Kormányzati gépre is futná a honvédség nagy fejlesztéséből
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget – ígérte Simicskó István honvédelmi miniszter és főnöke, Orbán Viktor. A védelmi kiadások jelentős emelése részben kényszer hatására történik: Donald Trump ugyanis minden eddiginél nagyobb erővel követeli a NATO-tagállamok anyagi áldozatvállalását. Mire volna érdemes tehát költeni, ha a haderőt fejlesztjük? Leginkább a légierő fejlesztése jöhet szóba.
„Gatyába rázott Honvédség, megújuló haderő. Hajrá, magyar katonák!" – írta a miniszterelnök a Facebookon 2012 februárjában, nem egészen két évvel a hatalomra kerülése után. „Nem jó, hogy a sor végén kullogunk. Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleges erő” – szomorkodott aztán 2016 októberében, nem sokkal a kvótanépszavazás előtt a kormányfő. Vagyis négy év alatt nem történt semmi.
Lassan utolérjük magunkat, aztán jöhetnek mások
Amin nem is érdemes annyira csodálkozni, elég ha csak a védelmi kiadások GDP-arányos költését nézzük. Még 2012-ben is magasabb szinten áldozott a magyar állam a honvédségre, mint azután. Az akkori 1,04 százalékot 2013-ban 0,95-re, 2014-ben 0,87-re, 2015 első felében pedig egészen 0,85 százalékig csökkentették. Innen sikerült 2016-ban 1,01 százalékig visszatornászni.
Simicskó István honvédelmi miniszter a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, 2026-ra elérjük a NATO-tagállamok által 2014-ben elfogadott 2 százalékos célértékét. Ezt évi 0,1 százalékos emeléssel tervezik (erről már 2012-ben született ígéret), de a miniszter szavai szerint „akár még előbb is elérhetjük a 2 százalékot”.
Simicskó: Ha szükséges, meggyorsítjuk a védelmi kiadások növelését
A müncheni konferencián a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban Simicskó István honvédelmi miniszter azt mondta, ha szükséges, nem zárkóznak el attól, hogy még 2026 előtt elérje Magyarország a NATO-megállapodás alapján kitűzött 2 százalékos védelmi kiadási célértéket. Még az idén jöhetnek a kormányzati VIP-gépek is, de csak olcsón, és felzárkózunk a térség bivalyerős hadseregeihez is.
Ez bíztatóan hangzik, főleg hogy a NATO legnagyobb, legerősebb tagországának első embere, Donald Trump már a kampány során közölte: a tagállamok jobban teszik, ha minél előbb kiperkálják a 2 százalékot, különben az USA is kétszer meggondolja, hogy akcióba lépjen-e a szövetség alapkövének számító 5-ös cikkely alapján, ha valamelyik tagállamot agresszió éri.
Éppen ezért megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, mire terveznek többet költeni a megemelkedett keretből. Választ egyelőre nem kaptunk, de egy, s más így is kiderült.
Lenne mire költeniTávlatokból nincs hiány. A tárca alig kilenc év alatt közel 20 ezer főre tervezi növelni a tartalékos állomány jelenleg nagyjából 5500 fős létszámát, területvédelmi alapon szervezve, mind a 197 járásban. Simicskó István arról beszélt, hogy a nagyjából 30 ezer fős honvédségi létszámot kell kiegészíteni egy "valós képességekkel rendelkező" 20 ezer fős tartalékos állománnyal. Még ezt is minimális programnak nevezte, és beszélt a hazai védelmi ipar újraélesztéséről is.
A Zrínyi 2026 fantázianevű haderőreform egy rendkívül ambiciózus kezdeményezés, amit a tárcavezető szerint a magyar gazdaság teljesítménye tesz lehetővé. Más kérdés, hogy semmi nem garantálja, hogy a magyar gazdaság kilenc egymást követő évben is kiemelkedően teljesít, ilyesmire az elmúlt 25 évben nem volt példa. Ez tehát legalábbis azt kívánná, hogy a minisztériumnak sikerüljön ennyi időn keresztül olyan lobbihelyzetben maradnia, hogy a honvédség szűkösebb években is prioritást élvezzen más területekkel szemben.
