Nem sérti a magyar kormány szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát a felsőoktatási törvény lex-CEU-ként elhíresült módosítása, ezért nem változtat az áprilisban elfogadott törvényen – a hvg.hu információi szerint ez áll abban a válaszlevélben, amelyet az Európai Bizottság április végi figyelmeztetésére állított össze az igazságügyi minisztérium. Ezt a csütörtöki Kormányinfón azután Lázár János is megerősítette.

A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.

Az Európai Bizottság április végén írt a kötelezettségszegési eljárás első szakaszának számító figyelmeztető levelet a kormánynak a felsőoktatási törvény ügyében. Az átírt jogszabály a bizottság álláspontja szerint ugyanis indokolatlanul nagy terhet ró a külföldi egyetemekre Magyarországon, pedig a magánkézben lévő oktatási intézményekre is vonatkozik az az irányelv, amely szerint a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben szabad korlátozni. A bizottság szerint túlzott korlátozásnak számít, hogy meg akarják szabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.

A  magyar kormánynak egy hónapon belül reagálnia kell a Bizottság aggályaira egy hivatalos levélben, ez a határidő május 26-án, azaz holnap jár le. A magyar válasz fényében a Bizottság eldönti, hogy szükséges-e szerinte változtatni a törvényen. Ha igen, akkor egy következő levélben felszólítják a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Erre hivatalosan újabb két hónapja lesz a kormánynak, ha nem teszi - mint ahogy az a válaszlevélből várható - az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.

Részben a CEU-törvény miatt indult meg  múlt héten Magyarország ellen a 7-es cikkelyt aktivizáló Európa Parlamenti eljárás is, amelynek - bár csekély valószínűségű - eredményeként Magyarország szavazati jogát is megvonhatják.