szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A törvényalkotási folyamatról beszélt egy rendezvényen a Fidesz parlamenti képviselője.

Székesfehérváron hétfőn másodjára is bemutatták a Hóman Bálint és Népbírósági pere című könyvet, ott volt Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere, Varga István ügyvéd, korábbi kormánypárti parlamenti képviselő, aki minden valószínűség szerint szókimondása miatt távozott a Kesma kuratóriumának éléről, L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, valamint az Index is, a portál tudósított is az eseményről.

Ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk Hóman Bálinttal, aki 1933-ban kiállt a numerus clausus fenntartása mellett.

Hóman Bálint 1933-ban kiállt a numerus clausus fenntartása mellett

Az „állami történész" a volt kultuszminiszter körüli vitában tagadta, hogy Hómannak miniszterként bármilyen szerepe lett volna a numerus clausus alkalmazásában és fenntartásában. Ez azonban nem igaz, ezt dokumentumok bizonyítják.

A hétfői beszélgetésen úgy értékelték Hómant, mint akinek történészi munkássága megkérdőjelezhetetlen, politikusi teljesítménye ugyanakkor elítélendő, a kettőt viszont érdemes szétválasztva kezelni. Szóba került Hóman 2015-ös perújrafelvétele, majd rehabilitálása is, L. Simon László elégedetlenségének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, ma Magyarországon „köztiszteletben álló személyek rehabilitációját nem kezdeményezheti akárki, aki tiszteli őket.”

Erről részletesebben is beszélt:

Tehát például, ha én egy olyan személy rehabilitációját akarnám kezdeményezni, aki megmentette nagyapámat a háborúban, aztán egy koncepciós per áldozata lett, miért nem lehet ezt megtenni?

Feltette azt a kérdést is, hogy kinek az érdeke, hogy ilyen „jogtechnikai eszközzel akadályozza meg, hogy a gyalázatos népbírósági perek felülvizsgálata megtörténhessen.” Valamint azt sem értette, hogy „mi az oka annak, hogy még a mi kormányunk idején is, a mi Igazsági Minisztériumunknál fogalmazók is úgy írják meg az új törvényt, hogy abból kihagyják azt az egyébként szimbolikus erejű törvénymódosítást, ami a köztudatba lex Varga néven vonult be.”

L. Simon itt Varga István 2010-es törvénymódosítási kezdeményezésére utalt, amiben az egykori képviselő azt kezdeményezte, hogy ötven évnél régebben meghaltak esetében ne csak egyenesági, hanem oldalági rokon is kérvényezhessen perújrafelvételt vagy benyújthasson felülvizsgálati kérelmet. Ennek okán a rendelt el 2014-ben a Fővárosi Ítélőtábla perújrafelvételt Hóman 1946-os, jogerős, életfogytiglani börtönbüntetése ügyében.

Az Index tudósítása szerint ekkor L. Simon azt mondta:

egyszerűen érthetetlen számomra, és legalábbis fölveti annak a gyanúját, hogy itt vannak olyanok a magyar jogalkotás előkészítő fázisában, akik mint a régi jó kommunista alvó ügynökök működnek, és szépen, minden eszközt kihasználva, gyakorlatilag abba az irányba viszik a dolgokat, hogy ne is lehessen a történészek által föltárt folyamatokat és embertelen, igazságtalan döntéseket valamilyen módon, legalább erkölcsi értelemben rehabilitálni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!