Úgy kell nekik, balekok voltak. Legalábbis mai mércével.Mármint a szocik és a szadeszesek, első közös kormányzásuk idején. Mert amikor kiderült, hogy egy bizonyos Tocsik Márta meghökkentően nagy, több mint 800 milliós – mai forintban durván 2,6 milliárdos – sikerdíjért ügyködött az állami privatizációs szervezet megbízásából, és felmerült a gyanú, hogy ennek egy része pártkasszákba csordogált, hosszú hónapokon át minden erről szólt. Fejek hulltak, perek indultak – Tocsikot évekkel később el is ítélték –, és egy MSZP-s képviselő megfogalmazta a tételmondatot. „Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani.”
Rég volt, szép volt.
A ma tocsikjait egyenesen amerikai hatóságok leplezték le. (Legalábbis egy részüket.) A magyar Microsoft-cég néhány magyar hivatallal és hatósággal kötött ügyletein a közvetítők milliárdokat kerestek. A nyilvánosságra hozott dokumentumok egyikében arra is volt utalás, hogy
a szálak egészen a kormányfőig érhettek.
Az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete 2014-es példákkal illusztrálta a korrupciós modellt, ezekben a magyar adóhatóságot és az Országos Rendőr-főkapitányságot nevesítette. Ennek ellenére – vagy épp ezért – az ügy szép csendben csordogál, az állami és Fidesz-közeli média alig vesz róla tudomást. A Magyar Távirati Iroda egyetlen, New York-i keltezésű tudósítást adott róla, az ügyészség alibizik.
Tessék odébb sétálni, nincs itt semmi néznivaló.
Pedig volna min ámulni: előbb egy oligarchaközeli cég jelentette be, hogy megvásárolja a nála robusztusabb T-Systemset, majd ezt a modellt követve a vagyontalan Est Media veszi meg a nála sokkal nagyobb Delta Systemset. Mondhatni,
szisztematikus hajsza indult az informatikai cégekért, amelyek kiválóan alkalmasak a mai rendszer fő jellemzőjének tekinthető járadékvadászatra,
lásd Fókuszban rovatunkat. A Gazdaság rovat Kisvárdán szemlélődik, ahol a térség országgyűlési képviselőjének, az egykori fejlesztési miniszternek és feleségének az üzleti partnerei kötnek olyan milliárdos üzleteket, amelyekbe közpénzek vegyülnek.
Hogy is mondta Csizmadia László, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum, a CÖF szóvivője a minap? A magyar nagyvállalkozások kialakítása nem korrupció, hiszen jól működő cégeink közvetve a magyar emberek jólétét erősítik.
Nyilván egy jól működő Akadémia is a magyar emberek érdekeit szolgálja majd, nem Sorosét. Garancia erre a róla leválasztott kutatóhálózat élére kinevezett Maróth Miklós, aki szerint a migránsokat „disznóbőrbe kell csomagolni”. Ez igazán szép költői kép egy nyelvtudóstól, erről Magyarország rovatunkban bárki meggyőződhet. Bár nem mindenkinek tetszik. Közülük Takács Károly szociológus fejti ki, számára nyilvánvaló a kormányzati szándék, hogy beavatkozzon a tudományos életbe, ezért kétmillió eurós uniós támogatását és kicsi csapatát a svédországi Linköpingbe menekíti.
Azt igazán nem lehet mondani, hogy Kelet- és Kelet-Közép-Európa belefulladna az egyhangúságba. Románia például már nem tekinthető következmények nélküli országnak, egy leány lemészárlásába a csúcsokon is belebuktak. Moszkva viszont bekeményít, nem tűri a rivalizálást Putyin híveivel, minderről Világ rovatunk számol be. Szellemünk pedig a múltba tekint, az ötven évvel ezelőtti, megismételhetetlen Woodstock Fesztiválra. A szabadság korába. Ezen kápráztatta el Jimi Hendrixet a Bíbor köd. Ő pedig a közönségét.
Balekországban kevésbé derűsen megy a kábítás.
A szerző a HVG munkatársa
