Bérház-einstand: visszavenné a bérlakásokat az Orbán-kormány
Ahogy az MTA kutatóhálózatát erőből, egy jogszabálymódosítással vonta el az Orbán-kormány, úgy most egyetlen törvény megváltoztatásával vissza lehetne venni az állami bérlakásokat – tudta meg a hvg.hu. A Miniszterelnökség már dolgozik az erről szóló tervezeten, amivel kifejezetten a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokból tehetnék ki a bérlőket, vagyis többek közt a Budai Vár és az Andrássy út patinás épületeire utaznak. Ezeket bérház helyett szívesebben látnák kormányzati épületként, de kereskedelmi-turisztikai célra is használhatnák a frekventált helyen lévő ingatlanokat. Az a régi, „szerzett” jog is változna, hogy a bérlőknek cserelakás jár, e helyett csak pénzbeli megváltást kapnának, ebből kellene ezentúl megoldani a lakhatásukat.
A világörökségi helyszíneken fekvő és a műemlékekben található, állami bérlakások bérlőivel a jövőben simán fel lehessen mondani a bérleti szerződést, hogy ezeket a legexkluzívabb részeken fekvő, illetve patinás épületekben található ingatlanokat többé ne kelljen mélyen a piaci ár alatt kiadni – így módosulna a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény a birtokunkba került tervezet alapján.
Ezt a késznek tűnő javaslatot feltételezhetően már egy előzetes koncepció alapján kezdte kidolgozni a Miniszterelnökség. Azt nem tudni, hogy a végleges verzióról az Orbán-kormány mikor dönthet, és ha rábólintanak, akkor ez mikor kerülhet a parlament elé. Több mint valószínű azonban, hogy a háttérben formálódó tervet az októberi önkormányzati választásokig biztosan titokban tartották volna, hiszen ez a közvéleményben várhatóan nagy, politikai következményekkel járó hullámokat vetne. Hiszen a jelenleg hatályos, nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.
A jövőben ez egy csapásra megváltozna: mindegyik (a határozott idejű, a határozatlan idejű és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig fennálló) bérleti szerződéséket is egyszerűen fel lehetne mondani hat hónapos felmondási idővel, rendes felmondással. A Miniszterelnökség javaslata alapján ezt írásban közölnék a bérlővel, majd ettől a naptól számítva, a felmondási idő leteltével meg is szűnne a bérleti jogviszony anékül, hogy az állami lakás bérlője ez ellen bármit is tehetne.
A legfrekventáltabb helyen lévő ingatlanok kellenének
Az élő szerződések könnyített felmondásának lehetősége az állami bérlakásoknak egy meghatározott körére vonatkozna a tervezett törvénymódosítás alapján:
- a világörökségi helyszíneken fekvő ingatlanoknál,
- a műemléki védelem alatt álló ingatlanoknál,
- illetve a földhivatalnál műemléki jelentőségű terület jelleggel bejegyzett ingatlanoknál.
A javaslatban nevesítve említenek is ilyen „frekventált helyeken található lakótömbök"-et: a Budai Vár, az Andrássy út vagy a VIII. kerületi Palotanegyed lakóépületeit. Azonban az előbbi három körbe ennél jóval nagyobb terület, illetve több épület tartozik, hiszen csak a legexkluzívabb fővárosi résznek számító, UNESCO által nyilvántartott világörökségi helyszín magába foglalja „a teljes Duna-part látképet, a várnegyedet és az Hősök teréig az Andrássy út történelmi környezetét”.
Ha ehhez hozzávesszük a műemlékeket, vagy ilyen besorolású területen fekvő ingatlanokat (amelyek előbbi kategóriával részben átfedésben is vannak), akkor jelentős számú állami bérlakást érinthet Gulyás Gergelyék elképzelése. Hogy pontosan mennyit, arról hiába kérdeztük meg az illetékes MNV Zrt.-t, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéssorunkra, amelyben többek közt pontos számokat kértünk a vagyonkezelőtől. Ugyanis ezek az állami tulajdonban lévő bérlakások jelenleg az MNV Zrt.-hez tartoznak, amely részben közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat, vagy a honlapján elérhető adatok alapján az ingatlanportfóliójának egy részét más szervezetek vagyonkezelésébe adja.
