szerző:
Windisch Judit - Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy nagy vihart kavart változás lesz a legfontosabb idén: bizonyos magatartásbeli, beilleszkedési zavaros gyerekek felmentése megszűnik. A tanárokat nem készítették fel az új helyzetre, így ebből még sok probléma lehet. A szülők képviselője máshogy látja: az eddigi visszajelzések alapján abban bízik, ha osztályozni kell a gyereket, odafigyel majd rá is a tanár. Most szólunk: az ingyentankönyv csak kölcsönben van, ne érje meglepetés év végén, mikor megkapja a számlát.

Vihar előtti csend van – oktatási szereplők szerint ez jellemzi leginkább az idei tanévet.

Most már nem az ismeretlentől való félelemmel vágunk neki az új tanévnek, hanem a biztos rossz tudatában

– mondja Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. Az MTA is több lesújtó tanulmányt közölt, például kimondta, szinte esélytelen, aki tanulatlan családból jön. Ami fix, a tanárhiány idén is óriási problémát okozhat.

A nagy változások a küszöbön vannak, igaz, a pénteki fejlemények után nem tudni pontosan, milyen messze van a küszöb. Péntek késő este hozták ugyanis nyilvánosságra az új Nemzeti alaptanterv tervezetét (a főbb pontokat a keretesben találják), azonban Gulyás Gergely miniszter bíráló szavai után erősen kérdéses, hogy az eredeti terveknek megfelelően életbe lép-e jövő szeptemberben. És ha nem, mi lesz a kötelező központi felvételivel a középiskolákban, illetve a gimnáziumi keretszámok megrendszabályozásával? Ezeket ugyanis az új NAT bevezetéséhez kötötte eredetileg Palkovics László, még oktatási államtitkárként. Utóbbira bizonyos szereplők részéről volna igény, például azért, hogy ne csak a legrosszabbak menjenek szakmát tanulni. A gond csak az, hogy a szakképzésbe kerülők sorsa túl korán eldől, a 14 évesen szakmát választó diák később nehezen tud váltani. Szakközépiskolába – régi nevén szakiskolába – alig mennek diákok, holott ennek fontosságát nem győzik hangsúlyozni kormányzati és iparkamarai oldalról. A kormányzati nyilatkozatok alapján kikövetkeztethető volt a szándék, hogy ha szép szóval nem megy, hát majd ostorral kergetik a tanulókat a kormány számára kedves iskolatípusokba.

Levegőben lóg a kisiskolák felsőtagozatának, vagy utolsó évfolyamainak sorsa is.

©

Az egyelőre biztos, 2020-tól a felsőfokú felvételi feltétele a középfokú nyelvvizsga lesz, és hát az MTA februári tanulmánya szerint 2016-ban minden második érettségiző kapásból kihullott volna. A kormány egyelőre nem tágít, mondván, ezt már régóta tudják a diákok, ám a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondja, a NAT követelményrendszere nem alkalmazkodik a nyelvvizsga követelményrendszeréhez, így az iskolában nem nagyon tudnak a diákok felkészülni a nyelvvizsgára. Ugyanezt kifogásolta Székely László ombudsman is.

Vigyázz, pihenj, iparkodj!

Nem hozta könnyű helyzetbe Kásler Miklós miniszter – a kormány számára ugyancsak fontos – Nemzeti Kadétprogramban részt vevő 54 iskolát sem: a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben hirdette ki a rájuk vonatkozó kerettantervet úgy, hogy azt már hétfőtől alkalmazni kell a 9. évfolyamos gimnazistáknál. A szakgimnazisták még várhatnak.

A cél a hazafiságra nevelés, a hazaszeretet erősítése annak megmutatása, hogy tevőleg mit lehet tenni a haza védelméért.  Alaki gyakorlatokkal kezdenek – például a Vigyázz! Pihenj! parancsok szabályos végrehajtása, állóhelyben végrehajtott fordulatok begyakorlása –, de hadtörténelmet, túlélési ismereteket és lövészetet is tanulnak majd, ahogy a fejükbe verik az illegális migráció kifejezést is, ha még nem lenne ott elég mélyen. Sőt a tárgyból érettségizni is lehet.

