A gólyatábor-bomba 2014 augusztusában robbant, amikor az ELTE Tanító és Óvóképző Kara fónyódligeti gólyatáborában a szervezők felkérésére ott dolgozó fotós megerőszakolt egy hallgatót. Az esetet büntetőeljárás követte, a tettest el is ítélték - emlékeztet az Átlátszó.
A fonyódligeti ügy hírei másoknak is bátorságot adtak elmondani a saját történetüket, így derült fény számos korábbi esetre. Az ELTE jogi karán történtekről egy Mira álnevű hallgató mesélt az Index-nek. A lány a 2013-as gólyatáborra úgy emlékezett vissza, hogy a szexuális jellegű játékok és erős ivászat már az első napon megkezdődött. Ő elég hamar rosszul lett, gyanúja szerint valamit keverhettek az italába.Visszament a szobájába, ahol később arra ébredt, hogy egy férfi hallgató rajta ülve önkielégít. Mira beszámolt erről a szervezőknek, nem ment haza, de ragaszkodott hozzá, hogy az elkövetőt hazaküldjék.
Lattmann erre hivatkozva írta azt, hogy “a cselekmény büntetőjogi megítélése nem egyértelmű, ebből következően pedig más személyek magatartási kötelezettségei sem”, mondván a büntetőeljárás megindításához a szexuális bűncselekmények alapeseteiben megköveteli a magánindítványt. Márpedig Mira nem tett feljelentést – ezért nem lehet bűncselekményről, például szexuális kényszerítésről beszélni. Lattman szerint a " cselekmény hatásának az áldozatra gyakorolt szerencsésen csekély jellegére utalt a tény, hogy a hallgató ott maradt a többnapos buliban, miközben a randidrog bevetése utólag sem nyert igazolást.”
Lattmannról a napokban derült ki, hogy tavaly heteken keresztül az MSZP és a DK közös miniszterelnök-jelöltjének érezte magát Tarjányi Péter biztonságpolitikus, a Zoom.hu kiadójának felkérésére. Most pedig szintén a Tarjányi által tető alá hozott Magyar Progresszív Mozgalomban kapott kulcsszerepet.
A mozgalom kimondott célja Botka Lászlónak, az MSZP „hivatalos” miniszterelnök-jelöltjének a megbuktatása, amelyről HVG írt a héten alapos elemzést.
Lattmannt ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, de továbbra is kitart azon véleménye mellett, miszerint  az ELTE jogi kari vezetése boszorkányüldözést folytatott a gólyatáborokat szervező hallgatók ellen. Az utólagos vizsgálatok során nem volt cél a tényleges felelősök megtalálása és szankcionálása: például “Mira” ügyében sem vették elő az elkövetőt, arra hivatkozva, hogy gólyatábori résztvevőként még nem volt hallgatói jogviszonya. Holott súlyos etikai vétség miatt el kellett volna távolítani a karról. A kari vezetés célja azonban nem feltárás volt szerinte, hanem a gyors példastatuálás volt. Az Átlátszó úgy tudja, hgy facebookos posztjai miatt nézetei átgondolására kérték fel az oktatót, 2015 végén Lattmann közös megegyezéssel távozott.
Lattmannra egyébként az Átlátszó szerint mint „jó fej, fiatal tanárra” emlékezik számos volt hallgatója, aki 2008-tól a jogi kari gólyatáborok megszüntetéséig részt is vett valamennyi rendezvényen egy-egy teljes nap és éjszaka erejéig. Állítása szerint soha nem tapasztalt vállalhatatlan visszaéléseket. A “Mira”-féle esemény éjszakáján pont jelen volt, de neki akkor nem tűnt fel semmi, mert ő „a közösségi tereken volt, nem a hallgatói hálóhelységek környékén”. Csak másnap észlelte, hogy a szervezők a biztonsági kamerák felvételeit nézik. Kérdésére a jelen lévő HÖK-vezető azt válaszolta, hogy lopás történt az egyik szobából, ennek nyomát vizsgálják – vagyis Lattman szerint átverte.