A nagy vihart kavart, a civil ételosztók díjfizetési kötelezettségét megerősítő debreceni rendelet megjelenése után úgy hírlik, megváltozik az ételosztás országos törvényi szabályozása, értesült a Népszava, az Emmi állítólag azt tervezi, hogy egyházi, állami és önkormányzati cégeken kívül más ne oszthasson ételt. A változás egyelőre belső egyeztetésen van, nincs még jogszabálytervezet sem. Kerestük az Emmit, megkérdeztük, mi igaz a változásból. Ha megszólal, jelezni fogjuk.

Addig is megpróbáltunk utánajárni, miként érintené az ételosztás ilyen szigorítása a megsegített embereket, és arra jutottunk: sok-sok adag étel esne ki a rendszerből. Közterületen ételt osztani már most is csak engedéllyel lehet, az illetékes önkormányzattól kell területfoglalási engedélyt kérni hozzá.

Magyarországon az egyik legismertebb ételosztó a Krisna-tudatú hívők szervezete, az Ételt az életért közhasznú alapítvány, ez szokta a sok száz méteres sorokat produkáló Blaha Lujza téri ételosztásokat szervezni Budapesten. Szanyi-Karl Attila, a közhasznú alapítvány vezetője azt mondja a hvg.hu-nak, őket is érintené egy esetleges változtatás, mert nonprofit civil szervezetről van szó.

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szegényélelmezési programját megvalósító Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány ételosztása a budapesti Blaha Lujza téren

MTI / Illyés Tibor

Budapesten amúgy általában nem közterületen, hanem zárt helyeken osztanak ételt, ott nem kell területfoglalási engedélyt kérniük. A Blaha Lujza téri helyszínen csak évente öt alkalommal (húsvét, a szegénység elleni világnap és karácsonykor három nap) rendeznek kiemelt osztásokat, annak köszönhetően, hogy ebben fővárosi önkormányzat készségesen segít, pénzt sem kér érte, mondja Szanyi-Karl.

A szervezet Budapesten naponta 1800 adag ételt oszt (zárt helyeken, mint említettük, ehhez nem kell területfoglalási engedély), jellemzően magyaros meleg ételeket, babgulyást, lencsefőzeléket. Ezt most, a krízisidőszakban, azaz a hideg idő beköszöntével szombatonként egy mozgójárattal is kiegészíti, ez a melegedőket járja körbe – az alapítvány most épp azt vizsgálja, milyen kapacitással, hogyan tudja ezt a szolgáltatást rendszeresen is működtetni.

Az Ételt az életért Debrecenben heti egy alkalommal oszt ételt, de saját tulajdonú zárt területeken, így nem érinti a debreceni önkormányzat rendeletmódosítása, amely szerint az ételosztásért 35 forintos négyzetméterenkénti területhasználati díjat kell fizetni (a polgármester szerint ez eddig is így volt, most csak, a félreértések elkerülése miatt bekerült az ételosztás szó a rendeletbe; az ellenzék szerint azonban volt, amikor nem kérték a jelképes összeget, és az is sokakat felháborított, hogy erre mi szükség van akkor, amikor a debreceni futballszurkolókat ingyen szállítja a meccsre az önkormányzat – minderről az ATV számolt be).

Szanyi-Karl úgy látja, az éhes tömegek korábban is, most is ugyanakkorák, ami változott, az az összetételük: korábban – és sokan a mai napig azt gondolják – hajléktalanok álltak sorba, ma már ők csak az éhezők 30 százalékát teszik ki. A többség nyugdíjas vagy nagycsaládos.

"Híreket hallunk már egy ideje" – mondja Havasi Zoltán, az ételosztásban szintén érdekelt Budapest Bike Maffia (BBM) vezetője. Ők is ételosztásban utaznak, illetve bármilyen olyan segítségben, ami felmerül. A szervezet tagjai a városban járva-kelve akár étel- akár ruha- vagy más adománnyal segítik a rászorulókat, akikkel találkoznak. Őket szintén nem érintené a fent vázolt esetleges törvényi változtatás, "mi csináljuk így is, úgy is", mondja Havasi, aki szerint azonban több ezer adag étel sorsa forog kockán egy ilyen jellegű szűkítéssel. Ugyanis az állami ellátás nem megfelelő, ha kiesnének a civilek, nem lenne elég étel.

2016 végén jelentette be Czibere Károly Emmi-államtitkár, hogy négy éven át kap évente négyezer hajléktalan naponta meleg ételt egy programnak köszönhetően – Havasi szerint ez nem elegendő – és ahogy már írtuk, rég nem a hajléktalanok jelentik a fő célcsoportot. A civilek amúgy is komplexebb ellátásban gondolkodnak, ruhákat, takarókat is adnak az étellel, vitaminokkal is segítik a nehéz időszakban a túlélést.

Túry Gergely

Már szinte bujkálva oszt ételt a Keleti Csoport nevű szervezet, annyi retorziós lehetőség van a rendszerben már most is, mondja Baba, a szervezet vezetője a hvg.hu-nak. A 2015 óta működő csoportot érintené egy szigorítás, jelenleg 100 ember dolgozik naponta azon (20-30 fő alkalmi segítségével), hogy ételt kapjanak a rászorulók, akik Baba tapasztalatai szerint sem csak a hajléktalanok, hanem diákok, akik az albérlet kifizetése után már nem nagyon tudnak enni, kisnyugdíjasok, özvegyek, nagycsaládosok.

A hajléktalanokat is megtalálják a város szélén, mivel tavaly óta már nem tartózkodhatnak a főváros belsőbb részein. Napi mintegy 800 adag étel forog kockán: 5-600 adag az utcán, 200 adag a hajléktalanszállón, és 100 adag étel a hajléktalanszállók beteg lakóinak, ennyit készít el a Keleti Csoport. Az ételadományokat felajánló cégek, pékségek szintén félnek, több közülük kifejezetten előírja a szerződésben, hogy ne derüljön ki a neve, mert retorzióktól fél – ahogy erre több példa volt 2015-ben, amikor a pályaudvarokon lévő menekülteknek segítő éttermek, cégek megkapták a NAV-ellenőrzéseket, miután kiderült, adományoztak.

"Ha mi nem segítünk, nem esznek ezek az emberek"

– mondja Baba, aki szerint a kormányzat el akarja tüntetni szem elől a szegényeket, mert "aki sorban áll egy adag ételért másfél órát, az nem jókedvében teszi, hanem azért, mert napok óta nem evett".

Más, névtelenséget kérő ételosztók azt hangsúlyozták, abszurd, hogy politikai kérdés, szabálysértési kategória lett és lehet az ételosztásból, egy alapvetően emberiességi cselekedetből, mert a kormánynak nyilván nem tetszik, hogy a választások előtt azok a nyugdíjasok és nagycsaládosok állnak sorban közterületeken a fővárosban és vidéken, akiknek hivatalosan egyre jobb a helyzetük, a kormánypolitikájának a homlokterében állnak, és egyik ajándék után a másikat kapják – elvileg.