szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Azért hálás, hogy a média felkapta a hírt. A szerzetes tíz éve készül a papságra, remélhetőleg két év múlva elérkezik a papszentelés pillanata is, amit már nagyon vár. Majd arról értekezik, mi segítheti a papi pályára készülőt abban, hogy önmaga szexualitásával minél egészségesebben éljen.

András Csaba SJ (az SJ a latin Societas Jesu rövidítése, ami magyarul azt jelenti: Jézus Társasága) a Jezsuita blogon ír hosszan a most kipattant, papok által elkövetett szexuális bántalmazásokról. Az augusztus közepén, Pennsylvaniában nyilvánosságra hozott jelentés adatai sokkolóak: az elmúlt 70 évben az Egyesült Államok hat egyházmegyéjében 301 pap több mint ezer kiskorú ellen követett el szexuális visszaélést.

A szerzetes a bejegyzését azzal kezdi, hogy a zaklatások árnyékában „hogyan beszéljünk ezután a tisztaság erényéről, a cölibátus értékéről, ha ilyen undorító módon visszaélünk olyan emberekkel, akik bizalmukat belénk vettették, megnyíltak előttünk, sebezhetővé váltak; mi eközben pedig manipuláltuk, kihasználtuk őket, és egy életre szóló sebet okoztunk?!”

András tíz éve készül a papságra, reményei szerint két év múlva felszentelik, amit már nagyon vár. Nem vigasztalja, hogy a mostani amerikai esetek többsége több évtizedes történet, mert „igazából lényegtelen, hogy tegnap vagy száz éve történt mindez.

A szégyen, harag, keserűség, bizonytalanság érzései keverednek bennem. Egyházi vezetők évtizedeken keresztül igyekeztek eltussolni ezeket az ügyeket, az egyház imázsára vigyázva, ahelyett, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, a megalázott és méltóságuktól megfosztott személyeket védték volna.”

Azért írta bejegyzését, mert szerinte meg kell állni, elérkezett a megtérés pillanata, hogy

rendet rakjunk, kipucoljuk a koszt az ágy alól. Sok kérdés felvetődik bennem, ami a hitelességünket, szavahihetőségünket megkérdőjelezi és felforgatja. Hogyan beszéljünk ezután a tisztaság erényéről, a cölibátus értékéről, ha ilyen undorító módon visszaélünk olyan emberekkel, akik bizalmukat belénk vettették, megnyíltak előttünk, sebezhetővé váltak; mi eközben pedig manipuláltuk, kihasználtuk őket, és egy életre szóló sebet okoztunk?!

Az évek során több olyan emberrel találkozott, akik azt bizonygatták, lehetetlenség szex nélkül élni, ő pedig válaszul mindig valami spirituális maszlagot válaszolt. „Mégis egyfajta gőg volt mindebben, ami elfedte a sebezhetőségemet, ami segítene kimondani, hogy ez nehéz, ez kihívás, erre nap mint nap igent kell mondanom. Sosem leszek biztonságban, hanem folyamatosan fennáll az esélye, hogy elesek. Ki kell mondanom, hogy fiatal férfi vagyok, bennem is ott van a vágy, hogy egy nővel meghitt szeretetkapcsolatot alakítsak ki. Ez nagyon jó, mert azt jelzi, hogy kicsit talán egészséges vagyok.”

Állítja, bennük is „fellobbannak olykor szexuális szenvedélyek, ami feszültséget teremt. Ilyenkor pedig nehéz higgadtnak maradni, és az Úrral együtt rátekinteni arra, ami bennünk történik, és a nővel tiszta kapcsolatot kialakítani, amelyet nem a szexuális ösztöneink motiválnak. Igen, ez általában nem oldódik fel, akárhány könyvet elolvasol, akármennyire képzed is magad.”

Írásában három pontot fogalmaz meg, mi segíthet a papságra vagy a szerzetességre való készülésben, hogy a szexualitásunkkal minél egészségesebben éljenek; a szexualitás nyelvét említi, azt, hogy nem szabad bezárkózni, beszélni kell erről, fórumot teremteni erre az egyházon belül adott esetben.

Írását azzal zárja, hogy:

A szexuális botrányok sorozata lesújtó, mégis hálás vagyok azért, hogy a média felkapta a hírt, ezáltal segítve bennünket a megtérésben és a megújulásban. Kérem az Úr segítségét, adja meg mindnyájunknak, hogy ezt a szexuális energiát, ami bennünk oly elevenen él és nagyon jó, arra fordíthassuk, hogy mély, hiteles és tiszta kapcsolatokat alakíthassunk ki, melyekben önmagunkat közölhetjük, a másikat befogadhatjuk, és egymást igazán szerethetjük.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!