Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. december 19-én bíróság elé állítás során egy év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte hivatalos személy elleni erőszakért azt a férfit, aki a Kossuth téri tüntetés után rátámadt a vele szemben intézkedő rendőrökre. Közleményében a bíróság azt írja, hogy a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat vasárnapi napján, azaz 2018. december 16-án kora este egy tüntetőt a kivezényelt rendőrök zavartnak és agresszívnak találtak, ezért intézkedés alá vonták.
A most elítélt az együttműködést megtagadta, a rendőröket obszcén szavakkal sértegette, majd a Bajcsy-Zsilinszky út felé megpróbálta elhagyni a teret. A rendőrök követték, majd amikor körbevették, a terhelt jobb kezével a jobb oldalán álló rendőr felé ütött, míg bal karjával megütötte, majd átkarolta és lefelé kezdte nyomni a bal oldalán álló rendőr fejét, majd nyakát. A rendőrök elleni támadásnak azok határozott fellépése vetett véget, melynek eredményeként a támadó kezeit hátrabilincselték, majd előállították.
A bíróság elé állításkor a terhelt beismerte bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Így a bíróság nem vizsgálta a bűncselekményt és annak körülményeit, csak a büntetésről döntött.
Az ügyész súlyosító körülményként jelölte meg, hogy a terhelt többszörösen büntetett előéletű, önhibájából volt ittas, valamint azt, hogy kirívóan agresszíven viselkedett. Enyhítő körülményként beismerő vallomását említette, amellyel az eljárás gyors lefolytatását támogatta. Beszéde végén felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására és a bűnügyi költségek megtérítésére tett indítványt.
A védelem enyhítő körülményként említette, hogy a terhelt egy felfokozott hangulatú demonstráción vett részt, így igen izgatott volt. Szerette volna elhagyni a helyszínt, és eleinte nem tudta felmérni, hogy rendőri intézkedés alatt áll. Letartóztatását követően mindig együttműködő volt és megbánást tanúsított, így a védő – perbeszéde végén – a legenyhébb büntetés kiszabását kérte.
Végül a bíróság a vádlottat egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, emellett kötelezte a bűnügyi költségek megtérítésére.
Indokolásában a bíró kifejtette, hogy a bíróságnak mindig mérlegelnie kell az adott cselekmény és az elkövető társadalomra való veszélyességét, az ítéletnek igazodnia kell a cselekmény tárgyi súlyához, és arányos visszatartó erővel kell rendelkeznie az elkövető és a társadalom többi tagja számára. Az enyhe ítéletet a vádlott elsősorban annak köszönheti a bírósági közlemény szerint, hogy beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, valamint őszinte megbánást tanúsított.
A hivatalos személy elleni erőszak büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, mivel a jogalkotó fokozottan kívánja védeni a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személyeket. A bíróság jelezte, hogy ha a vádlott a bíróság elé állítás során más magatartást tanúsít, a súlyosító körülményekre tekintettel letöltendő szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhetett volna.
A végzést az ügyészség és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.
(Kiemelt képünk illusztráció, Reviczky Zsolt / HVG)