Most nettó ráfizetés az alacsony lakbér miatt
A bérlakásokban összpontosuló közvagyon sorsa régi, komplex probléma, mert az állam számára egyáltalán nem éri meg fenntartani ezeket az általában évtizedekkel ezelőtt, sok esetben még a rendszerváltás előtt létrejött lakásbérleti szerződéseket. Hiszen a lakbér ezeknél sokkal kevesebb, mint amennyiért ezeket a lakásokat ki lehetne adni az ingatlanpiacon. Így annyira kevés bevételt hoznak, hogy még pluszkiadás is ezeknek a lakótömböknek vagy épületeknek a fenntartása, hiszen a karbantartás, állagmegóvás költségeit az államnak mint bérbeadónak kell fizetnie.
Arról nem is beszélve, hogy a sokszor erősen lerobbant állapotú műemléképületek felújítása további állami forrásokat igényelne, ami akár milliárdos kiadást is jelenthet. Ha viszont a lapunk által kiderített módosítás megvalósulna, akkor megérné, ugyanis az állam nem állna meg a bérlakások visszavételénél: lehetőséget teremtenének ezek „jelenlegitől eltérő célú hasznosítására”.
Bérházból kormányépület vagy hotel
A tervezetben kifejezetten az szerepel: az elhelyezkedésük és a patinás külsejük alapján
ezek az ingatlanok nem valók „bérház”-nak, hanem a „műemléki szempontokat figyelembe vevő felújítás, átalakítás után „akár kormányzati vagy nagykövetségi épületként” is működhetnének.
Vagyis a Miniszterelnökség javaslata alapján a kormány ezeket a legexkluzívabb helyeken fekvő ingatlanokat többek közt saját magának, illetve diplomáciai helyszínnek nézhette ki.
De ennél is tovább mennek a javaslatban: miután rendes felmondással megszabadultak a bérlőktől, ezek a műemléképületek, azokban lévő ingatlanok
„egyéb, akár turisztikai (szálláshely), kereskedelmi célokra is használhatók lennének”.
A kormányzati elképzelés előzménye – amire kifejezetten hivatkoznának is – az, hogy a lakástörvény bérleti jogra vonatkozó szabályaiba már beépítettek enyhítéseket abban az esetben, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról van szó.
Csakhogy az elmúlt években rendre azt láttuk, hogy a „nemzetgazdaságra” hivatkozva adott kedvezmények azt jelentették, hogy kormányközeli csókosok kapnak zöld utat befektetéseikhez. Ennek egyik látványos és a javaslattal tanulságosan egybecsengő példája az ingatlanbiznisz területéről az volt, amikor ugyancsak a műemléki besorolásra tekintettel egy olyan, Vörösmarty tér szomszédságában fekvő épülettömböt nyilvánítottak kiemelt jelentőségű beruházássá, amelyből Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a cége épít sokcsillagos luxushotelt.
Végül ki jár jól?
Ezért az egyik legfőbb kérdés az: vajon mi a garancia arra, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően csont nélkül visszavett, a rendberakásuk után vagyonokat érő állami ingatlanok nem a NER-közeli személyeknél landolnak-e, nem számukra jelent-e majd óriási üzleti lehetőséget ez az „egyéb célú hasznosítás” vagy a turisztikai-kereskedelmi hasznosítás.
Ez erősen hasonlít arra a hvg.hu által feltárt megoldásra, amikor a Vár egyik ugyancsak patinás épületében található önkormányzati bérlakásokban alakított ki exkluzív hotelt az Orbán Ráhellel jó viszonyt ápoló Zsidai Roy. Az épület jelentős befektetést igénylő átalakításával extrém árréssel hasznosítja a szálláshellyé konvertált közvagyont. Arról nem is beszélve, hogy semmi nem zárja ki azt sem, hogy ezeket az bérlőktől visszaszerzett, legjobb helyeken lévő állami ingatlanokat később ugyanilyen jogi huszárvágással értékesítsék is.
