a közelmúlt botrányaira hivatkozva vizsgálják felül az etikai kódexet. Választ azóta sem kaptak a MOK-tól.

Megváltozott gondolkodás

A kedden publikált kutatás tehát nem előzménynélküli, ezért duplán érdekes volt, hogy mire jutott a 907 orvos részvételével készült online felmérés. Az eredeményeket böngészve az tűnik a kutatás legfontosabb tanulságának, hogy a 2013-ban készült hasonló felmérés óta gyökeresen megváltozott a hálapénz megítélése az orvosok  körében.

Arra a kérdésre, hogy a betegek miért adják a hálapénzt, az orvosok 32 százaléka válaszolta azt, hogy a megfelelő ellátás, figyelem reményében. Három éve ugyanez az arány még csak 11 százalék volt.

Majdnem ilyen sokan (29 százalék) mondták azt, hogy a betegek úgy gondolják, a hálapénz révén előnyhöz juthatnak. A 2013-as felmérésben még csupán az orvosok 7 százaléka gondolta így.

A rezindensek között különösen magas volt ennek a két válasznak az aránya.

Reszasz - Szinapszis

Hatalmasat csökkent viszont azoknak az orvosoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a betegek valóban önkéntesen, hálájuk kifejezéseként adják a paraszolvenciát. 2013-ban még a válaszadók több mint fele válaszolt ugyanígy, a mostani felmérésben már alig 17 százalékuk.

Az orvosok mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy a betegek az alacsony bérek miatt adnak hálapénzt, és még kevesebben (2 százalék) válaszolták azt, hogy megszokásból.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett orvosok többsége - 96 százalékuk - hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.

78 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy “szeretnék hálapénzmentes egészségügyben dolgozni”, miközben a válaszadók mindössze 3 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy egyáltalán nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

Reszasz - Szinapszis

Nem kérnek a hálapénzből

Abban sincs újdonság, hogy az orvosok döntő többsége (94 százalék) továbbra is elítéli a hálapénzrendszerét; csak öt százalékuk mondta azt, hogy morális elfogadható a paraszolvenia.

Viszont továbbra is magas azoknak az aránya - 61 százalék - akik úgy vélekednek, hogy a jelenlegi helyzetben kénytelenek elfogadni a hálapénzt.

A hálapénz elutasítottsága egyébként rezidensek, azaz a fiatal orvosok között a legmagasabb (56 százalék) , de a teljes mintát nézve is nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya az elmúlt három évben: 19-ről 33 százalékra.

Reszasz - Szinapszis

Nem kopik ki

Kisebbségben vannak azok az orvosok, aki úgy gondolják, hogy a hálapénz pusztán a béremelés hatására ki fog kopni a rendszerből. A válaszadók 60 százaléka szerint a béremelés önmagában nem megoldás. Ezt támasztja alá, hogy  2013-hoz képest ugyan javultak az eredmények, de a megkérdezettek 74 százaléka  még mindig úgy véli, hogy nem tudnak jövőt alapozni a jelenlegi alapbérükre.

Főleg a rezidensek szkeptikusak; 76 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a béremelés fog segíteni a helyzeten.

Reszasz - Szinapszis

Szabályozni kell

A kutatás megállapításai között szerepel az is, hogy az orvosok 60 százaléka továbbra is úgy gondolja, a saját orvos választás feltételeit törvényben kell szabályozni.

Többségük azt is támogatná, hogy teljesítményalapú bérezést vezessenek be. Abban is konszenzus mutatkozik, hogy az állami és a magánegészségügynek szabályozott formában kellene együttműködnie, vagyis a béremelésen kívül más eszközök is kellenek a hálapénz felszámolásához.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!