©

Bár a kormány óhaja, hogy minél több diákot áthasson a hazaszeretet, hazafiasság érzése, ezt egyelőre csak az óvodákra erőltetik rá. Nyáron átírták az óvodai programot, hangsúlyosabb lett a nemzeti nevelés és a keresztény értékek ismerete. A dolog népmesei DVD-kben manifesztálódik, az óvónők szerint a nemzeti nevelésre eddig is figyeltek, ám tartanak attól, hogy az új szabályozás helyenként túlkapásokhoz vezet. A Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna arról beszélt, kár, hogy nem a digitális oktatási stratégiát illesztették bele az óvodai programba.

A NAT-tervezet, amiből még bármi lehet

A legfontosabb változás, hogy az általános iskola felső tagozatában összevonják a fizikát, kémiát és biológiát természettudományok néven (ebben a mostani szakképzésben részt vevőknek már van tapasztalata, és nem jó: a tanárok szerint csak az általános iskolai tananyagot tudják ismételni), ám az iskola dönthet úgy is, a régi rendszer szerint tanít tovább.

A kötelező hit- és erkölcstan marad, ahogy a mindennapos testnevelés is. A hazafias nevelés nem szerepel a tervezetben, a hazaszeret viszont többször is, de nem felejtették ki a demokratikus államforma és intézményrendszer fontosságát sem. A családi életre nevelést sem ragozták túl.

Nem látszik, hogyan változna például a tananyag irodalomból: Jókait háttérbe szoríthatja-e Harry Potter vagy sem.

A diákok terhelése radikálisan nem csökken, ahogy a tanárok szabadsága sem, azonban nagyon hangsúlyos a szövegben a differenciált, személyre szabott nevelés, amit a tervezet elvárásként fogalmaz meg.

9 évfolyamos iskolával nem számolnak, indulhat viszont felkészítő év óvoda és az első osztály között, ez szintén az iskola döntése, az pedig a szülőé, beíratja-e a gyereket. A gimnáziumot és a szakgimnáziumot közelítenék egymáshoz.

Korábban felvetődött, hogy a kormány a testnevelési kerettanterv átalakításával beviszi az iskolákba a hazafias nevelést, azonban ennek nem látni nyomát – mondja Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének egyik alapítója. A lőtérprogramról is hallgat az új kormány. A kadétprogramban részt vevő iskolák testnevelésóráján egyébként lesznek extra gyakorlatok: erőnlétfejlesztés mellett az olyan alapvető önvédelmi fogásokat is tanulják majd, hogy hogyan kell a földön védekezni vagy különböző fogásokból szabadulni.

Szekszárdi azt feltételezi, a hazafias és az ehhez kapcsolódó honvédelmi nevelés az új NAT-ban kap majd nagyobb szerepet (a jelenlegi tervezetben a hazafias szó nem, csak a hazaszeretet szerepel – a szerk.), „számolni lehet azzal, hogy egyes pedagógusok, illetve egyes iskolák túl engedelmesen képviselik majd kormány ideológiáját, és háttérbe szorul a kritikai gondolkodásra nevelés, valamint az egyén autonómiájának erősítése.”

©

Sok iskolában lesz változás viszont, hogy bekapcsolódik a – szándéka szerint az iskolai lemorzsolódást orvosló, úgynevezett – Komplex Alapprogramba. Ez a pedagógusok számára rengeteg tanulással, új, élményközpontú módszerek elsajátításával jár.

Továbbképzés nem volt, magatartászavaros gyerek lesz

Ebben a tanévben lép életbe a „Taigetosz törvényként” elhíresült változtatás, ami annyit tesz, hogy bizonyos fokú, valamilyen okból ideiglenes magatartási, tanulási, beilleszkedési gondokkal küzdő (BTMN-s) gyerekek nem kapnak felmentést az osztályzás alól. Bár voltak higgadtabb hangok, a változtatást nagy felháborodás kísérte. A következményekről megoszlanak a vélemények. Totyik Tamás azt mondja, az a legnagyobb baj, hogy nincs elég szakember az iskolában, aki kezelni tudná a magatartászavaros gyerekeket, a pedagógusok pedig nincsenek felkészítve erre a feladatra.

Semmilyen továbbképzést nem tartottak számukra, ez feszültségforrás lesz.

