Időt kérünk – ez volt a legtöbbször emlegetett szófordulata az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogászának a bíróságok történetében talán a legpikánsabb per első tárgyalásán. Azt ugyanis egy elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba indította, Handó mellett a Fővárosi Ítélőtábla és Törvényszék ellen. Az azóta az Országos Bírói Tanács tagjává is megválasztott bíró nem kevesebbet szeretne elérni, mint hogy a bíróság mondja ki: az OBH elnöke, vagyis Handó visszaél hatalmával és önkényesen válogat a bírók között. Ehhez képest tűnt meglehetősen felkészületlennek a bíróságok képviselője, aki az ügyben eljáró bíró, Horányi Cintia többször felszólítása ellenére nem volt képes érdemben reagálni Vasvári ügyvédjének állításaira. Előbb, mert a per megszüntetését kérte – sikertelenül – utóbb pedig arra hivatkozva, hogy későn kapták kézhez Vasváriék beadványát.

Pedig az ügy tárgya nem különösebben nehéz megítélésű: a kérdés, hogy a törvényben kapott felhatalmazások alapján vagy visszaélésszerűen gyakorolja Handó a bírói álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos hatásköreit. Erre pedig érdemben még egyáltalán nem reagált az OBH a bíróság előtt. (Miközben az OBH közleményei – amelyek látszólag nagyon informatívak, de lényegi kérdéseket ritkán érintenek – szédületes tempóban igazodnak a kormányzati kommunikációhoz.)

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető – áll a Vasvári által jegyzett és a hvg.hu birtokába jutott keresetben.

A bíróságokon nem véletlenül kavart nagy vihart a konfliktus, amely látszólag előzmény nélküli: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) amúgy nagy ügyeket tárgyaló és csoportvezető Vasvárit ugyanis tavaly nyáron még címzetes törvényszéki bírói címmel tüntette ki Handó. De ez sem volt elég ahhoz, hogy két olyan pályázat után, amelyben rendre Vasvári végzett a rangsorban az első helyen, övé legyen egy egyszerű fővárosi ítélőtáblai bírói poszt, miközben az ítélőtábla büntetőbíráinak szakmai támogatását is élvezte. Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták, az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Jelentsen ez bármit is.

Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben is kiírt álláspályázatokat. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem. S amúgy is kilóg a lóláb: időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára: még júniusban – vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett.

Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron „meg is nyert”. Hacsak nem az a baj, hogy Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – túlságosan autonóm, ahogy kollégái tarják róla. Vasvári amúgy nem is az ismeretlen helyre pályázott: még 2016-ban két hónapig ítélkezett már az ítélőtáblán is.

A Vasvári által megpályázott egyik állást már betöltötték, ám a másik azóta is üres. Vagyis minden jel arra mutat, hogy „a meghirdetett státusz még létezik és betöltetlen, csak azt Handó tilos és személyválogató módon csupán nem velem, vagy pályázó és a rangsorban hátrébb álló kartársaimmal kívánja betölteni” – áll a keresetben. Hozzátéve „az OBH elnöke a jogait a társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja, pontosan úgy, melynek megakadályozására az Alkotmánybíróság is törekedett.”

Vasvári mindezek alapján azt kéri a bíróságtól, hogy mondja ki: törvényellenesek és semmisek Handó azon döntései, amelyekkel eredménytelenné nyilvánította az ítélőtáblai álláspályázatokat. Emellett a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kéri Handó mulasztásának pótlását is, nevezetesen, hogy helyezze át Vasvárit a fővárosi ítélőtáblára.

Az ügyben március 26–án hirdetnek ítéletet, ám az OBH-nak csupán 8 napot adott a bíró arra, hogy érdemben reagáljon Vasváriék állításaira.