Emellett pedig egy tűpontos koncepcióra is szükség volna, ami mentén évekre előre keretbe foglalják, milyen rendszerek esnek át modernizáción, milyen új egységek létrehozására van lehetőség, és persze mindezt mekkora forrásból tervezik megvalósítani, de nyilván ezt a minisztériumban is jól tudják. Csak mi nem tudjuk, hogy ez a koncepció létezik-e. Mindenesetre 2010 óta egy jogszabályváltozás miatt "nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi [...] érdekeinek védelmét veszélyeztetné". Vagyis a koncepcióról legfeljebb annyit tudni, amennyit a minisztérium meg kíván osztani. Ez pedig nem sok.
Azért nézzük, hogyan válna a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó haderejévé. A miniszter hvg.hu-nak arról beszélt: a reform része, hogy a már inkább múzeumokba való An-26-os két hajtóműves, légcsavaros szállító repülőgépeket leselejtezik, és új gépek beszerzésére még az idén pályázatot írnak ki.
A miniszter szerint a legkedvezőbb ár a cél, de egyelőre még sem a géptípusról, sem a cégről nem döntöttek, de szeretnék ha már az év második felében rendelkezésre állnának a gépek, melyek a kormányzati VIP-személyszállító szerepet is betöltenék,
vagyis például ezzel repülne a köztársasági elnök a külföldön szolgálatot teljesítő magyar kontingensek állapotát megtekinteni, a magyar hadsereg főparancsnokaként.
Sor kerül négy darab Mi-17-es helikopter felújítására is, amik a javítást követően még hét évig lesznek képesek ellátni a feladatukat, de a miniszter szerint ez nem megoldás, szükséges lesz új forgószárnyas eszközök beszerzésére is.
Ha lesz pénz, mindenki repül
Wagner Péter, biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak elmondta, nem meglepő, hogy a minisztérium a megnövekedett források első részét várhatóan a légierőre költi, hiszen ez a haderőnem a hadsereg legjobban a NATO-ba integrált része. “Ez a magyar biztonságpolitika leghangsúlyosabb eleme a NATO szempontjából. A harckocsik és tüzérség alkalmazására mostani biztonsági kihívások alapján az elkövetkezendő 5-10 évben nem várható Magyarország esetében, mivel a földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan is az országnak más a biztonság percepciója, mint a tőlünk keletre fekvő NATO-tagokénak. Olyan katonai missziót pedig nem vállal az ország, ahol ilyen nehézfegyverzet telepítésére lenne szükség” – mondta a szakértő.
Ráadásul a külföldön, a NATO, EU vagy ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő magyar katonák szállítása és ellátása sokkal égetőbb probléma, mint a fent említett fegyvernemek gyors modernizációja. Pedig volna mit, hiszen az alig egy tucat magyar harckocsi jó része már arra is alkalmatlan, hogy elhagyja a bázisát. Az mindenesetre jó iránynak tűnik, hogy a minisztérium a fejlesztési prioritások során egy ütőképes, modern légierő szinten tartására koncentrál.
Ahogyan az is örömhír, hogy a pár évvel ezelőtti balesetek után használhatatlanná vált két gép pótlásával újra teljes a 14 gépes Gripen-flotta, a kecskeméti Puma-század új MS20-as szoftvercsomagot kap (tizenkét együléses, két kétüléses gép). Még ennél is jobb lenne persze, ha a svédeknek kifizetett repült órákat valóban lerepülhetnék a pilóták, és ad absurdum legalább a gépágyúval gyakorolhatnák a földi célpontok elleni támadást.
A szovjet gyártású 2K12 KUB (NATO-beli nevén SA-6) és a Mistral rakétarendszerek modernizációja még várat magára, ennek szükségességéről legutóbb decemberben beszélt a honvédelmi miniszter. Könczöl Ferenc alezredes, az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, nyáron kinevezett parancsnoka egy keddi interjúban viszont a honvedelem.hu újságírójának azt mondta, hogy a gondos odafigyelés és a megfelelő tárolás miatt a KUB-rendszer élettartama még kitolható, de már ők is izgalommal várják, mikor és mivel sikerülhet ezt kiváltani. A Mistral rendszeréhez pedig most érkeztek új M3 típusú rakéták és a fennálló készletet is felújítják, illetve egy részüket a gyártó MBDA-konszern visszaveszi. A csere már csak azért is sürgős lenne, mert a KUB nem kompatibilis a NATO Patriot-rendszerekkel.