Szekszárdi Júlia is azt mondja, az új helyzet nehezít majd a pedagógusok és a diákok dolgát, ám „szakemberek szerint ennek a kategóriának nem szabadna léteznie, ha az iskolák megfelelően tudnák a dolgukat végezni. De a magas osztálylétszámok, a pedagógusok túlterheltsége és a segítő szakemberek hiánya miatt viszonylag nagy számban léteznek ezek a nehezen kezelhető gyerekek, akiknek célszerű lett volna meghagyni azokat a felmentéseket, amely az életüket könnyíti, és az egyéni fejlesztésükre nagyobb esélyt ad. Mivel felkészült szakemberből hiány van, a fejlesztés nem feltétlen kötődik megfelelő képzettséghez, a gyerekekkel egyre több tanulás és magatartási gondra lehet számítani.”

©

A szülők képviselője máshogy látja: Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke azt mondja, a probléma nem olyan súlyos, ahogy a tanárok lefestik. Kapott olyan szülői visszajelzéseket, hogy az osztályzás alól felmentett diákkal nem is foglalkozott a tanár, így nem fejlődött szinte semmit. „Ha csöndben volt a gyerek, magatartásból megkapta az ötöst. A szülők azt remélik, hogy így majd kicsit fejleszteni fogják a gyereket.”

Az fontos, hogy a jogaikat ismerjék, és tudják, milyen eltérő értékelési módszert kérhetnek a gyerekük számára.

Kicsit összefirkálja Petőfit, máris nem ingyen van a tankönyv

Salamon Eszter arról is beszélt, a korábbi problémák megismétlődtek: a tanár túl sok felesleges tanszert ír elő, és inkább vetet több ezer forintos tornapólót ahelyett, hogy minőségibb tankönyveket vásároltatna a szülőkkel. A tankönyvek ingyenességének is csak a kormányzati pr-je jó: nagyon sok szülővel év végén kifizetteti az iskola a könyv árát, mert az menet közben elszakadt, vagy a gyerek összefirkálta. Salamon sok olyan panaszt kapott, hogy a szülő hiába fizette ki a könyvet, az iskola nem adta oda arra hivatkozva, hogy könyvtári állományban van. Erről megkérdeztük a Klebelsberg Központot, de egyelőre nem kaptunk választ, mindenesetre tanárokkal beszélve nem tűnt tömeges gyakorlatnak. Azt is szerettük volna megtudni, országosan mennyi pénzt fizetnek be év végén a szülők, de erre sem kaptunk választ. Találkoztunk olyan elkeseredett szülő posztjával is, aki viszont az agyonhasznált matekkönyv miatt reklamál.

Salamon úgy érzékeli, a pedagógusok elég szabadon rendelnek tankönyvlistán kívüli, vagy magánkiadók által készített könyveket is, a fenntartó nem szól ebbe bele. Ha már tankönyv: Totyik Tamás szerint a tanárok „kínlódnak” a tankönyvekkel, mert sok esetben azok nem igazodnak a jelenlegi NAT-hoz, olyan témaköröket kell beemelni az óratervekbe, amelyek egyes könyvekben nem szerepelnek.

©

Ha már kínlódás: a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, Edényi László arra panaszkodott, hogy csak tanévkezdés előtt pár nappal, augusztus 28-án kaptak levelet a tankerülettől, amely szerint kötelező átállni a KRÉTA nevű tanügyigazgatási rendszerre, ami az e-naplót váltja. Fél év türelmi idő ugyan van, de addig kettős nyilvántartást kellene vezetniük, ami fölösleges pluszadminisztráció. Azt mondta, az új rendszer szolgáltatásaiban, átláthatóságában, minőségében sokkal rosszabb, mint az eddig használt e-napló.

A diákok terhelése továbbra is magas, egy kicsi elsősnek heti 25 órája van – ha kéttannyelvűbe jár, 29 – ötödikben 28, illetve 31, míg gimnáziumban már 33-36 órával indítanak a diákok. A túlterheltség nemcsak a magas óraszámból, hanem a szülői elvárásokból is fakadhat.

Egy debreceni tanár arról beszélt, az ötödikesek szüleivel szokott a legnagyobb baj lenni, nem veszik figyelembe a nagy változást. „Sokan úgy gondolják, felnőtt a gyerek, nem kell már vele foglalkozni. És míg alsóban tutujgatják, hozzák-viszik őket, naponta találkoznak szinte a tanító nénivel, felsőben már magukra hagyják őket. Ez pedig hatalmas váltás, több tantárgy, több tanár, a szüneteket jórészt egyedül töltik, sok mindent önállóan kell megoldaniuk. Ahol a család nem ad biztos hátteret, nem tanította önállóságra, ott a gyerek könnyen elveszhet.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!