Szerdán tárgyalták a parlamentben a kormány javaslatát, amely Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánítaná 2020-at annak alkalmából, hogy 1620-ban, 400 évvel korábban született Zrínyi Miklós horvát bán, költő, hadvezér és politikus, a Szigeti veszedelem és más művek szerzője.

A javaslatot Németh Szilárd terjsztette elő, aki méltatta Zrínyi Miklós katonai, politikai és irodalmi tevékenységét, mondván legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése volt, majd a pártok képviselőinek felszólalásai következtek, a KDNP-s Vejkey Imre pedig az MTI beszámolója szerint szintén a magyar történelem kimagasló alakjának nevezte Zrínyi Miklóst, akit évszázadokon át kultikus tisztelet övezett, és

felelevenítette kirohanását a szigetvári várból. 

A politikusnak később az MSZP-s Hiller István hívta fel a figyelmét levezető elnökként arra, hogy

az emlékév nem a szigetvári hősnek állít emléket, hanem egy évszázaddal későbbi utódának.

Egészen konkrétan a dédunokájának, bár mindkettejüket ugyanúgy hívták, a szóban forgó, 1620-ban született Zrínyivel azonban a hivatalos verzió szerint egy vadkan végzett 1664-ben egy vadászaton.

Wikipedia / Magyar Nemzeti Galéria kiadványa

Hiller a 24.hu beszámolója szerint meg is jegyezte, hogy már az egyetemen is probléma volt, hogy a magyar arisztokrata családok gyakran utódaiknak ugyanazt a nevet adták. Hozzátette, nagyon helyesnek tartja, amiről Vejkey beszélt, sőt minden, amit a KDNP-s képviselő elmondott Zrínyiről, megállja a helyét, csak az emlékév nem a szigetvári hős előtt tiszteleg majd, hanem az egy évszázaddal későbbi utód előtt. Hiller még finoman annyit megjegyzett, hogy "így aztán érdemes ebbe a kontextusba helyezni a gondolatainkat".

A szigetvári védő Zrínyi Miklósnak egyébként már rendezett a kormány egy emlékévet 2016-ban, Szigetvár ostromának 450. évfordulója alkalmából.