Magyarország, a földi szúnyogparadicsom, a tejjel-mézzel folyó szúnyog-Kánaán – egyáltalán nem túlzóak ezek a megállapítások, ha az utóbbi heteket nézzük. Egy hideg és csapadékos május után beköszöntött a roppant meleg június, ennél nincs is ideálisabb az ember legnagyobb barátjának, annak a 10, de lényegét tekintve 5-6 szúnyogfajnak a Magyarországon honos 50-ből, amely, hogy plasztikusan és egyenesen fogalmazzunk, csíp, mint a nyavalya.

Az esős májusban keletkező sok millió pocsolya, vízzel teli vödör, kaspó, cserép, csetresz, hordó kitűnő lehetőséget teremtett a szúnyogoknak a szaporodásra. Egy-egy vödörben szúnyoglárvák ezrei is otthonra lelnek egy ideig, hogy aztán kikeljen belőlük az imágó, a kifejlett állat, amely útra kel, és vérünket szívja. Millió és millió szúnyog jelenik most meg, a társadalom pedig egy emberként kérdezi: Hol van már az irtás?

AFP / The Times Of India / Staff Photographer

Extrém invázió van

Az irtás pedig rendes ütemben zajlott és zajlik – mondja el a hvg.hu-nak Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője. Először április végén kezdődtek meg a munkálatok, ekkor a lárvák élőhelyére, a vizekbe kezdték meg a biológiai irtás anyagát teríteni a Katasztrófavédelem munkatársai. A biológiai irtás egy talajlakó baktérium által termelt fehérjével történik, amely elpusztítja a szúnyog lárváit. Teljes sikert ne várjunk ettől, a magántelkeken összegyűlő pocsolyákhoz – vagyis kis "keltetők" ezreihez – nem fér hozzá a katasztrófavédelem, éppen ezért javasolták mindig azt a szakemberek, hogy mindenki öntse ki a kertjében különféle edényekben összegyűlt vizet, ezzel is nehezítve a szúnyogok dolgát. A biológiai irtást a Katasztrófavédelem a nagyobb tavak és folyók hullámterében, árterületén végzi: a Duna, Tisza, Körösök mentén, illetve a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó partja, nádas és mocsaras területeken. Ott, ahol halak is élnek, nem kell irtani, mert azok megeszik a szúnyoglárvákat.

MTI / Vajda János

Az irtás második szakasza a kémiai irtás. Ez a kifejlett rovarokat öli meg – járulékos hatása annyi van, hogy más, kis repülő rovarok is áldozatául esnek, mint a muslincák vagy a repülő levéltetvek. A hatóanyag a deltametrin, ez jóval kíméletesebb, mint a korábbi irtószerek. A Nyugat.hu arról írt, Sopronban napnyugta előtt permeteztek nagy hőségben, emiatt méhek pusztultak el nagy számban. Mukics Dániel azt mondja a hvg.hu érdeklődésére, ha a méhek belerepülnek a nagyobb töménységű permet felhőjébe, elpusztulhatnak, ezért a Katasztrófavédelem mindig tájékoztatja a méhészeket, ha irtásra készül, és ha ez nem sikerül teljeskörűen, akkor inkább elhalasztják azt. Ha mégis bekövetkezik a szerencsétlenség, a méhészeket a Katasztrófavédelem kártalanítja. Viszont a soproni esetben – nézett utána Mukics Dániel – a gyérítést nem a Katasztrófavédelem végezte el, hanem a soproni önkormányzat. 

Kémiai irtást egyébként a Katasztrófavédelem csak belterületen végez, így biztosítható, hogy a tápláléklánc részeként megmaradjanak szúnyogok, az őket vadászó madaraknak maradjon táplálék. Eddig a Katasztrófavédelem 284 településen végzett szúnyoggyérítést, összesen 147 ezer hektáron. A Katasztrófavédelem hétfőként frissíti oldalán azt a táblázatot, ahol közli, azon a héten hol lesz gyérítés. Ezt azokra a jelentésekre alapozva döntik el, amelyek arról számolnak be, hol a legrosszabb a helyzet épp az országban – 1-1,5 hétre látnak előre. Mindezek mellett Mukics is úgy fogalmaz, hogy "most extrém szúnyoginvázió van".

MTI / Varga György

Jelenleg egyébként az őshonos szúnyogfajok csípésétől szenvedünk, mondja Fekete Gábor rovarszakértő a hvg.hu-nak, a nálunk is megjelenő invazív fajok kevésbé élnek a májusi eső adta lehetőséggel, és lassabban terjeszkednek. Ilyen betolakodó a koreai szúnyog, a tigrisszúnyog és az ázsiai bozótszúnyog. Ezek az emberközeli környezetben szeretnek élni, kaspókban, vödrökben kelnek ki a lárváik. Bár alapvetően a csípéseik ugyanolyanok, mint a hazai fajoké, és ugyanúgy reagálunk rájuk, mégis hordoznak magukban kockázatot, hiszen eredeti, trópusi vagy más, egzotikusabb élőhelyükön betegségeket terjesztenek. Viszont a hazai szúnyogfajok is közreműködnek a nyugat-nílusi vírus terjesztésében, ami arányaiban jelentős növekedést is produkált az elmúlt évben Magyarországon is, a megbetegedések számát tekintve az élbolyban voltunk Európában.

