Elcsíptük a parlamentben néhány mondatra az ülésterembe, majd onnan a dolgozószobájába tartó miniszterelnököt, de nem volt benne sok köszönet: az egyébként készségesen lassító Orbán Viktor ugyanis sem a Fidesz eredményével, sem az Európai Néppárton (EPP) belüli (vagy kívüli) jövőjével kapcsolatos kérdésre sem válaszolt érdemben, mindenre kérdésre csak azt hajtogatta, hogy a miniszterelnökök kedden este találkoznak, és döntenek az Európai Bizottság elnökének személyéről.

„Lépésről lépésre haladunk, először a bizottság vezetőjéről kell döntenünk”

– válaszolta akkor is, amikor befelé tartva arról kérdeztük, hogy az európai eredmények ismeretében a Néppárton belül vagy azon kívül képzeli-e el a Fidesz jövőjét, és akkor is, amikor kifelé arról, hogy mennyire elégedett a Fidesznek a belső várakozásokhoz képest csalódást keltő 13 mandátumával. (A múlt heti HVG választási esélyeket latolgató írása szerint a Orbán Viktor áprilisban ugyan 13 mandátumot tűzött ki célként, de a lap által megkérdezett fideszesek közül gyakorlatilag mindenki legalább 14-re, de volt, aki egyenesen 15-re számított – a szerk.)

Orbán Viktor, ahogy azt a választás eredményeit összefoglaló elemzésünkben írtuk, nem lehet túl elégedett: hiába állt a Fidesz rendelkezésére az állam és az önkormányzatok jó részének minden erőforrása, ez ahhoz volt elég, hogy a korábbi uniós választásokhoz képest szinten tartsák az eredményüket, ráadásul nem számítottak a DK és a Momentum kiugróan jó eredményére – ami várhatóan mindkét párt további erősödését hozza majd.

Az Európai Néppárt mindeközben úgy lett ismét a legerősebb pártcsalád az európai parlamentben, hogy a Fidesz nélkül is biztonságosan megmarad az első helye, sőt, az EPP frakcióvezetője, egyben csúcsjelöltje Manfred Weber már hétfő hajnalban megüzente: a pártcsaládnak nincs igazán szüksége a márciusban felfüggesztett Fideszre.

Mindemellett az Orbánnak és a Fidesznek kedves bevándorlás-ellenes erők elképzelt előretörése is elmaradt: a Matteo Salvini-féle szélsőségesek erősödtek ugyan, de várható 71 fős képviselőcsoportjuk a 751 fős parlamentben nem számíthat túl nagy befolyásra. Arról nem is beszélve, hogy tagjaik között nagyobb a megosztottság, mint az egész EP-ben.