szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Déli szomszédunk szerint viszont nem az Európai Parlamentnek, hanem az Európai Bizottságnak kellett volna foglalkoznia az üggyel.

Horvátország osztja azokat az aggodalmakat, amelyek a szerdán elfogadott Sargentini-jeletésben megfogalmaztak – jelentette be a horvát kormányfő csütörtök este. Andrej Plenkovic szerint viszont az ügyet nem az Európai Parlamentben, hanem az Európai Bizottságnak kellett volna tárgyalnia, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselői többek között ezért nem szavazták meg a dokumentumot.

A kormányfő kijelentését azzal indokolta, hogy hasonló ügyben Lengyelországgal szemben is az EB járt el.

Plenkovic szerint ráadásul rengeteg nyitott kérdés van Horvátország és Magyarország között, amelyeket a horvát kormány mindenképpen tisztázni szeretne, az EP szerdai döntését pedig „stratégiai szempontból nézve sokkal szélesebben szeretnék látni”.

A HDZ már szerdán, a jelentés megszavazása után közleményben röviden megfogalmazta, miért állt ki Magyarország mellett. A közlemény hasonló okokat említett, mint most a kormányfő, de még megtoldotta azzal, hogy a vitatott jogi kérdések eldöntésében az Európai Unió Bírósága az illetékes. A horvát sajtó egységesen támadja az ország jobboldali pártjait, amiért nem szavazták meg a jelentést, szerintük ugyanis a magyar kormány többször is ellenük döntött, például akkor, amikor kerítést épített a közös határra, és ezzel Horvátország felé irányította a menekülteket, vagy akkor, amikor elutasította a horvátok kérelmét, amellyel Hernádi Zsolt kiadatását kezdeményezték. De egyes sajtóorgánumok szerint Magyarország az, amely blokkolja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez.

A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gyükeri Mercédesz Gazdaság

A jog mögé bújik a kormány a Sargentini-jelentés megszavazása után, de minek?

Senki nem vádolhatja meg a magyar kormányt azzal, hogy ne lenne humora: az uniós alapszerződés jogállamiságról szóló pontjának megsértése miatti vizsgálat megszavazását azzal utasítja el, hogy maga a voksolás sérti az alapszerződést. Sőt, emiatt az Európai Bírósághoz fordul – éppen ahhoz a testülethez, amelynek egy ítéletét egy éve nem hajlandó végrehajtani.