Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kárpátaljai magyarok és a helyi kormányzat képviselői is kizártnak tartják, hogy Budapestnek köze lenne a tavaly februári ungvári magyarellenes támadásokhoz. De az is valószínű, hogy a következő hetekben megnő az etnikai feszültség.

„Nem gondoljuk, hogy ehhez bármi köze lett volna Magyarországnak, bár közvetlenül a támadás után többen felvetették annak a lehetőségét, hogy a Kijevvel vitában álló Budapest érdekében állhat a kárpátaljai magyarok elleni provokáció. De mi egy pillanatig sem véltük így, és amikor egy héttel később, a letartóztatások idején kiderült, hogy lengyel állampolgárok követték el az akciót, már a kormányzó is arról beszélt, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a provokáció mögött” – mondta a HVG-nek Jaroszlav Halasz. Kárpátalja helyettes kormányzója azt követően nyilatkozott, hogy Lengyelországban a minap megkezdődött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára tavaly február elején Molotov-koktélt dobó három lengyel pere, és egyikük azt vallotta, a vezetőjük arra célzott, hogy a provokációért járó pénz a „magyaroktól van”.

A három lengyel – akik az oroszpárti Falanga (Falanx), illetve a Nemzeti Radikális Tábor nevű ernyőszervezet tagjai – azt is elmondták, hogy közvetlenül Manuel Ochsenreiter német újságírótól kapták a megbízást és a pénzt. Ochsenreiter – aki az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt parlamenti irodájában dolgozik – tagadta a vádakat, ám az interneten több olyan kép kering, amelyeken az orosz állami televíziók állandó vendégeként fellépő újságíró lengyel szélsőséges aktivisták társaságában mutatkozik.

Halasz szerint a tavaly februári KMKSZ-ellenes akciók óta is történtek provokációk, s nem kizárt, hogy az idén márciusi ukrajnai elnökválasztás közeledtével újabbak is lesznek. „És nem csak az oroszok aktívak. Korábban is voltak olyan értesüléseink, hogy a szélsőséges ukránok móresre akarják tanítani a szerintük nem elég hazafias magyarokat, s emlékezetes az is, amikor a »magyar szeparatisták« nevében kerültek ki plakátok több kárpátaljai helyszínen. Mi azt gondoltuk, hogy ezek megint az oroszok lehetnek, ám kiderült, hogy helyi ukránok, a politikában igencsak aktív Baloha testvérek helyeztették ki a provokatív óriásplakátokat” – mondta a kormányzóhelyettes. Szerinte az elnökválasztáson részt vevő, magukat „hazafias jelölteknek” nevező politikusok is megpróbálhatják kijátszani Kárpátalján az „etnikai kártyát”. „Az biztos, hogy nem lesz nyugodt az elnökválasztási kampány, de felkészültünk a helyzet kezelésére” – tette hozzá.

„Az első, viszonylag kis kárt okozó merénylet után nem is kívántuk, hogy nagyobb cirkusz legyen az ügyből, és a hatóságok is megígérték, amellett, hogy kézre kerítik az elkövetőket, mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzak az esetleges újabbat. De ez nem történt meg, gyakorlatilag akadálytalanul hajthatták végre a második akciót, amely miatt az egész iroda belseje kiégett” – mondta az azóta új, biztonságosabb székhelyre költözött KMKSZ elnöke, Brenzovics László. Szerinte miközben többen próbálják belekeverni az ügybe Magyarországot vagy a KMKSZ-t, nagyon sok a merényleteket körülvevő furcsaság, s még mindig nem tudni, ki volt az első vagy a második támadás megrendelője.

Helyszínelők a KMKSZ-székház elleni második támadás után. Keresik a felbújtókat
©

„Az viszont már biztos, hogy különféle titkosszolgálatok működési területévé váltunk, s annak minden következményétől szenvedünk” – mondta a politikus, aki szerint az a vád is sokszor elhangzott, hogy a KMKSZ saját maga gyújtotta fel a székházat, mert már tudta, hogy megvan az új hely. „Ha ez így lett volna, akkor legalább kötöttünk volna biztosítást, de még az sem volt” – hangsúlyozta. Hozzátette: most mindenki arról beszél, hogy az első akciót lengyelek követték el, s egyre inkább elsikkad, hogy a második, sokkal súlyosabb következményekkel járó provokációt a kelet-ukrajnai frontokat megjárt ukrán tisztek hajtották végre, állítólag ugyancsak orosz megbízásra.

A KMKSZ-elnök szerint függetlenül attól, hogy kik állnak a merényletek hátterében, azok aligha történtek volna meg, ha az ukrán médiumok és politikusok nem folytatnának már két éve magyarellenes kampányt. „Ennek már megvan az eredménye: a legújabb közvélemény-kutatás szerint például Oroszország mögött Magyarország a második leginkább ellenségesnek tartott állam Ukrajnában. Ilyen eredmény korábban sohasem született. És az is aggasztó, hogy folytatódik a magyarországi támogatásokat szétosztó szervezet, az Egán Ede Alapítvány ellen szeparatizmus vádjával indított eljárás, s továbbra is oktalanul zaklatják a határon a kárpátaljai magyar közéleti szereplőket” – panaszolta Brenzovics.

