Nem engedélyezte két előadás megtartását a Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága a Magyar Tudomány Ünnepén. A két előadás (egyik a társadalmi nemek vonatkozása miatt, a másik pedig a közösségi média jogi oldalával foglalkozott volna) a hivatalos indoklás szerint a politikai áthallásai, érintettsége miatt nem kapott engedélyt.

Megszereztük azt a válaszlevelet, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Rudas Tamás az elutasító döntésre írt a főtitkárságnak. Rudas a levélben tudomásul vette a döntést, és azt írta, hogy a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontba áthelyezve fogják megtartani, hogy azok áthallásossága ne az MTA-t terhelje. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”. 

Túry Gergely

Levelében Rudas arra is kitér, hogy a kutatóintézete tevékenysége politikailag releváns, de nem politizálás. Eredményeiket a nemzetközi tudományosságban elfogadott eljárások alkalmazásával érik el. „Ezeken a kereteken belül maradva viszont a témaválasztásra, az eredményekre, azok közzétételére vonatkozóan nem lehet korlátozás.”

Az MTA-n belüli döntésre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk szerint az előadások politizáltak, amit az MTA nem tesz, valamint későn, határidőn túl is érkeztek be, ezért is döntött úgy a főtitkárság, hogy nem engedélyezi elhangzásukat. Mivel a Társadalomtudományi Kutatóközpont keretén belül ezek az előadások elhangozhatnak, forrásunk szerint nincs szó cenzúráról.

A Rudas által említett érvek köszöntek egyébként vissza Török Ádám MTA-főtitkár hvg.hu-nak korábban adott interjújában, amikor a kormány az MTA szerint megtámadta az akadémia (és finanszírozása) függetlenségét, és az alapkutatások hasznosságát firtatta. A társadalomban megjelenő jelenségeket meg kell vizsgálni, emelte ki Török, ez a tudomány feladata.

Hogy a kormány által beszántani akart társadalmi nemek tudományát érintő előadás provokációnak tűnhetne például a kormánybarát sajtó részéről, könnyen belátható. (A tanulmány maga amúgy elég ártatlan kérdéssel foglalkozott – nyílt forráskódú programozók szociológiai vizsgálatával eddig elég ritkán sikerült kormányt buktatni.)

De miért is lehetett baj A közösségi média jogi oldala című előadással (amely kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató lett volna)? Az előadás vázlatát is megszerezte a hvg.hu, ebből az derül ki, az előadás arról szólt volna, a hagyományos jog súlyos válságba került a technológiai változásokkal: többek közt a mesterséges intelligencia, a közösségi média és a robotika fejlődésével. Mit lehet tenni a közösségi médiával, egyáltalán, mik ők? És hogy viszonyuljon hozzá a jog? A beszélgetés Ződi Zsolt Platformok, robotok és a jog című könyve köré épült volna.

Az eseményen talán politikailag kényesebb terület lett volna az a téma, ahogy egyes nemzetállamok államosították a virtuális teret, vagy más megoldásokkal próbálkoznak, és ezáltal nagyon hatékony kontrolleszközeik lettek – de inkább szúr szemet a kerekasztal-beszélgetésen részt vevők közt például Polyák Gábor médiaszakértő neve, aki, miután Strasbourgban exponálta magát az Európai Parlamentben 2017 végén a jogállamiságról szóló meghallgatáson mint a kormány kritizálója, és azóta a kormánypárti sajtó is elő-előveszi személyét. Az ő szerepeltetése ismét tűnhet „provokációnak”. 

Polyák Gábor a hvg.hu-tól tudta meg, hogy elmarad a kerekasztal-beszélgetése. Nem is érti, miért vetülhetett a politizálás vádja erre az eseményre, hiszen nem terveztek aktuálpolitikai témát érinteni. Furcsa az egész letiltás, mert van futó MTA-s kutatási projektje. Azt sem érti, miért gondolja az MTA, hogy ez a barátságos tárgyalási stílusa a kormánnyal eredményre vezet, amikor az elmúlt nyolc évben egyetlen dolgot lehetett megtanulni: a kormány eltapossa azt, aki nem mutat erőt, nem áll bele a konfliktusba.

Polyák Gábor

MTI