Ahogy arról az Eduline beszámolója alapján már írtunk, a diákoknak az ipari forradalomról vagy a keleti blokk gazdaságáról kellett röviden, a XVIII. századi magyarországi etnikai változásokról vagy a nyilas rémuralomról kellett hosszan írniuk az érettségi kifejtős részében. Az oktatási portálnak nyilatkozó szaktanár szerint a feladatok klasszikus témákat érintenek, meglepetést semmilyen szempontból nem okozhattak.

Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója szerint az ipari forradalommal kapcsolatos esszénél kulcsa az volt, hogy a táblázatban látható szénbányászati mennyiségnövekedést, ami egyensúlyban van a nyersvastermelés gyors növekedésével, mely találmányok okozta ipari és gazdasági robbanás ösztönözte.

A másik, a keleti gazdasági blokkról szóló feladatban a forrás alapján arra kellett rámutatni, hogy a szovjet rendszer milyen nagy mértékben befolyásolta a blokkhoz tartozó kisországok gazdasági berendezkedését, esetleg utalni arra, hogy ez milyen következményekkel járt.

A magyarországi etnikai változásokról szóló feladatot választóknak esszéjüket három fontos kérdés köré kellett csoportosítani: mérleget kellett adniuk a török kornak, az ez utáni betelepítés és belső migráció folyamatáról, valamint a nemzetállam-fogalom megszűnéséről és a soknemzetiségű, a Habsburg-abszolutizmus formájában uralt királyság problémájáról.

A nyilas vészkorszak időszakára vonatkozó esszéfeladathoz is három fő problémára kellett összpontosítani. "Egyrészt a Nyilaskeresztes Párt ideológiáját, a hungarista nemzetszocializmus fogalmát kellett tisztázni, rámutatva a náci és az antiszemita jellemzőire, annak demagóg jellegére. A második kérdéskörben a Nyilaskeresztes Párt hatalomra jutását kellett bemutatni, Horthy Miklós kormányzó szerepére is kitérve. Itt a tárgyi tudás aktív működését feltételezi a feladat, ugyanis részletezni kell a nyilas rémuralom intézkedéseit, és a magyarországi holokauszt történetét, kitérve a vidéki és a budapesti zsidóság tragédiájára. Ugyanakkor – harmadik fontos szempontként – be kellett mutatni azt is, hogy a Szálasi-rendszer mennyiben működött együtt a náci Németországgal, és Adolf Hitler utasításait a zsidóság teljes megsemmisítésére hogyan és milyen mértékben tudta végrehajtani" – magyarázta Szabó Roland.