Mi lesz az állami bérlakásokban élőkkel?
A változtatással egyszerűen kiküszöbölnék azt az eddigi megoldást, hogy a lakástörvény alapján általában cserelakást kell felajánlani, illetve biztosítani a bérleti jog felmondása esetén.
A javaslatban arra hivatkoznak, hogy az államnak nincsenek az előírt kritériumok szerint „megfelelő” cserelakásai, ilyeneket kifejezetten ezért vásárolni, majd a bérlővel elfogadtatni pedig túlságosan körülményes. Nem is beszélve arról, hogy így évekig elhúzódhat, míg megszabadulnak egy-egy állami bérlakás bérlőjétől, hiszen ha nem fogadja el a csereingatlant, abból bírósági per kerekedhet – érvelnek a tervezetben.
Ugyanígy macerás, ha pénzbeli megváltással próbálkoznak, hiszen a helyzetben lévő bérlő nyilván csak akkor bólint rá az alkura, ha jól jár.
Ha ezeken a világörökségi területeken, illetve műemlék épületekben lévő állami lakások bérlőivel felmondják a szerződést, akkor a bérlőt a jövőben mindössze pénzbeli térítés illetné meg. Azt is kifejezetten belevennék a módosításba, hogy csakis erre a törvényileg maximalizált kártalanítási összegre jogosult, ezen kívül viszont nem tarthat igényt semmire, nehogy jogi úton követeljen ennél többet. Felmondás esetén így az állami bérlakások bérlőinek saját anyagi forrásaikból, illetve ebből a kártalanításból kellene megoldaniuk a lakhatásukat.
A műszaki állapot alapján számolja ki a "független szakértő", mennyi megváltás jár
A tervezet szerint a pénzbeli megváltás mértéke a lakás aktuális műszaki állapota szerinti forgalmi érték 70 százaléka lenne. Hogy mennyi a számítás alapja, azt a bérbeadó, vagyis a felmondást kezdeményező állam vagy állami szerv által megbízott „független szakértő” állapítaná meg szakvéleményében.
Mivel ezek sokszor erősen felújításra szoruló ingatlanok, hiszen jellemző, hogy a bérlők nem tudnak, vagy nem akarnak rá költeni, kérdés, hogy ez a megváltási összeg elég-e a továbblépéshez az ingatlanpiac jelenlegi árviszonyai mellett. Főleg, hogy a koncepció kidolgozói is tisztában vannak vele, hogy az állami bérlakásokban sok esetben nyugdíjasok élnek, ezeknek az idős embereknek, illetve családjaiknak ennyiből kellene másik lakást venniük vagy bérelniük.
Amennyiben megérkezik megkeresésünkre az MNV Zrt. válasza, a reagálással kiegészítjük cikkünket, amelynek megjelenésével egyidejűleg eljuttattuk a tervezetre vonatkozó részletes kérdéssorunkat a Miniszterelnökségnek is. Megkérdeztük az egyik műemlékekkel foglalkozó szervezet szakértőjét is, aki a javaslat egyértelmű politikai vonatkozásai miatt nem vállalta a nyilatkozatot. Annyit mondott, hogy sok történelmi értékű, patinás műemlék háznak valóban nem tett jót, hogy bérlakásokra szabdalták, és mára jelentősen leromlottak, míg felújítva, jó kezekben menthetőek lennének. Ugyanakkor olyan külföldi példákat tud, ahol ilyen jelentőségű ingatlanoknál a benn élőket tömbrehabilitációs programok keretében a felújítás idejére máshol található lakásokba költöztették.
