szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Annak a feltehetően igen korai templommaradványnak a feltárására pályáznak szegedi régészek, amely részeit a Szeged-Csanádi Egyházmegye turisztikai projektjének kivitelezői elbontottak, eltemettek. A látogatóközpont felépítésével elfedett maradványokat már nem, de a túlnyúló részeit esetleg még lehet kutatni, így akár Szeged legrégebbi egyházi maradványát is meglelhetik.

Kockázatokkal, de némi eséllyel fognának szegedi régészek annak a maradványnak a feltárásába, amelynek egy részét még 2014 őszén a Szeged-Csanádi Egyházmegye kétmilliárd forintos Dóm turisztikai projektjének kivitelezése során részben elbontottak, részben pedig betemették. Most a szakemberek abban reménykednek, hogy a betemetett romok a beruházással elfedett részeinek folytatását még meglelhetik a Szeged-Csanádi Egyházmegye éppen most megnyílt éttermének bejárata mellett.

Betemetett múlt

Két és fél évvel ezelőtt, ha lett volna elegendő idő az építkezés közben megtalált maradványok vizsgálatára, akkor már az is kiderülhetett volna, hogy valóban a város legkorábbi egyházi emlékét találták-e meg. Akkor azonban csupán arra hagytak időt a régészeknek, hogy néhány habarcsmintát vegyenek. Ezeknek a mintáknak a vizsgálata azóta lezajlott, de egyértelműen ennek alapján nem állapítható meg az, hogy egy középkori, vagy akár egy 12. századi maradványról van szó. Ezért látják szükségesnek a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, hogy tovább kutassanak, ezúttal csupán a már megépült látogatóközponton túlnyúló területen lehet, amennyiben itt még valóban fellelhetők maradványok, újra vizsgálódni. A két és fél évvel ezelőtt betemetett maradványoknak az is különleges jelentőséget ad, hogy arról korábban egyetlen kutató sem tett említést.

Átmeneti káosz?

Akkor, bár a maradványok vizsgálata gyakorlatilag meghiúsult, mégsem sértett senki semmilyen jogszabályt. A Dóm tér turisztikai attrakciói fejlesztési pályázatának előkészítő, tervezési és kivitelezési időszakában többször is módosították a régészeti törvényt, valamint megjelentek olyan rendeletek, amelyek a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásokra vonatkoznak. Ráadásul, az örökségvédelmi hivatalok, amelyek helyi ügyekben hatóságként működtek, éppen azokban a hónapokban kerültek a kormányhivatalok uszálya alá, amikor a szegedi nagyberuházás engedélyeztetési eljárásai zajlottak.

Mivel a szegedi Dóm tér az egyik emlékekben leggazdagabb területe, ezért a szakma szorgalmazta volna, hogy a helyet nyilvánítsák védetté, és mint ilyen, ne csak megfigyelési, hanem feltárási státusszal dolgozhassanak ott a szakemberek. A megfigyelés csak arra adott lehetőséget a szóban forgó esetben, hogy egy rövid ideig munkát végezhessenek a régészek. Majd a kivitelezők a maradványok egy részét elbontották – egyes, nem hivatalos vélemények szerint azért, mert útban volt a látogatóközpont munkálatainál – a másik részét elfedték.

Mentenék, ami menthető

Két héttel ezelőtt arra nyújtottak be pályázatot a régészek a Nemzeti Kulturális Alaphoz, hogy a beruházás során elfedett terület mellett, a látogatóközpont bejáratánál egy négyszer tizenöt méteres felületen feltárják az esetleges maradványokat. A pályázatot támogatja a tavaly januárja óta a Móra Ferenc Múzeumot fenntartó szegedi önkormányzat is.

Az anyagban az is szerepel, hogy a feltárás esetén, amennyibe a pályázatot megnyerik, további kockázatot jelenthet a közművek elhelyezkedése, illetve az is, hogy a maradványok a korábbi építkezések, bolygatások során már sérültek. Ráadásul, a feltáráshoz szükséges az önkormányzat, a Látogatóközpont, a Környezetgazdálkodási Kht, az ATIVIZIG engedélye is. A pályázatot, információink szerint, várhatóan májusban bírálja el a Nemzeti Kulturális Alap.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!