EP-választás: a kétharmad és a kisebbség között lebeg a Fidesz

Május 26-án tartják az európai parlamenti választásokat Magyarországon. Kicsivel kevesebb mint két hónappal a voksolás előtt elemzésben mutatja be a Republikon Intézet, hogyan alakulhatnak a mandátumszámok (Magyarország 21 képviselőt küld az Európai Parlamentbe), figyelembe véve a legjobb és a legrosszabb forgatókönyvet az egyes pártokra nézve.

Az EP-választás lebonyolítása arányos választási rendszerben történik, egy szavazónak egy voksa van, amit egy pártlistára adhat le. Nincsenek egyéni jelöltek, nincs kompenzációs lista; az arányos rendszer pedig könnyebbé is teszi a mandátumbecslést a kutatóknak, de így sok a változó, befolyásolhatja az eredményt a részvételi arány, de a Momentum és az LMP bejutása vagy be nem jutása is egészen különböző helyzeteket teremthet.

A Republikon a Závecz Research márciusi felmérését vette alapul, a kutatás szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 50, a Jobbik és az MSZP-P 14, a DK 9, a Momentum 5, az LMP 4, a Mi Hazánk 2, az MKKP pedig 1 százalékos támogatottsággal rendelkezik. (Néhány napja portálunk is közölte az Európai Parlament legfrissebb mandátumbecslését, ami a Publicus számait közölte. A Fidesznek ott 13, a Jobbiknak 3, az MSZP-P-nek 3, a DK-nak 1, a Momentumnak 1 mandátumot jósoltak.)

A Závecz-felmérés alapján a mai tudásunk szerint a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szövetség 3-3, a Demokratikus Koalíció 2, a Momentum pedig 1 mandátumra számíthat a következő Európai Parlamentben. Az LMP, a Mi Hazánk, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelenlegi adatok alapján nem éri el a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

Republikon Intézet

De ez még változhat, a Republikon megnézte, hogyan néz ki egy a Fidesznek nagyon kedvező, és egy a Fidesznek nagyon kedvezőtlen modell.

Először megnézték, mi történne, ha erősödni kezdene a Fidesz, és megismételnék a 2009-es, kiugró eredményt (56 százalék és 14 képviselő), továbbá a két kisebb párt (Momentum, LMP) nem érné el a bejutási küszöböt.

Ha:

• a Fidesz-KDNP 56,
• a Jobbik és az MSZP-P 13,
• a DK 8,
• a Momentum és az LMP 4,
• a Mi Hazánk és az MKKP pedig 1-1 százalékos eredményt érne el,

az:

• a Fidesz-KDNP-nek 14,
• a Jobbiknak és az MSZP-Párbeszédnek 3-3,
• a DK-nak pedig 1 mandátumot jelentene.

Republikon Intézet

A Republikon modellezett egy olyan eredményt is, ahol a Fidesz jóval gyengébben szerepel, mint az a jelenlegi kutatási adatokból feltételezhető, továbbá mind az LMP, mind a Momentum eléri az 5 százalékos küszöböt.

Ha:

• a Fidesz-KDNP 46,
• a Jobbik és az MSZP-P 16,
• a DK 9,
• a Momentum és az LMP 5,
• a Mi Hazánk 2,
• az MKKP pedig 1 százalékot érne el,

akkor:

• akkor a kormánypártoknak már csak 11 mandátuma lenne,
• a Jobbiknak és az MSZP-Párbeszédnek 3-3,
• a Demokratikus Koalíciónak 2,
• a Momentum Mozgalomnak és az LMP-nek pedig 1-1 jelöltje jutna be az Európai Parlamentbe.

