Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Pert nyert első fokon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Belügyminisztériummal szemben abban az ügyben, hogy ki kell adni, hányan létesítettek lakcímet közvetlenül a választások előtt, és jutottak így választójoghoz. Az adatokat a TASZ és a Political Capital (PC) igényelte, azért, mert ezekből lehet következtetni arra, történtek-e visszaélésszerű bejelentkezések, azaz voltak-e tömegével olyanok, akik a választási eredmények befolyásolása miatt jelentkeztek be valahová. A BM először megtagadta az adatok kiadását, ezért kelett bírósághoz fordulni. A TASZ egy oldalon tájékoztatja egyébként az érdeklődőket a választáshoz kapcsolódó jogi szabályokról, és jogsegélyt is nyújt. Az EP-választás napjáig pedig országszerte képzéseket szervez, hogy a választási eljárás érthető és átlátható legyen minél több állampolgár számára.
Korábban Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére mondta el, hogy az ügyészség nyomoz és nyomozott a visszaélésszerűen bejelentett magyar-ukrán állampolgárok ügyében, akiket olykor százasával jelentettek be akár romos házakba is. Itt 370 esetben történt nyomozás, 106 esetben volt ítélet, 156 vádemelés történt 2019 februárjáig.
