Nem kapnak enni a kiskunhalasi menekülttábor lakói, adott hírt a Budapest Beacon és a Halasinfó. A hvg.hu is utánajárt, és valóban ez a helyzet, a kórházi ellátás árából kiindulva napi fejenként kevesebb mint ezer forintot spórolnak meg.

A kiskunhalasi nyitott menekültszálláson jelenleg hat ember tartózkodik, ennyien nem kapnak tehát ellátást a magyar államtól. Ők a második eljárásuk eredményét várják, mivel vagy elutasították a menedékkérelmüket, és a fellebbezés után a bíróság új eljárás lefolytatására kérte a Bevándorlási Hivatalt (BÁH), vagy a dublini eljárás keretében kerültek vissza Magyarországra (azaz itt léptek be az EU területére, de más EU-tagállamba távoztak, ezért visszaküldték őket ide, hogy itt folytassák le a menedékkérelmi eljárást), ilyenkor az eljárás újnak számít, ezért kerültek ebbe a táborba.

MTI / Czeglédi Zsolt

Úgy tudjuk, a hat menedékkérő afgán, pakisztáni, illetve iraki kurd. Jelenleg a helyiek segítségével jutnak élelemhez, mivel a táborban nem kaphatnak élelmiszert, kimennek, és ott kapják meg a segítőktől a mindennapi betevőt. Az aktivisták jelen esetben nem jelentenek segélyszervezeteket, tudomásunk szerint ilyenek nem tevékenykednek a táborban.

Elvész minden jog, marad a kötelesség

Hogyan lehetséges ez, hogy a döntésükre heteket, akár hónapokat váró menedékérőknek nem biztosítja az állam az ételt? A kulcs a menedékjogi törvény legutóbbi módosítása, egészen pontosan a 80/K paragrafus 11. bekezdése: "Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok". Ezen jogosultságok között pedig az szerepel: a menedékkérő jogosult bizonyos feltételek esetén "ellátásra, támogatásra és szállásra".

A kötelezettségek tekintetében nincs viszonyosság, a menedékérő megismételt eljárás esetében is köteles együttműködni, nyilatkozni vagyonáról, életvitelszerűen tartózkodni a számára kijelölt területen, átadni okmányait stb. Csak éppen oldja meg az élelmezését.

MTI / Ujvári Sándor

A Magyar Helsinki Bizottság kiadott korábban egy nyilatkozatot, amikor még csak fenyegetett ez ellátatlanság réme. "A jogszabály szigorításával minden 'második eljárásában' lévő menedékkérőnek megvonják az ellátását, azaz a törvény értelmében a hatóságok azt sem veszik figyelembe, hogy ha valaki sérülékeny, azaz például 14 évesnél idősebb kiskorú, beteg, várandós hölgy, vagy esetleg idős kérelmező".

A tömeges válsághelyzet látszata

Az uniós szabályok szerint eddig csak a harmadik eljáráskor vonták meg az ellátást, de csak kivételesen és kellően indokolt esetben, és erről is külön, írásban foglalt és átadott döntést kell hozni, valamint jogorvoslatot is biztosítani kell. A Helsinki szerint az egész szabályozás azon a hazugságon alapul, hogy tömeges bevándorlása okozta válsághelyzet van: most Magyarországon a két, még létező nyílt tábornak 400 fős kapacitása van és erre jut 10-15 menedékkérő, ők okozzák a válsághelyzetet.

Ez, úgy tudjuk, nem történt meg – ezzel a magyar állam ismét egy olyan időzített bombát helyezett el a saját lábánál, ami Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán fog majd robbanni, súlyos kártérítés képében. És akkor megint lehet sorosozni és migránsbizniszt kiáltani, miközben ismét csak annyi történt, hogy a magyar kormány látványosan fittyet hány általa elfogadott, aláírt alapelvekre. A Magyar Helsinki Bizottság először a BÁH-hoz fordul jogi érveléssel a gyakorlat megszüntetéséért, utána vizsgája meg, lesznek-e további lépések.

Kérdéseinkkel a BÁH-ot is megkerestük, a hivatal válaszát közreadjuk, ha megérkezik.