Csütörtökön a MLSZ beszámoltatja Bernd Storckot az Andorra elleni vereség okairól. Vereségek magyarázatában erősek vagyunk, maga Csányi Sándor MLSZ-elnök is úgy látta, a vb-selejtezőkben látott gyengébb szereplésnek olyan okai vannak, mint az orkánerejű szél Feröeren, és Svájc ellen a bíró is nagyon ellenünk fújt, állt a NSO tudósításában. No meg a fiatalítás, ami Storcknak elvégzendő feladat amúgy.

Csányi egyértelműen fogalmazott az orosz és az andorrai meccsek előtt: "Andorra ellen nyerni kell, hiszen még nem adtuk fel a világbajnokságra való kijutást, mert matematikailag még megvan az esély, és megvernénk Svájcot meg Portugáliát is és a többi hátralévő csapatot, akkor még lenne esélyünk. Én bízom benne, hogy az andorrai meccs is, és az oroszok elleni barátságos találkozó is nagyon jó alkalom lesz arra, hogy a jelentősen megfiatalodó magyar válogatott tagjai összeszokjanak, és egy erős csapat alakuljon ki."

A válogatott a 2015-ös 20. helyről visszacsúszott a 33-ra a FIFA-ranglistán, ennek ellenére Csányi optimista az egész magyar futball állapotát tekintve. 2017 májusában kiemelte, a 12 csapatosra szűkített NB I. bejött, biztosabb gazdasági alapokat teremtett a kluboknak, szakmai előrelépés is történt, jó a fiatalok szerepeltetését pénzzel ösztönző rendszer is. Egy baj van, a kevés néző, aminek okát maguk a nézők az alacsony színvonallal magyarázzák. Tovább épülnek a stadionok, az új létesítményekből 12-t átadtak, 11-et még építenek, 8 pedig előkészítés előtt áll. 2019-2020: minden csapat otthon játszik. Csányi kicsit aggódott amiatt, hogy csúszik az új Puskás-stadion beruházása, a mostani tervek szerint 2019 szeptemberére készül el – Lázár Jánostól tudtuk meg, hogy 180 milliárd forintba fog kerülni, és mindig is erről volt szó, sosem másról (azóta a költségek felkúsztak 200 miliárdra).

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén

MTI / Illyés Tibor

Hogy ez mennyire nem igaz, ahhoz nem kell nagyon visszamenni az időben, 2013-ban a Magyar Labdarúgás Fórumán Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója még egyértelműen azt mondta: az új Puskás-stadion 2016 végére, 2017 elejére készülhet el "bekerülési költsége a jelenlegi számítások alapján 60 és 80 milliárd forint között lesz". Ekkor mondta azt Csányi Sándor, hogy

a cél az, hogy négy év alatt 32 világversenyből legalább 6-on vegyünk részt, a 32 versenyben benne vannak az utánpótlás-események is.

Nagy kérdés, hogy jön ki ez a 32-es szám, az átlagosan évi nyolc eseménybe mit számít bele Csányi. Az eredményeket átböngészve arra lehet következtetni, hogy a női és férfi felnőtt- és utánpótlás-csapatok tornáival jön ki ez a szám, azaz a felnőtt- és utánpótlásfutsalt, a női futsalcsapatainkat már nem vette bele a körbe az MLSZ elnöke, ahogy a strandlabdarúgó-csapatot sem. Számításaink szerint a magyar férfi-női felnőtt- és utánpótlás-válogatottaknak négy év alatt több UEFA- és FIFA-rendezésű tornája volt, mint 32, de ez elég nehezen átlátható szisztéma.

De ezen túl is maradnak kérdések: utánpótlás szinten háromlépcsős a versenyzés, van selejtezőkör, elitkör, majd döntő (kör) – egy évben általában van egy tavaszi elitkör, döntő kör, végül egy őszi selejtező a következő évi versenyre. A selejtezőkörből az elitkörbe jutást vajon minek veszi az MLSZ? Ha beleszámoljuk a világversenyen részvétel kategóriába, akkor rendben van az elnök vállalása. Igaz, 2013-ban mi rendeztük az elitkört, és sokszor itthon rendezünk selejtezőköröket is, hogy ezzel is segítsük a csapatainkat – nem mindig sikeresen. Eszerint a Csányi által ígért hat kijutás teljesült. Ha csak az utolsó, döntő körbe jutást vennénk kijutásnak, akkor nem – akkor három kijutásunk van (2015-ös U20-as vb, A-csapatunk 2016-os francia Eb-je, illetve a 2017-es U17-es Eb).

Ezt az eredménysort vettük alapul, a számokat az MLSZ szakmai beszámolóiból vettük, a csillagozott eredményeket vehetjük kijutásnak:

2013

Férfiak

A-csapat – nem jut ki a brazíliai vb-re

U21 – nem jut ki az olimpiára

*U19 – mi rendeztük 14-es Eb-elitkört, nem volt selejtező

U17 – elitkörből nem jut be a döntő körbe, később selejtezőből az elitkörbe sem

Nők

A-csapat – vb-selejtezőkön 3 vereség, nem jut ki

U19 – tavaszi Eb-elitkörből, őszi selejtezőcsoportból sem jut tovább

*U17 – bejut az elitkörbe, de nem a döntő körbe

2014

Férfiak

U21 – nem kvalifikált nemzetközi tornára

*U19 (1995) – legyőzte Izraelt az Eb-elitkörben (ahol a rendező ország jogán szerepelt), 3. lett, így kvalifikálta magát a 2015-ös új-zélandi u20-as vb-re.

U19 (1996) – nem jutott ki az Eb-re (hazai rendezésű selejtező volt)

*U17 – a hazai rendezésű kvalifikációs tornán bejutott az elitkörbe

Nők

A-csapat: 5 vereség, 2 győzelem a vb-selejtezőkben, nem jut ki

U19 – nem tudott továbbjutni az Eb-selejtezőcsoportból

*U17 – magyarországi Eb-selejtezőből továbbjutott az elitkörbe

2015

Férfiak

*A-csapat – kijutott a 2016-os Eb-re

U21 – nem jut ki a Eb-re

U20 – vb-döntőkörben játszott (1 győzelem Észak-Korea ellen, 3 vereség)

U19 – nem jutott ki a 2016-os Eb-re

U17 – nem jutott ki a bulgáriai Eb-re (16 csapatos)

Nők

A-csapat: nem jut ki a 2017-es női Eb-re

U19 – nem jutottunk ki az Eb-re

*U17 – elitkörben játszott áprilisban (1 dönt, 2 vereség), majd az itthoni selejtezőben másodikként kijutott a 2016-os elitkörbe

2016

Férfiak

A-csapat – franciaországi Eb, negyeddöntő

U21 – nem jutunk ki a 2017-es Eb-re

U19 – nem jut ki a 2017-es Eb-re

*U17 – kijutott az 2017-es Eb-re, ott a törököktől kikapott a negyeddöntőben

Nők

A-csapat – nem jutott ki az Eb-re

*U19 – a magyarországi rendezésű elitkörben 1 ponttal lett harmadik, majd továbbjutott a selejtezőből a 2017-es elitkörbe

*U17 – franciaországi elitkörbe jutott ki, háromból három vereség, magyarországi rendezésű őszi selejtezőből továbbjutott a 2017-es elitkörbe