A hivatalos megemlékezések az Országház előtti Kossuth Lajos téren reggel 9 órakor kezdődtek, a hagyományoknak megfelelően Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett előbb felvonták, majd félárbócra eresztették Magyarország lobogóját.

A kormány nevében a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországot megszálló szovjet haderő ugyan leverte a forradalmat, de az ötvenhatosok áldozata nem volt hiábavaló, mivel az ő küzdelmük alapozta meg az ország mai szabadságát. Dömötör Csaba emlékeztetett: 61 évvel ezelőtt a mai napon indult meg a szovjet csapatok intervenciója Magyarország ellen, a túlerővel folytatott harcokban és a megtorlásokban pedig több ezren vesztették életüket.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A központi megemlékezést a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél rendezték. Itt Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta, az akkori rendszert az egész magyar nép söpörte el; a világon páratlan szabadságharc bontakozott ki, amely azért indult, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, miként éljen.

Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere arról beszélt: a gyásznapon arra emlékezünk, amikor Magyarországon jobban akartak élni, mint bármikor. Ez volt Európa legdicsőségesebb két hete - tette hozzá.

A Rákoskeresztúri új köztemetőben Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt. Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar - jelentette ki a volt kormányfő a Nemzeti Gyászparkban a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös rendezvényén.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke napközben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy újra benyújtják az Országgyűlésnek az átvilágítást, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó törvényjavaslatukat, majd Hadházy Ákossal, az ellenzéki párt másik társelnökével az V. kerületi Vértanúk terén fejet hajtottak Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál.

A Párbeszéd közleményben tudatta, hogy Karácsony Gergely, az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje és társelnöke, valamint Juhász Péter, az Együtt elnöke az 1956-os forradalom hőseire emlékezve koszorút helyezett el a 301-as parcellánál.

A Magyar Liberális Párt szintén közleményben figyelmeztetett, a szabadságért folytatott küzdelem soha nem érhet véget, és mindent meg kell tenni azért, hogy Magyarország meg tudja őrizni függetlenségét.

A Szent István-bazilikában 18 órától tartottak emlékkoncertet, a Terror Háza Múzeumnál pedig az emlékezők egész nap gyertyagyújtással tiszteleghettek az áldozatok előtt.

A budapesti rendezvények mellett többek között Zalaegerszegen, Keszthelyen, Pécsett, Szolnokon, Szegeden, Miskolcon, Geszteréden, Kaposváron és Szombathelyen is tartottak megemlékezéseket, koszorúzásokat a nemzeti gyásznapon.

November 4-én régóta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.