Az MTA megcsonkítása után többet költenek sportakadémiákra, mint tudományosra

Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra.

  • hvg.hu hvg.hu
Az MTA megcsonkítása után többet költenek sportakadémiákra, mint tudományosra

Július elején szavazta meg a Fidesz-kétharmad a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. A kormány egy évig packázott az MTA-val. A Népszava összeállításából pedig kiderül, hogy jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat.

A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese ugyanis az MTA. Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre – a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt – már csak 17,1 milliárd forint jut rá.

Az MTA így kevesebb pénzt kap, mint a sportakadémiák.

A Népszava számítása szerint ugyanis az utóbbiak az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el.

Ebből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán.

Ha a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal, akkor az látszik, hogy alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut. Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szán a kormány. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest.

Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hatszázalékos növekedés.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.