Súlyos következményei lehetnek a statáriális módon végrehajtott leépítésnek a közszférában

Évek óta alkalmazott, igencsak kreatív létszámgazdálkodást próbáltak elfedni a Külügyminisztériumban a kötelezően előírt leépítések miatt. Hosszú évek óta az volt ugyanis a gyakorlat, hogy a gyesen lévő anyukák helyett nem határozott, hanem határozatlan időre vettek fel munkatársakat. Így történhetett, hogy az akár hosszú évek óta a külügyben, határozatlan idejű kinevezéssel dolgozókat az utóbbi hetekben voltaképpen megzsarolták: aláírják az új, s immár határozott idejű, így a korábbiaknál kevesebb joggal járó kinevezésüket, vagy – bár ezt nem mondták ki, csak éreztették – mehetnek. A HVG úgy tudja, az érintettek többsége nem sokat vacillált és aláírta az őt igencsak kiszolgáltatottá tevő új kinevezéseket, aminek köszönhetően egy csapásra megszabadult – legalábbis papíron – a tárca egy csomó embertől. Ők viszont fizikai valójukban csak akkor lesznek kirúgva – a mainál vélhetően sokkal rosszabb feltételek mellett –, amikor a gyesen lévő anyukák majd visszatérnek. Sokkal korrektebb eljárásra más tárcánál sem futotta a rekordgyorsasággal, két nap alatt levezényelt központi közigazgatási létszámcsökkentéskor: alapesetben az érintettek – akik között sok a nyugdíj előtt álló – ügyfélkapun keresztül kaptak hivatalosan értesítést arról, hogy már nincs rájuk szükség. Volt, akit ügyintézés közben ért az értesítés, és olyan is, akinek azonnal le is tiltották a számítógépét.

Gulyás Gergely

Túry Gergely

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus közepén jelentette be, hogy 15–20 százalékos leépítés várható január 1-jéig a központi közigazgatásban, méghozzá a „minőségibb közszolgálatiság” jegyében. Ehhez képest nem sokat foglalkoztak az intézkedés végrehajtásával: a szakszervezeteket csak október 25-én tájékoztatták először a tervekről, amelyek négy nappal később, érdemi egyeztetés nélkül, kormányhatározat formájában már meg is jelentek. Az október 29-én éjjel közzétett jogszabály tételesen felsorolja, hogy honnan és hány embert kell leépíteni. Pedig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot (KÉF) is tájékoztatni kellett volna a működési, munkavégzési feltételeket, a jogállást és a bérezést érintő kérdésekben, méghozzá előzetesen, a végső döntés előtt.

A kormányhatározat szerint 6810 tisztviselői álláshely szűnik meg, ami szokatlanul nagy leépítés a közszférában, ám ennek a számnak csak a fele valódi, hús-vér ember, a leépítés során ugyanis meglévő, üres álláshelyeket is felszámoltak. A hivatalok ugyanis a státuszok egy részét nem töltötték fel, hogy mozgásterük legyen a bérezésben. A kormányhatározat alapján a minisztériumokban 2600, a  háttérintézményeiknél további 4210 státusz szűnik meg. A legnagyobb vesztes az Innovációs és Technológiai Minisztérium, míg a háttérintézmények esetében az „emberminisztériumot” érte a legnagyobb érvágás: 2250 álláshelyet érint a leépítés.

Az OKÉT legutóbbi üléséről készített összefoglaló szerint a központi közigazgatásban 12 ezer ember dolgozik, s nagyjából a tényleges munkavállalók 8–10 százalékát küldik el. A 24 ezer főt foglalkoztató háttérintézményeknél szintén körülbelül a munkavállalók 8 százalékát érinti az intézkedés. Egyes szervezetek kreatív hozzáállását jól mutatja, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) nyugdíjfolyósító részlegén az utóbbi hónapokban már csak az eredeti létszám fele dolgozott, mégis találtak hirtelen 94 betöltetlen állást, így „csak” 30 embertől kell megválniuk. A szakszervezetek úgy tudják, nagyrészt a próbaidősöket és a határozott idejű szerződéssel dolgozókat érinti a leépítés, és azokat, akik felajánlották, hogy maguktól távoznak. A hírek szerint azonban a nyugdíjazáshoz közeli köztisztviselőknek is felmondtak, és olyanoknak is, akik az utóbbi években már szóvá tettek valamit: például a kifizetetlen túlórát, a munkaterhet, vagy éppen azt, hogy törvénysértő módon akarják a létszámleépítést végrehajtani.

