Nem alkotmánysértő, hogy az adóhivatal csak a számlával igazolt költséget ismeri el

Nem alkotmánysértő, hogy az adóhivatal csak a számlával igazolt költséget ismeri el

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Tetszett a cikk?

Elutasították egy házát eladó tulajdonos panaszát, akire azért vetettek ki a szerinte jogosnál több adót, mert nem tudta minden kiadását áfás számlával igazolni. Az Alkotmánybíróság nem tartja alaptörvény-ellenesnek, ha azzal kötik meg a bíróság kezét, hogy nem fogadhat el bármilyen bizonyítékot.

A panaszos vett egy üres telket, épített rá egy családi házat, majd pár év múlva eladta. Ilyenkor a törvény szerint az számít adóköteles jövedelemnek, amennyivel többet kapott az eladó a saját kiadásainál, ideértve az értéknövelő beruházásokat. Csakhogy a számlák egy része az adózó „önhibáján kívül megsemmisült” – hogy ez hogyan történt, az az Ab-határozat indoklásából nem derül ki –, a bíróság pedig nem fogadta el az értéknövekedést igazoló szakértői véleményt, amikor az érintett perre vitte a dolgot.

Az alkotmányjogi panaszt nem is az adóhátralék mellé bírságot és késedelmi kamatot is kiszabó ítélet ellen nyújtotta be a pórul járt polgár, hanem az áfás számlát előíró törvényhely megsemmisítését kérte. Szerinte a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, ha az adóhivatal és a bíróság nem mérlegelheti szabadon, milyen bizonyítékot fogad el egy ilyen vitában. Emellett emberi méltóságát is sértve érezte, mert ugyanúgy kezelték, mint a tudatos adóelkerülőket.

Az Alkotmánybíróság szerint nincs igaza. A határozat kimondja: a törvényhozó előírhatja az adóhatóságnak és a bíróságnak, hogy csak szabályos számlával igazolt kiadásokat ismerjen el. Sőt, éppen az vethetné fel a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, ha a hatóság mérlegelhetné, mit fogadjon el a hiányzó számlák helyett. Mellesleg, tették hozzá az alkotmánybírák, a panaszos kérhetett volna számlamásolatot a kibocsátóktól, hiszen azok kötelesek nyilvántartani a számláikat.

A döntés érdekessége, hogy a panasz 2015 márciusában érkezett. Az Ab tíz hónappal később, 2016 januárjában fogadta be, vagyis úgy ítélte meg, hogy valós alkotmányjogi problémát vet fel, érdemi elbírálást igényel. Ám ez az elbírálás csak több mint három év múlva, idén április 16-án történt meg, a határozatot pedig május 3-án hozták nyilvánosságra. Mint a hvg.hu beszámolt róla, az alkotmánybírósági törvény „észszerű határidőn belüli” döntést ír elő, ám az Ab nem volt hajlandó nyilatkozni arról, miért húzódik el az ügyek elbírálása, és hogyan határozza meg, hogy mivel mikor foglalkozik.

Hozzászólások