Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra.
Július elején szavazta meg a Fidesz-kétharmad a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. A kormány egy évig packázott az MTA-val. A Népszava összeállításából pedig kiderül, hogy jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat.
A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese ugyanis az MTA. Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre – a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt – már csak 17,1 milliárd forint jut rá.
Az MTA így kevesebb pénzt kap, mint a sportakadémiák.
A Népszava számítása szerint ugyanis az utóbbiak az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el.
Ebből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán.
Ha a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal, akkor az látszik, hogy alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut. Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szán a kormány. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest.
Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hatszázalékos növekedés.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
