Többszörös élőlánccal vették körbe az MTA-t, miközben bent a Palkovics-tervről döntenek
Élőláncba hívta kedden délutánra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) sorsáért aggódókat az intézmény dolgozóiból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma, végül többszörös élőlánccal vették körbe az épületet. A tüntetéssel egyidőben ült össze az MTA Elnöksége is, hogy eldöntsék, mit reagáljanak a kormány lépéseire. Lovász László, az MTA elnöke egy petíciót vett át a tüntetőktől, amelyben a kutatóhálózat egyben tartása melletti kiállást kérték tőle.
Mint arról korábban beszámoltunk,
- a kormány elvonta az MTA első negyedéves költségvetésének egy részét, amitől az akadémia kutatóhálózata komoly anyagi gondba került. Bár a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint az intézménynek így is van elég pénze, az MTA szerint ez nem igaz.
- Az MTA-tól elvont pénzekre pályázatot írtak ki, amire a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökénél a hónap végéig lehet pályázni.
- Bár korábban arról volt szó, hogy a kormány kezdeményezésére egy részletes átvilágítást követően fognak dönteni a kutatóhálózatot érintő esetleges átalakításokról, a miniszternek már most kész tervei vannak arra nézve, hogy hogyan filézné ki az akadémiát, és venné el tőle a kutatóintézeteket, hogy az MTA végül egy szimpla köztestületként maradjon meg, a kutatásokat pedig a kormány egy új struktúrán keresztül közvetlenebbül finanszírozza.
- Itthon és világszerte is egyre több szervezet és testület áll ki az MTA mellett és vállal vele szolidaritást, miközben tiltakoznak a kormány tervei ellen.
- Az MTA elnöksége a keddi ülésén dönt arról, hogy elfogadják-e a pályázati rendszert, vagy elutasítják. A döntés délután 5-6 óra körül várható.
- Az intézmény dolgozóiból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) élőláncos tiltakozást szervezett a keddi elnökségi üléssel egyidőben az akadémia székházához, a budapesti eseményekkel egyidőben pedig Kolozsváron is tartanak egy flashmobot, Szegeden pedig egész napos szolidaritási akciót tartanak.
A Széchenyi téren az MTA épülete előtt már 1-kor 150-200 ember gyülekezett, tudósítónk szerint folyamatosan érkeztek a diákok, szimpatizánsok, főleg fiatalok.
Végül több száz ember gyűlt össze, a tüntetésen megjelent Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, több DK-s politikus, a párbeszédes Karácsony Gergely, Jávor Benedek és Szabó Tímea, valamint a független képviselő Mellár Tamás is.
Többen táblákkal, molinókkal érkeztek, a szervezők pedig azt is kérték, hogy a résztvevők hozzanak könyveket, ezt is többen teljesítették.
Szilágyi Emese, az MTA kutatója a tüntetésen azt mondta, az MTA az ország legnagyobb kutatóhálózatát tartja fenn, és hatalmas eredményeket ér el a ráfordított csekély összegekhez képest is.
Pléh Csaba pszichológus és nyelvész, az MTA rendes tagja arról beszélt, hogy teljesen félrevezető az az állítás, hogy a minisztérium által javasolt pályázati rendszer az állóvízbe dobna követ és versengésre késztetné a tudósokat, mert a tudományban egyébként is van versengés. A Palkovics-féle versenyeztetési és pályázati rendszert ahhoz hasonlította, mint ha úgy kellene egy futóversenyen részt venni, hogy közben levágják az ember lábát.
El a hivatalnoki kezekkel a tudományra szánt pénzek elosztásától!
- mondta.
Az alap- és alkalmazott kutatások kérdéséről azt mondta, Palkovics elképzelése háttérbe szorítja és becsmérli a tiszta tudományosság világát, ez pedig egy konzervatív világképhez és az üzleti felfogáshoz kapcsolódik, amely szerint meg lehet venni a tudást, de szerinte az illúzió, hogy Magyarország valaha elég pénze lenne erre. Felidézte, hogy egy ferencvárosi kültelki gimnáziumba járt, ahol iskolatársa volt Vizi E. Szilveszter és Glatz Ferenc volt MTA-elnökök, illetve több későbbi akadémikus is, az iskolát azonban azóta megszüntették, és autószerelőipari szakközépiskola lett belőle.
Pléh Csaba felmutatta a könyvet, amit magával vitt, Kónya Sándor A Magyar Tudományos Tanács 1948-49 című könyvét. Ezzel kapcsolatban azt mondta:
ne azt éljük meg, amit 70 évvel ezelőtt, a kormánynak és a tudást megkérdőjelezőknek pedig azt üzenem, hogy adják vissza a tudás becsületét és adják vissza a következő nemzedéknek az iskolákat!
Pléh Csabával készült egy rövid interjúnk is:
Kenesei István nyelvész, az MTA levelező tagja azt mondta, nem gondolta volna, hogy egyszer tüntetnie kell, mert az még az előző rendszerben is megadatott neki, hogy azt csinálja, amit szeret, tanítson és kutasson. Azt mondta, az MTA egy nagy presztízsű testület, és egyáltalán nem csak az akadémikusok testülete, mert ami a tenkintélyét adja, az épp a kutatóhálózat, most pedig pont ez van veszélyben. Palkovicsra utalva azt mondta, "van egy fékszakértő", aki lefékezi a tudományt.