Az ungvári és beregszászi magyarok attól tartanak, hogy március közepére újabb feszültség alakulhat ki. Az 1848-as magyarországi forradalom kitörésének emléknapja az utóbbi években többször is verbális összetűzéshez vezetett. Most pedig tovább élezi a helyzetet, hogy kerek évfordulója lesz annak, hogy 1939 márciusában előbb kikiáltották Kárpát-Ukrajna függetlenségét, majd a magyar csapatok megszállták és annektálták az akkor Csehszlovákiához tartozó területet.

Az is további feszültség forrása lehet, hogy miközben a kijevi törvényhozás a már megszületett magyar–ukrán elvi egyezség ellenére sem módosította a kisebbségi oktatást korlátozó törvényt, már a parlament előtt van a nyelvtörvény is, amely a magyar nemzeti közösség szerint tovább rontaná a helyzetüket. „A cél a kisebbségi nyelvek kiszorítása a közéletből, vagy rosszabb esetben a kisebbségek fokozatos felszámolása” – mondta a tervezetről Brenzovics László.

Választásra választás

Nehéz év elé néz Ukrajna, ahol márciusban elnök-, október végén pedig parlamenti választást rendeznek. Az Oroszország által 2014-ben megcsonkított ország – Moszkva annektálta a Krímet, és támogatta a két kelet-ukrajnai megyében szakadár köztársaságot létrehozott felkelőket – már hónapok óta kampányüzemmódban működik. A legnépszerűbb jelöltnek – Julija Timosenko volt kormányfőnek – is csak húszszázalékos támogatottságot mérnek a közvélemény-kutatók, a jelenlegi államfő, Petro Porosenko 6-8 százalékon áll. Az ukránok politikusokból való kiábrándultságát mutatja, hogy jelenleg többen voksolnának a népszerű komikusra, Volodimir Zelenszkijre, mint a regnáló elnökre. A döntés így mindenképpen az áprilisi második körre marad, s tovább bonyolítja a helyzetet, hogy valamennyi indulónak – a kívülálló Zelenszkijt leszámítva – viszonylag magas az elutasítottsági mutatója.

Az új államfő legitimitását gyengíti majd, hogy súlyos gondok vannak a választói névjegyzékekkel: a legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint az országnak 48 millió polgára van, ám a valós szám jelenleg inkább negyvenmillió körül lehet. Milliók élnek ugyanis az elcsatolt Krímben, illetve a szakadárok kezén lévő luhanszki és donyecki területeken, s ugyancsak milliók költöztek el az utóbbi években az 1991-ben függetlenné vált egykori szovjet tagállamból. A névjegyzékek nem, vagy csak alig követik a változásokat, s a politológusok szerint az állami adminisztráció támogatását élvező Porosenko így sokkal több vokshoz juthat majd, mint amennyit valóban neki szánnak a választók.

Julija Timosenko az ortodox karácsonyi misén. Listavezető
©

Akárki nyeri is meg a tavaszi csörtét, a kampány folytatódni fog. Az őszi parlamenti választást már most az elnökválasztás harmadik fordulójaként tartják számon, hiszen Ukrajnában az elnök csak akkor lehet erős, ha a mögötte lévő párt vagy koalíció a törvényhozásban is erős. A két választási kampányt nem a visszafogott eszközök jellemzik. Julija Timosenko ellenfelei például már meg is találták azt az egyik ellenzéki pártban politizáló Jurij Timosenkót, aki hajlandó indulni az elnökválasztáson. Mivel az ő monogramja ugyanaz, az őt „kitalálók” abban bíznak, pár ezer kapkodó vagy rosszul tájékozott voksoló majd Jurij, s nem Julija neve mellé teszi a keresztet.

A lakosságnak már csak töredékét számláló – a 2001-es cenzus szerint 150 ezres, mára inkább százezresre olvadt – magyar nemzeti közösség pártjai még nem döntötték el, kit támogassanak. A HVG értesülései szerint az ellenzéki pártok sorra látogatják a magyar politikusokat, s azt ígérik, visszavonják a kisebbségeket hátrányosan érintő törvényeket. És a Porosenko mellett állók is üzennek a magyaroknak. „Ennyi figyelmet és befolyást még soha nem kaptak a kárpátaljai magyarok, mint Hennagyij Moszkalj helyi kormányzásának idején. Sőt ez az adminisztráció többször a központi hatalommal is szembeszállt, hogy kiálljon a magyarok érdekei mellett. Ha Porosenko nem győz, akkor Moszkaljnak is mennie kell majd, s a magyaroknak nem lesz jó ellenzékben lenni” – vélekedett Jaroszlav Halasz kormányzóhelyettes.

Az írás a HVG 2019/4. számában jelent meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy hónap után távozott Újbuda ellenzéki polgármesterének kabinetfőnöke

Egy hónap után távozott Újbuda ellenzéki polgármesterének kabinetfőnöke

"Macron új stratégiája, hogy hülyegyerek legyen"

"Macron új stratégiája, hogy hülyegyerek legyen"

Peren kívül fizet Weinstein a nőknek, akik szexuális zaklatással vádolták

Peren kívül fizet Weinstein a nőknek, akik szexuális zaklatással vádolták

Találtak egy 44 ezer éves barlangrajzot, nagyon fontos jelentése van

Találtak egy 44 ezer éves barlangrajzot, nagyon fontos jelentése van

Amikor a filmesek nem rettennek vissza a politikától

Amikor a filmesek nem rettennek vissza a politikától

Grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be az Európai Bizottság elnöke

Grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be az Európai Bizottság elnöke