Ahogy a tavalyi országgyűlési választások előtt Erzsébet-utalvánnyal lepte meg a nyugdíjasokat az Orbán-kormány, idén – minden bizonnyal az önkormányzati választások környékén – egyszeri juttatásként jelentős pluszpénznek örülhetnek majd a közmunkások. A jelenlegi közmunkás bér 90 százalékával megegyező összegű juttatásról szóló kormányhatározati javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter terjeszti a kormány elé – tudtuk meg névtelenséget kérő, kormányhoz közeli forrásból.

A jelenlegi közfoglalkoztatási bérrel, vagyis havi bruttó 81 530 forinttal számolva

ez bruttó 73 377 forintot jelentene mindenkinek, aki idén legalább 90 napig közmunkásként dolgozott.

Ezt egységesen minden, a feltételeknek megfelelő közmunkás megkapná, vagyis azonos összeget osztanának nekik. Az erről szóló, részletes javaslat alig egy hete lett készen, nem tudni, pontosan melyik kormányülésen döntenek róla. A közigazgatási egyeztetésen már átment, és a véglegesített javaslatot az ilyenkor szokásos módon már megköröztették a többi minisztériumnál, és ezek többsége egyet is értett vele.

A jutalmazás nagyságrendje ezzel jócskán felülmúlja a nyugdíjasokat kényeztető utalványt, a tervezet készítői szó szerint úgy gondolkodtak, hogy a kormányhatározattal adott, vagyis a kormány kegyéből járó támogatásnak anyagilag „érzékelhető” mértékűnek kell lennie.

Hivatalosan: hozzájárulás az álláskeresés költségeihez

A gyakorlatilag ajándékba adott pénzt elsődlegesen azzal magyaráznák forrásunk szerint, hogy enyhíteni szeretnék a közmunkások anyagi terheit azzal, hogy hozzájárulnak az „álláskereséssel összefüggő költségeikhez”.

Másrészt arra hivatkoznának, hogy ezzel akarják kompenzálni azt a különbséget, ami a munkaerőpiacon jelenleg érvényes minimálbérhez, illetve garantált bérminimumhoz képest fennáll. A jelentős differencia valós probléma, az elmúlt években egyre inkább nyílt az olló a két bértípus között, hiszen a közmunkások bére 2017-től nem változott, előbbiek viszont emelkedtek.

Kik kapják?

Az egyszeri kormányjuttatást mindenki megkapná, aki idén január 1. – július 31. között legalább 90 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt. Ebből viszont az következik, hogy nem csak a jelenleg is közmunkásként dolgozóknak fizetnék ki, hanem azoknak is, akik már nem azok, illetve sikerült más munkahelyet találniuk, viszont ebben a hét hónapban megvan a támogatáshoz szükséges 90 nap ledolgozott közmunkájuk.

Kik nem kapják?

Hiába felel meg az előbbi feltételeknek, nem kapná meg a bruttó 73 ezres pluszt az, akit valamilyen törvényi ok miatt kizártak a közmunkából. Ilyen akkor van, ha a megengedettnél többet hiányzott az iskolából igazolatlanul a tanköteles gyermeke, vagy ha szabálysértést követett el, illetve ha felajánlottak neki egy megfelelő munkahelyet, képzést, és mégsem fogadta el. Vagyis ha valakit ilyen kvázi szankcióként három hónap időtartamra kizártak a közmunkából, akkor sem jut hozzá az egyszeri összeghez, ha amúgy a feltételeknek megfelelne. Ugyancsak nem jár a juttatás akkor, ha valaki elhelyezkedési juttatás támogatásban részesült (hogy ez pontosan milyen esetben illeti meg a közmunkást, azt itt foglalták össze).

100-120 ezer ember örülhet

Természetesen készültek előzetes kalkulációk arról, hogy mégis hány ember válik így jogosulttá az egyszeri támogatásra. Főleg, hogy a közmunkások általában huzamos időre benn rekednek ebben a helyzetben, így borítékolható, hogy közülük a többség megkapja majd a bőkezű kormánytámogatást. Információink szerint a belügyi és az igazságügyi tárca javaslatának készítői úgy becsülik, hogy

nagyjából 100-120 ezer közmunkás kapja meg az egyszeri segítséget.