Sokat elárul a „gondoskodó elbocsátások” szakszerűségéről, hogy a kormányhatározat közzététele után a végrehajtásra csupán két napjuk maradt a minisztériumoknak. Ahhoz ugyanis, hogy a kormányhatározat elvárása alapján 2019 januárjában már a csökkentett létszámban működjön az államapparátus, a két hónapos felmondási idővel számolva, október 31-éig ki kellett rúgni az érintetteket. Igaz, ezt a nehézséget vélhetően a kormány is észlelhette: a kormányhatározat ugyanis egészen pontosan úgy szól: „A szükség szerinti felmentések, illetve felmondások elkészítése: legkésőbb 2018. október 31.”

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejárata. Elmenőben

Fazekas István

„Ez vagy nagyon ravasz, vagy nagyon dilettáns megfogalmazás” – fakadt ki a HVG-nek Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint „ilyen statáriális és hozzá nem értő eljárásra a rendszerváltás óta nem volt példa”. Az elmúlt években (2006-ban és 2012-ben) több „fájdalommentes” létszámcsökkentést megélt szakszervezeti vezető szerint azért volt ilyen kaotikus a most elrendelt leépítés, mert azok, akik kitalálták, megszervezték és végrehajtatták, nem értenek az ilyen eljárásokhoz, s olyan politikai komisszárok végezték el a piszkos munkát, akik még nem láttak közelről tisztességes érdekegyeztetést. Az érzéketlenség legfőbb példája Agg szerint az, hogy éppen a hosszú hétvégére, mindenszentek és a halottak napjára időzítették a leépítést. „Volt, akit a temetőlátogatáson ért a hír arról, hogy rá már nincs szükség.” Más kérdés, hogy az embertelen kirúgás papíron lehet jogszerű is, így nem könnyű jogorvoslatot találniuk a kirúgottaknak.

Az sem világos, hogy mi vár az elbocsátottakra a következő hónapokban. Gulyás ugyanis arról beszélt, hogy a kormány a munkahelyváltást megkönnyítendő Karrierhíd program nevű intézkedéscsomagot tervez; ezzel segítené a kirúgottakat például az átképzésekben. A szakszervezetek képviselőinek pedig Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a „gondoskodó állam” már a felmentési időszakban is az érintettek mellé áll. A csoportos létszámleépítések helyén csoportos tájékoztatókat tartanak, az Országos Foglalkoztatáspolitikai Alap Nonprofit Kft. képzéseket, tanácsadásokat szervez, Restart-up című programot indít, és ezekbe bármikor, később is be lehet jelentkezni. Hatvan év felettieknek jön a szociális adó kedvezménye a négyszeres minimálbér erejéig, és sokan önálló vállalkozásokat indíthatnak – sorolta az államtitkár a terveket. Az erről szóló részletszabályok azonban – amelyek határideje október 29-éhez képest „azonnal” volt, egyelőre még nem ismertek, noha a kirúgottak többségével már bizonyosan közölték a döntést.

Nem világos az sem, mitől lesz hatékonyabb az államigazgatás a jövőben. Úgy tudni, van olyan minisztériumi osztály, ahol olyan kevés ember maradt, ami már a napi működést veszélyezteti. A hatékonyság amúgy sem borítékolható januártól: a feladat ugyanis nem lett kevesebb, sőt még nőtt is a terhelés az eljárási határidők csökkentése miatt. A meglévő munkát kellene kevesebb embernek elvégeznie. Ezt azonban a jelek szerint a kormány sem gondolja komolyan: az elvben szigorú létszámcsökkentés idején ugyanis például a Miniszterelnökségen még az utóbbi napokban is folyamatosan interjúztatták a leendő új kollégákat, mert ott például van olyan osztály, ahol nem elküldik, hanem felveszik az új embereket.

PÁLMAI ERIKA

palmai.erika@hvg.hu