Republikon Intézet

A Republikon a jelen helyzet leírása és a szimulációk után megfogalmazta következtetéseit:

• A Fidesz-KDNP várhatóan 11-14 képviselőt küldhet a következő Európai Parlamentbe, összességében „sem drámaian csökkenni, sem növekedni nem fog a kormánypárti európai parlamenti képviselők száma az előző ciklushoz képest”. A Republikon szerint ellenzéki pártok erősödése mellett a Fidesz-KDNP-nek sokat kellene gyengülnie ahhoz, hogy „a magyar képviselők között kisebbségbe szoruljon, de ugyanígy valószínűtlen az is, hogy a képviselők kétharmadát, tehát 14 képviselőt a kormánypártok adjanak”.
• Az MSZP-Párbeszéd mai támogatottsága alapján 3 mandátumra számíthat, kedvezőtlen körülmények esetén ugyanakkor lecsúszhat a harmadik mandátumról. Ez akkor következhet be a kutatók szerint, ha nem érik el a 12 százalékot, vagy ha elérik a 12 százalékot, de az LMP és a Momentum átlépi a küszöböt. A negyedik mandátum megszerzéséhez a pártszövetségnek jelentősen növelnie kellene támogatottságát. Összességében: az MSZP-P 12 százalék alatti eredmény esetén 2, 13 százalék feletti eredmény esetén 3 mandátumra számíthat.
• A Jobbik – ha nem zuhan be addig a támogatottsága – szintén 3 mandátumra számíthat. Az MSZP-Párbeszéd esetén tett megállapítások a Jobbikra is vonatkoznak, azaz a negyedik mandátum megszerzéséhez a párt támogatottságának növekedése szükséges, míg kedvezőtlen körülmények esetén elveszíthetik a harmadik mandátumot. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a ma elérhető közvélemény-kutatások alapján a Jobbik közelebb áll a negyedik mandátum megszerzéséhez, mint a harmadik elveszítéséhez. „A Momentum és az LMP kiesése esetén a pártnak elég elérnie a 17 százalékot a negyedik mandátum megszerzéséhez, a kisebb pártok bejutása esetén viszont ehhez 18 százalékra van szükség” – áll az elemzésben.
• A Demokratikus Koalíció jelenlegi tudásunk alapján 2 mandátumra számíthat, de az LMP és a Momentum bejutása esetén már egy 1 százalékpontos csökkenés is a második mandátum elvesztéséhez vezethet. A második mandátum biztosításához tehát a DK-nak el kell érnie a 9 százalékot.
• Az LMP és a Momentum a bejutási küszöb határán mozog, mai tudásunk alapján ugyanakkor a Momentum közelebb áll a mandátumszerzéshez. A két párt tehát optimistább forgatókönyv esetén is csak 1-1 képviselőt juttathat ki az EP-be.

Szemben a közhiedelemmel, a kisebb pártok kiesése nem a Fidesznek, hanem az összes bejutónak kedvez. Ha például az MSZP-Párbeszéd 12 százalékot szerez, az kieső LMP és Momentum esetén 3, bejutó kispártok esetén 2 mandátumot jelenthet. De előállhat olyan forgatókönyv is, ahol az LMP és a Momentum kiesése valóban a Fidesz-KDNP-nek jelent plusz 2 mandátumot, de mint a fenti példából is látszik, ez nem törvényszerű. Az, hogy a kisebb pártok kiesése mely pártoknak jelent pluszmandátumot, tizedszázalékokon múlhat.

A részvétel

Az eredmények most is nagyban függnek a választási részvételtől. Az EP választásokon hagyományosan alacsony a részvétel, a magyarországi részvételi arány mindhárom alkalommal, 2004-ben, 2009-ben és 2014-ben is elmaradt az EU-s átlagtól. Legnagyobb arányban a magyar választók az első uniós választáson vettek részt, 2004-ben a választásra jogosultak 38,5 százaléka ment el szavazni. Nagy kérdés, hogy idén tovább csökken-e a részvétel, vagy esetleg megfordul ez a trend.

Utóbbi feltételezésére három oka van a Republikonnak:

1. A tavalyi parlamenti választásokon szokatlanul magas volt a részvételi arány, ha egy kiélezett választási kampánynak köszönhetően a választók ismét úgy érzik, hogy nagy a választások tétje, idén is magas lehet a választói kedv.
2. A korábbi európai parlamenti választásokhoz képest újdonság lehet, hogy több párt is kinyilvánította a szándékát arra, hogy mozgósítsa a külföldön élő magyarokat. Ha ebben sikerrel járnak, az szintén növelheti a részvételt.
3. A Momentum és az LMP bejutása részben attól függ, hogy szimpatizánsaikat képesek-e aktivizálni és elvinni szavazni. E két párt pont egy olyan szavazói réteget – a fiatalokat – mozgósíthat, akik hagyományosan kevésbé aktívak politikailag.