Így felszorozva a fejenként járó bruttó 73 377 forinttal, az egyszeri juttatás közel 9 milliárd forintos kiadást jelentene a büdzséből, amit a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül a közfoglalkoztatásra szánt Start-munkaprogram egyik maradványösszegéből finanszíroznának a tervezet szerint.

Örülhetnek a váratlanul jött pénznek (képünk illusztráció)

Stiller Ákos

Kérni kell: a járási hivatalok bonyolítanák le

A terv megvalósítása jelentős adminisztratív többletmunkával jár majd a járási hivataloknak, ugyanis kérelemmel kellene élni a kifizetéséhez. Vélhetően senki nem hagyja majd ki a váratlanul jött ajándékpénzt, így ez 100-120 ezer közmunkás igényének az iktatását és kifizetését fogja jelenteni a hivataloknak.

Úgy tudjuk, hogy a kérelmet augusztus 31-éig kellene benyújtani a járási hivatalhoz, és a javaslatban utalnak rá, hogy a kormány szándéka egy 2019 közepére időzített juttatás. A kettő együtt erősen valószínűsíti – már csak a korábban szintén választások előtt osztogatott bónuszok miatt is –, hogy az őszi önkormányzati választások előtt pénzelnék extrán a közmunkásokat.

Információink szerint az állami büdzsé felett őrködő Pénzügyminisztériumnak sincs érdemi kifogása a pénzosztás ellen, viszont a megvalósítás mikéntje szerintük problémás. Ugyanis az egyszeri kormánytámogatás jogalapja és kifizetése ugyanaz lenne, mint a közmunkások elhelyezkedési juttatásánál, és ez Varga Mihály tárcája szerint erősen kilóg az ezt szabályozó normákból.

Megvett szavazatok?

„Ezzel valójában szavazatokat vesznek”

– kommentálta sommásan Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, mikor elmondtuk neki az egyszeri támogatás ötletét. Szerinte ez csak abban az adott hónapban lesz segítség, amikor kifizetik a közmunkásoknak, akik nyilvánvalóan nem az álláskeresés költségeire fogják fordítani, hiába indokolnák hivatalosan ezzel a lekenyerezést. „Ha el tudnának menni máshova dolgozni, megtennék, de főleg Kelet-Magyarországon ez nem megy, ezért marad a közmunka. Így az egyszeri támogatást fel fogják élni, elmegy kenyérre, élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire” – mondta.

A közmunkás szakszervezeti vezető szerint, ha valóban segíteni akarnának a közfoglalkoztatottakon, akkor a megoldás a nekik járó juttatások megemelése lenne, mert ez egyre inkább elszakad a KSH által megállapított társadalmi minimálbértől. „Ezért köszönjük a jutalmat, megérdemlik, hiszen 2016 óta változatlan a bérük, de abban az évben is alig pár száz forintos emelés volt. Az is segítség lenne számukra, ha mondjuk nemcsak az alapszabadság járna nekik, kortól, egészségi állapottól függetlenül. Tehát továbbra is inkább a bérek emelését és ezeknek a kérdéseknek a rendezését várjuk a kormánytól” – tette hozzá Vécsi, aki szerint ezért is egyértelmű, hogy az őszi önkormányzati választások előtt mi lehet a szándéka a kormánynak a pluszpénzzel.

A közmunka régóta az Orbán-kormány egyik fő hivatkozási alapja, de szakértők szerint álmegoldás a munkaügyi statisztikák kozmetikázására, miközben hosszú távon csak az oktatás, a képzés/átképzés fejlesztése, illetve a munkahelyteremtés segítene a foglalkoztatás egyre égetőbb problémáin. A legszegényebb, illetve legalacsony iskolai végzettségűek számára általában ez az egyetlen munkalehetőség, és bár előszeretettel állítják az ellenkezőjét, valójában a közmunkával nehéz visszavezetni őket a munkaerőpiacra. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete még 2014-ben készített átfogó kutatást a közmunkaprogramról és annak finanszírozásáról.

Ha augusztus végéig lehet kérni, akkor a választások előtt ér célba?

Fülöp Máté