Bár pontos információ nincs erről, a Magyar Nemzet decemberi cikke szerint a lejáró élettartam alapján számítani lehet még a páncéltörő és tábori tüzérség Konkursz, Fagot és Metisz–M páncéltörő rakétáinak, D–20 tarackjainak cseréje, valamint a jutai és kupi réskitöltő- valamint lánctalpas gyalogsági harcjárművek beszerzése esetleg visegrádi együttműködésben.
A különlegesek különlegesen jók
Ezeken kívül várható még a kormány által sulykolt határőrvédelem megerősítése, valamint az árvízvédelem és a különleges műveleti képességek kaphatnak forrásokat. Wagner szerint ez utóbbi a honvédség egyik legmodernebb területe. “A katonák kiképzettsége és egyéni felszerelése is szinte egyenértékű az amerikaiakéval” – mondta a szakértő. A feladatot az egy évvel ezelőtt az MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj egyesüléséből létrejött MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred látja el.
Mellesleg ahhoz, hogy az ember észrevegye, hol lehetne még lyukakat betömni, elég csak elsétálnia a minisztérium épülete előtt, ahol a parkoló tele van (a rendszám alapján) 12-15 éves zöldszínű Opel Astrákkal, vagy jobb esetben régi WV Passatokkal. Ezekben azonban remélhetőleg van még szusz, mert a beruházások jó részéről még nem tudni részleteket. Részben azért, mert amiről nem beszélnek, az nem könyvelhető el kudarcként, ha nem valósul meg, részben azért mert magyar biztonságpolitikai jövőjét keretbe foglaló, épp frissítésen átesett Nemzeti Biztonsági Stratégia még a kormány előtt hever és elfogadásra vár. “Mivel az ágazati stratégiákat a nemzeti biztonsági stratégiából kell levezetni, változni fog a katonai stratégia is” – mondta még januárban a tárcavezető.
Azt, hogy mit jelenthet a magyar haderő régiós viszonylatban meghatározóvá válása, Szenes Zoltán tábornok, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, egyetemi tanár értelmezte a hvg.hu-nak. "Teljesen felesleges összehasonlítani a 38 milliós lélekszámú Lengyelország 100 ezres, vagy a 72 ezres román hadsereggel összehasonlítani a Magyar Honvédséget. Ennek legfeljebb hasonló, 10 milliós lélekszámú országok kategóriájában és sokféle szempont alapján van értelme" – mondta a tábornok. A Global Firepower nevű nemzetközi listán a magyar haderő a 62. helyen szerepel, és a V4 országokból egyedül a szlovákok vannak mögöttünk.
Fejlesztések szerinte egészen biztosan lesznek, hiszen a harci helikopterek már régóta nem is repülnek és a szállító helikopterek közül is csak nagyon kevés. A légierő prioritás, az egyértelműen látszik. Az ukrán fenyegetés azonban megint előhozta a nehézerők fejlesztésének szükségességét is, az orosz harckocsik, lánctalpas gyalogsági járművek és a tüzérség miatt. A (egyébként a TEK által is használt) BTR-ek cseréje például abszolút időszerű lenne. Mikor arról kérdeztük, hol lenne a legjobb helye a megemelt keretből befolyó pénznek, azt mondta kellenének harci helikopterek, szállító helikopterek, légvédelmi rakétarendszerek, a szárazföldön pedig gyakorlatilag minden fegyvernem harci technikáját modernizálni kell, mert "ezeken a területeknek a modernizálása a hidegháborút követően egy-két sporadikus beszerzést leszámítva teljesen leállt".
A Magyar Honvédség személyi állománya viszont jó állapotban van, sokan gyakorlaton vesznek részt a szövetséges erőkkel, és most a fizetések is emelkedtek, de rengeteg munkakörülményt javító fejlesztésre itt is szüksége lenne a laktanyák felújításától az új számítógépek beszerzéséig. A tábornok szerint a keret viszont szinte biztos, hogy folyamatosan nőni fog, mert "a Trump-féle új amerikai kapcsolatrendszer meg fogja követelni, hogy teljesítsük a kiadásnövelést".
