4,5 milliót kap az igazságügyi szakértő, akit ráállítottak a Czeglédy-ügyre

4,5 milliót kap az igazságügyi szakértő, akit ráállítottak a Czeglédy-ügyre

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Gergely Zsófia

4,5 millió forintos szakértői díjat állapított meg a NAV annak az adószakértőnek, aki Czeglédy Csaba ügyében készített szakvéleményt. Csakhogy a szombathelyi politikus védőjének számítása szerint a horribilis összeg csak akkor jöhetett ki, ha a szakértő 68 munkanap alatt kétszer ennyit, több mint 130 munkanapon át dolgozott egyfolytában. A nyomozók viszont állítják, ellenőrizték a szakvélemény elkészítését, és jár a fizetség az általuk kirendelt szakértőnek.

4,5 millió forintos szakértői díjat állapítottak meg annak az igazságügyi szakértőnek, aki Czeglédy Csaba ügyében könyv- és adószakértőként működött közre. Ebből az összegből 4,4 millió forint a munkadíj, ehhez jön még a felszámított egyéb költség.

A milliós díjazást a nyomozást végző NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egy határozatban állapította meg. Birtokunkba került az a panasz, amit ez ellen a határozat ellen nyújtott be Hankó Faragó Miklós, a szombathelyi politikus-jogász ügyvédje.

Nem jön ki a matek: kétszer annyit dolgozott a szakértő, mint ahány munkanap van

Ebben Czeglédy védője arra az 1986-os rendeletre hivatkozik, amely szabályozza az  igazságügyi szakértők díjazását. Ebben az szerepel, hogy a szakértők – bírósági tárgyalásokon kívüli – tevékenységéért megkezdett óránként 4000 forintos óradíj jár.

Így a 4,4 millió forintos munkadíjból kiindulva a szakértő kerek 1100 munkaórát dolgozott a szakvéleményén. Ami napi 8 óra munkaidővel számolva azt jelentené,  hogy 137,5 munkanapot töltött az elkészítésével úgy, hogy közben csak ezen dolgozott.

Csakhogy Hankó Faragó Miklós beadványa szerint nagyon nem stimmelnek a dátumok: a NAV nyomozói 2017. december 20-án rendeltek ki igazságügyi könyvszakértőt, míg a neki járó díjról szóló határozat április 6-i keltezésű, vagyis feltehetően nem sokkal ezt megelőzően kellett elkészülnie a szakvéleménynek.

Így egy sima, az interneten is megtalálható munkanap-kalkulátor segítségével is könnyen kiszámítható a 2017. december 20. és 2018. március 31. közötti időszakot alapul véve, hogy mindössze 68 munkanapról van szó.

Czeglédy Csaba
©

Ellenőriztük a napok számát, feltételezve, hogy már a kirendelés napján azonnal nekilátott a szakértő napi 8 órában a Czeglédy-ügynek, és valóban úgy tűnik, hogy 68 napba kellett belesuvasztania a kirendelt szakértőnek a 137,5 munkanapnyi munkát.

„Ha a kirendelés átvételét követően minden munkanapját ennek a szakvéleménynek az elkészítésével töltötte a szakértő, és semmi mással nem foglalkozott, akkor is még hetekig, de sokkal inkább hónapokig ezzel az üggyel kellene a munkaidejét eltöltenie” – olvasható a panaszban.

A nyomozók szerint jogos a 4,5 milliós díj

A határozat indoklásában viszont az szerepel, hogy a nyomozók „az óraszámok megalapozottságát ellenőrizték” és igazolják, hogy jogos a fizetési igény a szakértő részéről.

Czeglédy védője ezért most az is kérte a panaszban, hogy ők is ellenőrizhessék, hogyan számolták ki a 4,5 milliós szakértői díjat, majd ezt mégis hogyan ellenőrizték a nyomozók. Hiszen ha a számításaik helyesek, akkor vagy a szakértő adott át valótlan elszámolást a munkájáról, vagy valótlan tájékoztatást kaptak a nyomozóktól a szakértő kirendeléséről, munkájáról.

Arról nem is beszélve, Czeglédy védelme azt is kifogásolja: csak a kirendelt szakértő díjáról szóló határozatot küldték el nekik, azonban magát a szakvéleményt a mai napig nem ismerhették meg. Így hogy várható el, látatlanban elfogadják ezt az összeget? – tették fel a kérdést a határozatot megtámadó beadványban.

A szakértő díja azért is kardinális kérdés, mert az eljárás végén döntenek a bűnügyi költségről is, vagyis arról, hogy ki fogja kifizetni a nyomozás során felmerült díjakat.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.

Az ügyről mindent megtalál itt összegyűjtve!

Hozzászólások