Kenesei azt mondta, szerinte a kormánynak van egy mesterterve, amelynek egyik lépése csak az MTA autonómiájának megszüntetése, mert ez a közoktatás átszervezésével indult, majd az egyetemi autonómia megszüntetésével, a kancellária bevezetésével folytatódott, az utolsó lépés pedig a CEU elüldözése volt. Felidézte, hogy a CEU melletti tüntetéseken az egyik táblán az állt, hogy "Most a CEU, de ki lesz a következő?" - most pedig az MTA a következő, ezért feltette a kérdést, hogy ki fog most következni? Valaki a tüntetők közül bekiabálta, hogy Orbán, ez komoly derültséget okozott.Kenesei felidézte, hogy a tavaly nyári villámgyorsan jött pénzelvonást azzal próbálták megindokolni, hogy a hálózat 80 éve változatlan rendszerben műküdik. Erről azt mondta, hogy egyrészt 10 évet tévedtek, mert 1949-től, másrészt bár valóban szovjet mintára hozták létre, ez már 1956 után átalakult, a rendszerváltás után gyökeresen, az akadémiai törvényt pedig Antall József vezetése alatt Mádl Ferenc miniszter és Kosáry Domokos MTA-elnök állította össze.
Hozzátette, az MTA-n többféle ember van, liberális, konzervatív, baloldali, jobboldali is, de mindenki együtt dolgozik, mert számukra a tudomány a fontos.
Az akadémia egy sokszínű intézmény, kikérjük magunknak, hogy sorosistáknak nevezzenek minket!
- mondta.
A tudomány alapeleme a kritika, egymás állandó kritizálása a tudomány napi élete, de akkor miért tiltják meg nekünk, hogy kritikusok legyünk?
Felolvasta levelét, amelyet a kutatóintézetek igazgatóinak írt, és amelyben a minisztérium pályázati rendszerének bojkottját szorgalmazta, de hozzátette, úgy tudja, az intézeti főigazgatók a pályázás mellett vannak, mert a dolgozókat valamiből fizetni kellene.
Szilágyi Adrienn történész, posztdoktori kutató felszólalásában szót ejtett az egyetemi pénzelvonásokról és kifejezte a szolidaritásukat a felsőoktatási intézményekkel. Méltatta a szolidaritást és az elmúlt napokban érkezett különböző nyilatkozatokat és kiállásokat, azt mondta, Varsóból és vidékről is érkeztek a tüntetésre. Elmondása szerint az akadémiai dolgozók az elmúlt hetekben minden erejüket beleadva próbálták megszervezni magukat, mert ereje a közösségnek és az egységnek van, és ez most látszódik is.
Ő is azt hangoztatta, hogy a tudományos élet legfontosabb része a mindenkori kritikai álláspont megfogalmazása, és ha kizárólag a gazdasági hasznosulás szempontjából mérlegelik a tudományt, akkor a közösséget is megosztják, az időskorúakat nyugdíjazzák, a középkorúak kapaszkodjanak valahogy meg, a fiatalok pedig boldoguljanak a szakmán kívül vagy külföldön.
Ha engedünk a minisztérium akaratának és elfogadjuk a kutatóintézetek alárendelését egy alapítványhoz, akkor a legfőbb értéket, a függetlenséget veszíti el a közösségünk
- mondta, hozzátéve, hogy ezért kénytelenek konfliktust vállalni.
Azt mondta, az ADF célja, hogy kiálljon az MTA jelenlegi szervezeti felépítéséért, a kutatóhálózat szakmai és pénzügyi függetlenségéért és az ehhez szükséges garanciák biztosításáért. Hozzátette, a Palkovics-terv nem más, mint megszorító intézkedés, versenyhelyzetet teremt, ez pedig a kutatóhálózat működését veszélyezteti, és felszámolja az autonómiáját.
Elfogadhatatlan bármilyen olyan terv, amely a kutatóhálózat pénzügyi támogatását a minisztériumhoz rendeli
- jelentette ki Szilágyi Adrienn, aki azt is mondta, készek ugyan reformra, de az érintettek bevonásával és az éppen zajló átvilágítás eredményei alapján. Ő Széchenyi Istvántól a Hitelt vitte magával a tüntetésre, ebből fel is olvasta a kiművelt emberfőkről szóló részt.
Bár úgy volt, hogy a tüntetésen felszólal Lovász László, az MTA elnöke is, végül erre nem került sor az MTA elnökségi ülésének kezdete miatt, csak egy petíciót adtak át neki a dolgozók, amelyben arra kérték az elnökséget, hogy ne hagyják a kutatóhálózat elszakítását az Akadémiától. Az MTA-ba érkező Lovász azt mondta, ő mindent megtesz ezért.
A beszédek után felsorolták, hogy honnan érkeztek szolidaritási nyilatkozatok az MTA-hoz, de egy bekiabálás alapján szó esett a "munkás-tudós szolidaritásról" is, az összegyűltek pedig azt skandálgatták: "Szabad ország, szabad tudomány", "demokráciát", "nem hagyjuk". Magasba emelték a tüntetők a magukkal hozott könyveket is.
Az élőláncot az Akadémia épülettömbje körül fél 3-kor kezdték kialakítani az összegyűlt tüntetőkből.
A demonstrálók annyian voltak, hogy több sorban is körbe tudták venni az épületet, a Széchenyi rakpart felőli oldalon komoly tumultus alakult ki.
Mellár Tamás és Karácsony Gergely szintén beállt az élőláncba.