Vízfejre még egy vízfej helyett lefejezés
Az egyébként nagyjából 25 ezer fős haderő létszáma csalóka, mondja Kovács Gyula, a pécsi Szigetvári Zrínyi Miklós tüzérdandár nyugalmazott dandárparancsnok-helyettese a hvg.hu-nak, hiszen ebből a minisztérium, a vezérkar és a hozzájuk csatlakozó szervezetek (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Honvéd Egészségügyi Központ) létszáma 11 880 főt jelent, plusz 8 ezer fő a HM-hez tartó cégek állományába tartozik (a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., HM Arzenál Zrt.), így aktív végrehajtói állományban marad nagyjából 7-8 ezer fő. Mindez úgy, hogy a hadseregnek nincs megtartó ereje, sokan elhagyják a pályát. Ekkora képzetlen tartalékos erő megteremtése pedig legfeljebb póttartalékosnak lenne alkalmas, hiszen a tartalékosokat elsősorban katonaviselt állományból kellene létrehozni.
A nyugalmazott dandárparancsnok-helyettes szerint először a vízfej megszüntetésére lenne szükség és ezt követően lehetne zászlóaljról-zászlóaljra, majd ezredről ezredre újjáépíteni a honvédséget, létrehozva egy teljesen NATO-kompatibilis hadosztályt, egy 17-18 ezer fős ütőképes haderőt. "Egy 3-4 ezer fős légvédelmi dandár, egy harckocsi ezred, legalább két lövészezred, egy vegyes-helikopter ezredet és egy vegyes tüzérezred, nagyjából így nézhetne ki. A Honvédkórházat pedig érdemes lenne átadni az egészségügynek, mivel igényjogosult katonák egyébként is elvétve járnak oda" – mondta a nyugalmazott katona a hvg.hu-nak. Szerinte hadiipart is felesleges egy ekkorra hadseregre felépíteni, elsősorban beszerzésekre kell támaszkodni.
Hogyan jön ki az összköltségvetés?
353 milliárd forint. Nagyjából ennyit költött 2016-ban Magyarország védelmi kiadásokra, vagyis a honvédelemre. Ez átlagosan nagyjából 50 milliárd forinttal emelkedhet évente 2026-ig, amikor is elérheti a 800 milliárd forintot. Ez közel 500 milliárd forintos forrásbővülést jelent 10 év alatt. A NATO definíciója szerint ez a hadseregen kívül – légierő, szárazföldi erők és haditengerészet – magában foglalhatja a tagállamok olyan, a belügyminisztériumai alá tartozó állományokat, mint a csendőrség, a határőrség, rendőrség, vám- és pénzügyőrség, vagy a parti őrség, de csak ezeknek az erőknek a katonai kiképzettségének megfelelő arányban.
Elkölteni tehát van mire és úgy látszik, hogy alakul a verseny is, hiszen ha a térség egyik meghatározó haderejévé akarja fejleszteni a kormány a honvédséget, akkor számolnia kell azzal is, hogy a térség – tehát a szomszédos NATO-országok – szintén gőzerővel kezdenek fejlesztésekbe. A lengyelek pedig olyan mértékű modernizációt hajtanak végre a magyar éves védelmi költségvetés több mint tízszereséből, hogy össze sem érdemes hasonlítani a két ország védelmi képességeit. Igaz, ez már csak azért is felesleges lenne, mert a két ország geopolitikai kitettsége is nagyon különbözik. Lengyelország az orosz előretolt helyőrség, a kalinyingrádi enklávé létezésének köszönhetően 211 kilométeres szakaszon határos Oroszországgal, míg Magyarországot három kivétellel NATO-tagországok veszik körül. Az egyik kivétel az orosz szakadárok ellen jelenleg is harcoló Ukrajna, a másik a semlegességet alkotmányában hordozó Ausztria, a harmadik pedig az uniós tagságra pályázó, ezért az oroszbarátságot egy időre háttérbe szorító Szerbia, bár ők a nagy nem barátkozás ellenére azért most MiG-29-eseket kapnak az oroszoktól.
Szlovénia szinte az egyetlen környékbeli ország, ahol nem törik össze magukat a légierő fejlesztéséért, a szlovén légirendészeti feladatait most is magyar és olasz gépek látják el.
A pénznek tehát már most megvan a helye, de arról egyelőre vajmi keveset tudni, hogy az amerikai rápirítás miatt (bár a magyar védelmi politika által már évekkel korábban deklarált) megemelt védelmi büdzsé mire fog elfolyni. Márpedig a Müncheni Biztonságpolitikai konferencián összegyűlt európai védelmi rezsim vezetői szinte mind azzal védekeztek az amerikai igényekre válaszul, hogy legalább olyan fontos, mire költik el a pénzt a tagok, mint az emelés teljesítése.