"A külföldön élő gyerekek után járó családi pótlék mértékét a jövőben hozzáigazítjuk az adott ország életszínvonalához. Ezzel a kormány 114 millió eurót spórol. Ez egy lépés a helyes irányba: a mi pénzünket a mi gyerekeinknek"

– ez áll az osztrák kormány kisebbik pártjának, a populista FPÖ-nek a friss hirdetésein. A képen pedig egy színes bőrű, muszlimokra jellemző sálban ábrázolt nő látható, akinek a szemét fekete vonallal kitakarták, mintha bűnöző lenne.

Internetes hirdetés a magyar munkavállalók kárára

Presse

Az egyértelműen rasszista és az iszlám vallásúakat bűnözőként beállító hirdetések nem állják ki az igazság próbáját. Ausztria ugyanis azon gyerekek után fizet külföldre családi pótlékot, akik uniós országok állampolgárai, és utóduk az EU-n belül lakik. Muzulmánok akkor tudnak ilyen lehetőséggel élni, ha Ausztriában dolgoznak, de gyerekeik egy másik uniós államban élnek. Ha ráadásul ott az életszínvonal megegyezik az osztrákkal, akkor nincs is benne spórolás. Márpedig mennyi a kelet-európai muzulmán munkavállaló jelenleg a Lajtán túl? Nem kell egyébként tippelni, vannak számok is:

az FPÖ által büszkén hirdetett új szabály legnagyobb kárvallottjai a magyarok.

A statisztika szerint 2016-ban 132 ezer gyerek után fizetett az osztrák állam úgy családi pótlékot, hogy ők nem követték dolgozó szüleiket Ausztriába. Ilyen eset, ha egy Sopronból a határon át ingázó férfi gyerekei otthon laknak és járnak iskolába. Összesen 39 ezren vannak, és ők eddig 80 millió eurós kifizetést jelentettek a bécsi költségvetésnek. A második legnagyobb csoport a szlovákoké, akik szintén könnyebben ingázhatnak. Kissé lemaradva következnek sorrendben a lengyelek, a románok, a szlovénok és végül a csehek. Ez a hat ország adja az érintett gyerekek 90 százalékát. És az FPÖ erre letakart szemű muzulmán nők csuklóztatásával büszkélkedik.

Kinek a pénze?

Strache alkancellár is büszkélkedik a Facebook-oldalán

Facebook

A reklámban az szerepel: "a mi pénzünket a mi gyerekeinknek". Ez is jelentős csúsztatás. Az Ausztriában munkát vállalók befizetői az osztrák kasszának, miközben a járulékai és adói által finanszírozott államot csak korlátozottan veszik igénybe. Nem járnak a gyerekei például óvodába és iskolába, amely spórolást jelent Ausztriának. A családi pótlék olyan szociális juttatás, amelyet a befizetett járulékokból szolgáltat az állam. Nehéz belátni, hogy a magyar munkavállaló által megtermelt összeg hogyan jogosítaná fel a kormányt az unión belüli diszkriminációra.

Gondoljunk bele, egy osztrák munkavállaló hiába költözik az olcsóbb lakhatás miatt Sopronba, és ingázik onnan haza dolgozni, az ő gyereke nem kap majd keveset.

Most az FPÖ azzal alázza meg a 39 ezer magyar gyerek után megkurtított juttatást, hogy iszlámellenes kampányra használja fel az intézkedést. A hirdetés nem is marad következmények nélkül: a liberális Neos párt feljelentést tett uszítás gyanújával. Az SOS Mitmensch civil szervezet közben felszólította Heinz-Christian Stache alkancellárt, hogy vessen véget a gyűlöletkampánynak.

Lesz erre válasz?

Ha volna ok bekérettetni az osztrák nagykövetet Budapesten, akkor itt lenne rá az idő. Itt a magyar állampolgárok jogai sérülnek, és már gyűlöletkampányra is felhasználják sorsukat. Az viszont valószínűtlen, hogy az Orbán-kormány fellépjen az FPÖ ellen, amely hallgatólagosan a Fidesz fő szövetségese lett, mióta Kurz kancellár konzervatív ÖVP-je megszavazta az EP-ben a Sargentini-jelentést. Strache viszont a magyar kormányt védte az EP-ben, ők csak a magyar állampolgárokat alázzák.

Az osztrák családi pótlék ügyében ráadásul nem ez az egyetlen furcsa csavar. A magyarokat hátrányosan érintő lépés miatt a kormány többször az Európai Bizottság segítségét kérte – azét a testületét, amelyet amúgy nyíltan bírál Orbán Viktor és miniszterei is, mondván beleszól a tagállamok ügyeibe. Márpedig a családi pótlék, akárcsak más szociális támogatások, ilyen, tagállami hatáskörbe tartozó ügyek.

Más kérdés, hogy az uniós alapelvek szerint a munkavégzés (és az adók, járulékok fizetésének) helye számít a szociális juttatások esetében, vagyis elvben nem kaphat kevesebbet egy magyar, mint egy osztrák. Emiatt Brüsszel korábban azt ígérte, hogy ha az osztrák javaslatot elfogadják, akkor megvizsgálja, és ha nem felel meg a szabályoknak, akkor eljárást indíthat miatta.

A kormány mégsem dőlhet hátra: az elmúlt hónapokban ugyanis Brüsszelben már összekötötték ezt a kérdést a kiküldött munkavállalók ügyével, vagyis azzal, hogy valaki hiába dolgozik Ausztriában, ha azt egy magyar cég alkalmazásában teszi, nem biztos, hogy fizetése eléri az osztrákokét. Ebben az ügyben pedig megint csak a többségi – és osztrák – állásponttal megy szembe a kormány.