Frissítés: Gulyás Gergely minisztériuma nem válaszolt a birtokunkban lévő dokumentum alapján feltett, részletes kérdéssorra. Helyette közleményt adtak ki az MTI-n keresztül, amelyben lapunkat azzal vádolta, hogy az egész csak álhír, és a hvg.hu csatlakozott "a DK-tól a Jobbikig terjedő koalícióhoz". "A hvg.hu annak érdekében, hogy a balliberális-szélsőjobboldali összefogás jelöltjeit segítse, hazugsággal vesz részt a választási kampányban. A kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot" - közölték. Ahogy cikkünkben kifejezetten így is írtuk, hogy a tervezet még ezután kerülhet a kormány elé.
Azt is kifogásolták, hogy nem előre kerestük meg a Miniszterelnökséget, hanem ahogy jeleztük is az olvasók felé, a megjelenéssel egyidejűleg. A hasonló esetekben ugyanis gyakorlattá vált, hogy egyáltalán nem reagálnak, így például az Emberi Erőforrás Minisztériuma ellen nemrég kezdeményeztünk adatkikérési pert, miután több hónapja nem válaszolnak közügyeket érintő kérdéseinkre.
Az egyik érintett terület az I. kerület, hiszen itt nemcsak a várnegyed, hanem azon kívül is sok műemlék épület található, amelyekben akadnak állami bérlakások is. Ezeknek pontos számát nem ismeri, de a kormányzati tervet „gátlástalannak és érzéketlennek” nevezte V. Naszályi Márta, az ellenzék közös I. kerületi polgármester-jelöltje. „Ez a műemlékmentés Fidesz-módra: beleköltözik a kormány vagy valamelyik kormányzati kegyenc. Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben az állam egyáltalán nem költött ezekre az épületekre, nem érdekelte, hogy milyen körülmények között élnek a bérlők. Ezek szerint csak a kormányhivatalnokok, diplomaták és turisták érdemlik meg, hogy szépen felújított műemléklakásokban éljenek, dolgozzanak, az I. kerületi családok erre nem méltók” – mondta a jelenleg kerületi önkormányzati képviselőként dolgozó polgármesterjelölt.
Ha megvalósul a terv, az V. Naszályi szerint sok I. kerületi bérlakás bérlőjét érintené, akik „egyszerűen az utcára kerülhetnek, mert a zömében lelakott lakások jelenlegi állapotának 70 százalékának értékéért nem fognak tudni lakást venni a kerületben, ahogy igaz ez a belvárosi lakásokra is”. „Így az eddigi bérlők kiszakadnak jelenlegi lakókörnyezetükből – tette hozzá –, ami nehezen viselhető törést jelenthet főleg az idősebb lakóknak, akik talán az egész életüket itt élték le, minden ide köti őket”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
370 millió ment el a várbeli ingatlanra, amit Zsidai 1670 forintos négyzetméteráron bérel
370 millió közpénzbe fájt annak a várbeli ingatlannak a felújítása, amit Zsidai Zoltán Roy négyzetméterenként 1670 forintért bérel. Vagy 340 millióba, ugyanis a Budavári Önkormányzat kissé belezavarodott a számolásba. Közel két hónapba telt, de végül elárulták, mennyi pénz ment el a gasztrovállalkozó által üzemeltetett hotel-étterem-iroda-bolt-üzlet épületének felújítására.
Térképre vittük, hogyan vette be a NER a Budai Várat
Interaktív infografikán ábrázoltuk, hogyan vették be a főváros egyik legexkluzívabb részének számító Budai Várnegyedet a NER-hez közeli személyek és cégek. Sétálja végig velünk virtuálisan az újraértelmezett helyi nevezetességeket, és nézze meg, hol bérel lakást saját önkormányzatától a fideszes polgármester, innen merre található az ügyes trükközéssel szintén itt ingatlant szerző Bayer Zsolt, és kik élnek még olyan közel az Orbán Viktor által ide költöztetett kormányközponthoz, hogy akár integethetnének is reggelente a munkába siető miniszterelnöknek.
