Ahogy korábban megírtuk, jövőre a Palkovics László irányította tárcához rendelné az MTA finanszírozásának nagy részét a kormány.

A kedden folytatódó tárgyalásokon az Akadémia célja elérni – írták közleményükben –, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon. Ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból. Továbbá garanciákat kérnek arra, hogy a minisztériumhoz kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is náluk marad. Az MTA ezt alapvető fontosságúnak tartja a kutatói szabadság megőrzéséhez.

Mint írták, bár a kormány azt kommunikálja, hogy a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot, szerintük nem az állami befolyástól lesznek hatékonyabbak az alapkutatások, hanem attól, ha a nemzetközi kiválósági mércéhez igazodnak, ez pedig jelenleg is jellemző az MTA-ra. Megjegyezték: 28 milliárd forintról van szó, miközben az ITM teljes költségvetése 1300 milliárd forint.

Hangsúlyozták azt is, hogy az Akadémiának van kutatási stratégiája. "A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részt képez az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem elválasztható, közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni. A 10 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet részletes középtávú stratégiával rendelkezik. A kutatóhálózat minden egységének van rövid és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta" – magyarázták.

Az MTA úgy látja, ők nem csináltak politikai ügyet a témából. "A kormány javaslatáról az MTA elnöksége tárgyalt. Az elnökség a közgyűlések közti legfőbb döntéshozó testületünk, tagjai az Akadémia választott vezetői: az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a három alelnök, valamint a 11 tudományos osztály elnöke. Az ülésre meghívták az akadémiai kutatóintézetek vezetőit és Palkovics miniszter urat is. A kormány javaslatára adott választ az elnökség egyhangúlag fogadta el, és a kutatóintézetek vezetői sem emeltek kifogást. Így az állásfoglalás az Akadémia lehető legszélesebb körű véleményét tükrözi, politikai hozzáállástól függetlenül. Ez a tudós társaság és a kutatók állásfoglalása egy olyan ügyben, amely a munkájukat érinti."

Az elnökség állásfoglalását – jegyezték meg – többek között támogatják a magyarországi tudományos élet legkiválóbb fiatal képviselői, a Lendület-csoportvezetők is.

Hozzátették azt is, hogy az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem. "Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak — például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak —, s az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele. Az MTA mindkét politikai magatartást legitimnek tartja, miként az ezek közé eső megszámlálhatatlan változatban létező további álláspontokat is, érdeklődési területén azonban mindez kívül marad. A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó."