Megugrott a nemzetiségi választásra regisztráltak száma egyes nemzetiségeknél, a regisztráció júliusi kezdetéhez képest a görög (70%), lengyel (85%) vagy ukrán (109%) nemzetiségi választók száma is jelentősen megnőtt. A kisebbségi kulturális öntudat erősödésének csak örülni lehet, de felmerül a visszaélés gyanúja is, mert az országos önkormányzati szinten már sok tízmillió forint fölött diszponálhatnak a nemzetiségi vezetők. A népszámlálási adatokhoz viszonyítva pedig a görög kisebbségnél a leginkább kiugró a növekedés, 60 százalékos: jelenleg 2807 regisztrált görög szavazó van.

Fantomgörögök a falóban?

A közösséghez tartozók közül többen azt mondják a hvg.hu-nak, hogy olyanok is regisztráltak a nemzetéségi névjegyzékbe, akik nem görögök, csak megkérték őket, hogy regisztráljanak görög kisebbségiként, és utána október 13-án szavazzanak a megfelelő helyre. A regisztrációhoz csak alapadatok kellenek (név, lakhely, szig.-szám, születési hely), nincs semmilyen ellenőrzés vagy visszaigazolás, így egy ember sok másikat is beregisztrálhat online. Hogyan is lehetne ennél mélyrehatóbb az ellenőrzés: egy ember önmeghatározását melyik hatóság vitathatná?

A települési szinten is vannak furcsaságok. Szentendrén július 30-ig összesen 26 görög nemzetiségű volt regisztrálva, mára hirtelen 103-an lettek. Az 1653 lakosú Tiszaszőlősön pedig 54-en. Nehéz elképzelni, honnan került hirtelen ennyi görög kisebbségi Szentendrére, amikor a 200-as létszámával nagynak és aktívnak mondott miskolci görög közösségben is csak 105-en regisztráltak.

A görög nemzetiségi együttes tagjai a XI. Ister Napok és Nemzetiségi napok rendezvényén Szentendrén 2015. július 25-én

MTI / Kovács Attila

A hvg.hu beszélt a 4500 fős magyarországi görög kisebbség életére és szervezeti működésére rálátó emberekkel, akik szerint Tiszaszőlősön nincsenek is görögök, és ott még a képviselőjelöltek neve is magyar. A 2010-ben alakult tiszaszőlősi görög kisebbségi önkormányzat a régi, 19. századi görögségre vezeti vissza a kulturális-származási gyökereiket, és azt állítják, ők már asszimilálódtak. Lehetséges, bár a Tiszaszőlősről szóló 120 oldalas történeti monográfiában (Vadász István, 2009) nem találtuk nyomát görögségnek, egy-két görögkeleti vallású emberről ír a mű, akiknek a nemzetisége nem volt egyértelmű, nevük pedig magyar volt.

De ha el is fogadjuk az önmeghatározást a régi görög eredetről, kérdéses, hogy a nemzetiségi törvény vonatkozik-e ilyen esetekre, hiszen az élő kultúráról és anyanyelvről beszél, ezek az emberek pedig saját bevallásuk szerint is asszimilálódtak. Másfelől a törvény a jelöltnek előírja, hogy nyilatkozzon, "a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri". De úgy tudjuk, a jelölteknél ezt senki nem ellenőrzi, gyakorlatilag bárkiből lehet jelölt.

Felhívtuk a tiszaszőlősi görög kisebbségi önkormányzat elnökét, Jakabné Széles Emesét, aki közölte, nem akar nyilatkozni a témában, mert nem indul újra (ugyanis jelenleg a Fidesz-KDNP tiszaszőlősi egyéni listás jelöltje), a jegyzőhöz irányított minket, de őt nem értük el a Jakabné által megadott számon. Kerekes András polgármester is a jegyzőhöz irányított minket, amikor meghallotta, milyen ügyben keressük, majd lecsapta a telefont. Sikerült elérni két jelöltet, Borsós Ferencet és Czakó Lászlót. Borsós azt mondta, nincsenek görög gyökerei, ő szimpatizánsként vállalta a jelöltséget, az „alapítók” keresték meg, de nevet nem tudott mondani, mert az túl bonyolult, görög név.

Czakó azt mondja, ükapja volt bortermelő görög Tiszaszőlősön, a nagyapja még folyékonyan beszélt görögül, ő már csak „nagyon gyengén”, ez a görög szál. Ő a helyi szervezet elnökhelyettese is, kirándulásokat, főzéseket szerveztek, de hívtak táncegyütteseket is. (Egy szegedi és egy budapesti táncegyüttes vendégjátékáról a Facebook is őriz emléket.) Kérésünkre, hogy miért ilyen népszerű Tiszaszőlősön a görög nemzetiség, azt mondja, nem csak görög gyökerűek csatlakoznak, mások is, mert jó a társaság, és ott helyben nem nagyon van szórakozási lehetőség.

Üzleti Tanács képviseli a görögöket

De miért is lenne baj, ha a tiszaszőlősiek ráébrednek a görögségükre? Egyfelől a nemzetiségi választás célja az élő kultúrák ápolása, ahogy a törvény fogalmaz, a nemzetiségi önkormányzat célja, hogy a nemzetiségek kultúrájukat megőrizhessék, anyanyelvüket ápolhassák, így gazdagítsák a magyar társadalmat, növeljék sokszínűségét. Viszont a régóta asszimilálódott nemzetiségi gyökerek nem ez az eset, nem lehet egy nem létező identitást önkormányzatisággal védeni.

Az országos nemzetiségi listás szavazólap, a görög nemzetiségi lista, mintája, amelyet jóváhagyott ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nemzeti Választási Iroda budapesti Alkotmány utcai székházában 2018. március 14-én.

MTI / Soós Lajos

Másrészt a településen három jelölt van, mind a hét a furcsa nevű Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanácsé. Czakó azt mondta, csak ez a szervezet volt, ide lehetett belépni. A Tanács 2018. november 30-án változtatta meg a nevét, besorolását, addig az 1997-es Görög-Magyar Üzleti Tanács néven volt tetszhalott a szervezet. Ez egy klasszikus gazdasági témájú társaság volt, Bartha Ferenc néhai MNB-elnök vezette, ő 2012-ben öngyilkos lett. Jelenlegi az a Kukumzisz György az elnöke, aki az országos görög kisebbségi önkormányzatot is vezeti, a szervezet székhelye az ő lakása. Az egyesület nevébe bekerült a kulturális és tudományos szó, a céljai között azonban nem szerepel kisebbségi önkormányzatiságra való utalás: gazdasági kapcsolatok élénkítése, görög-magyar kapcsolatok és újdonságok követése.

Kérdéses, ezek alapján helyes volt-e, hogy a szervezetet a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) regisztrálta a választásokra, a törvény azt mondja ki, azt a szervezetet lehet regisztrálni, "amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete". A Tanács alapszabálya nem fellelhető a neten, a nyilvánosan elérhető céljai között nem szerepel a görög kisebbség képviselete. Emellett az adószáma törölt, nincs e-mail címe, weboldala, nincs jogelődje sem hivatalosan (ami azt is jelenti, a 2018 végi megalakulással nincs meg a törvény által előírt 3 éves képviselet). Írásban érdeklődtünk a FVB-nál az ügyben, egyelőre nem válaszoltak.

Miért kellett feléleszteni az évekig tetszhalott Tanácsot? Kukumzisz 2014-ben a Syllogos-Gie-Kariatidák-Helidonaki szövetség listáján került be az országos önkormányzatba, és lett annak elnöke. A Syllogosnak elnöke is volt, de 2017-ben nem fogadta el a szervezet az elnöki beszámolóját, nem választotta meg utána küldöttnek sem, azaz Kukumzisz kikerült a vezetőségből. A Syllogosnak azóta is követelései van vele szemben, mondta el a hvg.hu-nak a Syllogos listáján jelenleg második Purosz Alexandrosz, az inkriminált ülés levezető elnöke. Kukumziszt egyik létező görög kisebbségi párt sem fogadta el tisztségviselőjének, kellett tehát neki egy szervezet, amellyel a jelenlegi elnök és az önkormányzat jelenlegi vezetősége el tudnak indulni, ez lett a Tanács, és az országos listája.

A nemzetiségi választáson az a szervezet állíthat országos listát, amely a települési választáson legalább tíz százalékban önálló jelölteket indít, és a választópolgárok ajánlásának két százalékát összegyűjti. A képviselők száma 15, és a nemzetiségi szavazók három listán szavaznak, települési, megyei és országos listán. A görög szavazók hirtelen megugrása mögött feltételezhető tehát a manipulációs szándék is: a több regisztrált szavazóval teljesíthető az országos lista állítása, és jól jöhetnek a szavazók is.

Több tízmillió a tét

Miért érdemes ilyen machinációkat kockáztatni? A települési kisebbségi önkormányzatokat általában ilyen-olyan, de leginkább kisebb mértékben, évi pár százezres nagyságrendben támogatja a helyi önkormányzat. Az országos kisebbségi önkormányzatok viszont elég sok forráshoz jutnak: a görög önkormányzat jövőre 39,1 millió forintot kap az általa fenntartott intézmények költségeire, és 85,1 milliót saját működésére és a médiájára. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy ezek felett ki diszponál.

A fenti kérdésekről és a Tanácsról írtunk Kukumzisz Györgynek is, válaszát várjuk. A Tanács országos listáján prominens és ismert magyarországi görög személyiségek szerepelnek, valós görög háttérrel. A regisztrált szavazók számának megugrása azonban gyanús, és nem kizárt, hogy egyes szervezetek igyekeznek kihasználni a laza jogi környezet adta visszaélésgyanús lehetőségeket. Ha megmarad az ennyire megengedő gyakorlat az még több visszaélést fog eredményezni, mert sok pénz múlik rajta.