szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A polgári engedetlenség elvben nem szankcionálható, de attól még lehetnek következményei – közölte az Alkotmánybíróság.

Ha valaki nem ért egyet a beszedett adók felhasználásával, az nem lehet ok arra, hogy visszakövetelje az adóját, és ha ezért megbüntetik, azzal nem sértik meg a jogait – mondta ki az Alkotmánybíróság. Bár a testület által közzétett határozatában kitakarták a neveket, valószínűleg Szentesi Kálmán "adólázadó" ügyéről van szó, aki még 2016-ban írt egy levelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amelyben a béréből adó címen levont összeget követelte vissza magának, mondván az elvesztette közpénzjellegét és ő jobban tudná felhasználni. Szentesit a NAV végül 408 ezer forintra büntette levele miatt.

Az Ab pénteki határozatában azt írja, a panaszos állampolgár a tőle levont összes adóelőleget visszaigényelte az adóhatóságtól, amely megállapította, hogy ez alaptalan, és kifizetés helyett még a kért összeg 30 százalékát is kiszabta bírságként.

Szentesi emiatt bírósághoz fordult, és magatartását polgári engedetlenségnek tüntette fel. Ugyanis véleménye szerint nem arra fordítják az adóbevételeket, amire kellene. Álláspontját az Ab-határozat indoklása így foglalja össze: "Miközben például a kórházak állapota és az egészségügyi ellátások színvonala nem kielégítő, könyveket adnak ki, zongorákat vásárolnak és tanulmányutakat finanszíroznak közpénzből, valamint megpróbálják ellehetetleníteni a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok megismerését. Ilyen körülmények között az indítványozónak morális és törvényes lehetősége van arra, hogy megtagadja az adófizetést, amivel jelen esetben élt is az adó-visszatérítés iráni kérelem útján."

A bíróság nem méltányolta ezt az érvelést, az érintett ezért adott be alkotmányjogi panaszt. Ebben azt írta, hogy az adó-visszaigényléssel a véleménynyilvánításhoz való alapjogát gyakorolta, a bírság és az azt jóváhagyó ítélet pedig e jogát korlátozta.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa szerint azonban itt az a kérdés, hogy "a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik-e (…) adójogi jogviszony keretei között (…) a tudatos törvénysértő magatartás? Tekinthető-e közéleti kérdést érintő véleménynek a hatósághoz címzett jogszerűtlen adó-visszatérítési kérelem, illetve a hatósági határozattal szemben benyújtott fellebbezés?"

És a válasz:

Az adóbevallás és a fellebbezés nem arra szolgál, hogy a közügyekben való megszólalásnak fórumot adjon.

Ez az akció nem a vélemények kifejtésére alkalmas médiában zajlott, mondták ki a bírák, pedig az állampolgárnak az ilyen megszólalásra való jogát senki nem korlátozta.

És még egy fontos rész a panaszt elutasító határozat indoklásából, amelynek első mondatát – az Ab-honlap keresője szerint – először mondták ki így:

A véleményszabadság gyakorlásával megnyilvánult polgári engedetlenség demokratikus jogállami körülmények között nem szankcionálható. Ugyanakkor nem nyerhet mentesülést a jogellenes magatartás a jogkövetkezmények alól önmagában azon oknál fogva, hogy közügyeket (közpénzfelhasználást) bíráló véleményét ismertette a közigazgatási szervvel.

Szentesi Kálmán korábban egyébként azt mondta, kész akár Strasbourgig is elmenni az igazáért.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!