Érkezhet a zika Európába

Az új invazív szúnyogok megjelenése tehát az egyik első lépés az új, egzotikus betegségek – mint például a zika- vagy chikungunya vírus – megjelenéséhez vezető úton – mondja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatója, aki szerint a biológiai szúnyogirtásra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, mert a jelenleg így kezelt területek aránya nagyon kevés.

A nyugat-nílusi vírus által megjelenő lázas megbetegedések tavalyi ugrásszerű megnövekedését Kemenesi szerint nehéz pontosan megmagyarázni, vélhetően az a tényező is szerepet játszott, hogy 2018-ban már előbb elkezdődött a szúnyogszezon, mint egy évvel korábban. 

A nyugat-nílusi fertőzés nyomán az emberek 80 százalékban tünetmentesek maradnak. Amikor nem, akkor a szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek, a fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom-, ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet. Az emberek az esetek többségében 3 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. De fontos tényező a lakosság fogékonysága is: a vírusfertőzésen átesettek szervezetében kialakulnak az antitestek, ők onnantól bizonyos ideig védettek. Persze csak addig, amíg egy új vírustörzs vagy genetikai variáns meg nem jelenik.

MTI / EPA / Jeffrey Arguedas

Fekete Gábor rovarszakértő azt mondja, hogy a nagy forróság egy idő után rossz lesz a szúnyogoknak, ugyanis felszáradnak a pocsolyák, így a lárvák élőhelye megszűnik. Emellett az irtás a mostani szakaszban átmenetileg érvényesül, amíg vannak vizes területek – és a héten újabb esőzések várhatók – folyamatos a visszatelepülés.

Miért imádnak engem jobban a szúnyogok?

Vagyis szokjunk hozzá a gondolathoz, hogy a szúnyogok meg fognak csípni minket és családtagjainkat. Sokan hiszik egyébként azt, hogy a nagyra duzzadó szúnyogcsípések allergiás reakciók, de hiába tűnnek néha horrorfilmbe illőnek, ezek olyan helyi reakciók, amelyeknek nincs egészségkárosító hatása – mondja Póta György gyerekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a hvg.hu-nak. A most észlelt szúnyogok Póta meglátása szerint azért nagyobbak, mint az augusztusiak, mert ezek még tavalyról teleltek át, erősebb a váladékuk, és erősebb a szervezetünk válaszreakciója is, azaz jobban viszket a csípésük.

De tablettában vagy injekcióban bevett, belsőleges hisztaminok használata nem indokolt, csak akkor, ha a szervezet általános reakciót mutat, azaz pl. ott is van bedagadt testrész, ahol nem volt szúnyogcsípés. Ez annak a jele, a szúnyogok mérge már bejutott a véráramba, ezért orvoshoz kell fordulni. Máskülönben megfelelő a helyi kezelés ajánlott: hűsítő kenőcsöket érdemes venni a patikákban, hogy enyhüljön a viszketés, a vakarás ugyanis csak a vérbőséget növeli, ami erősíti a viszketést, azaz csak rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul a koszos kézzel vakargatva a csípéseket fertőzés alakulhat ki, ami gennyes sebekkel járhat.

AFP / Phanie / Burger

Az egzotikus betegségekről szólva Póta azt mondja, meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy hozzánk is eljutnak a korábban csak egzotikus országokban észlelt betegségek a globális felmelegedés részeként. Ahogy a kullancs (és az általa terjesztett agyhártyagyulladás) is eljutott a skandináv országokba, ami korábban elképzelhetetlen volt, mert a kullancs közép-európai pókszabású (nem rovar - a szerk.) volt, úgy érkeznek meg majd hozzánk ismert, de eddig nagyon ritkán előforduló betegségek.

Az örök kérdés: mitől függ, hogy a szúnyogok valakinek az "ízét" szeretik vagy nem? Póta György azt mondja, egyelőre ezzel kapcsolatban csak hipotézisek vannak, valószínűleg a bőr váladékai lehetnek a ludasok, ez taszíthatja vagy hívogathatja a szúnyogokat. A vércsoportnak biztosan ebben nincs szerepe ebben. 

Ha védekeznénk – és miért ne tennénk –, akkor a gyerekorvos a krémek helyett a sprayket ajánlja, mert az hagyja lélegezni a bőrt, és nem alakul ki esetlegesen gyulladás. De nagyon ajánlott a teljes test befújása előtt kipróbálni a szert, mondjuk az alkaron egy 5-6 centis részen, és várni pár órát, mert viszonylag gyakori, hogy ezekre a szerekre allergiás reakció alakul ki, és ha rögtön az egész testre ráfújjuk, olyan ekcémás reakció is kialakulhat, ami sokkal erősebb, mint maga a kivédeni akart szúnyogcsípés.