Gőzerővel dolgoznak világszerte azon, hogy minél hamarabb hatékony oltást állítsanak elő a rendkívüli járványhelyzetet okozó SARS-CoV-2 vírus ellen. A WHO április elején közzétett összesítése szerint 62 ilyen vakcinajelölt létezik, kettőnél már az I. klinikai fázisnál tartanak, vagyis első alkalommal próbálják ki egészséges önkénteseken. A végső eredményig azonban még ezekben az esetekben is legalább két fázis hátravan a forgalomba hozatalig. De vajon mindenkinek ugyanolyan jó lesz a vakcina?

Már korábban is írtunk róla, hogy az oltóanyagok nem mindenkire hatnak egyformán. Többen is megfogalmaztak aggodalmakat arról, hogy a most fejlesztett oltások vajon hatásosak lesznek-e a Covid-19 járvány legveszélyeztetettebb csoportjai számára.

Mire számíthatnak a 65-70 éven felettiek, a krónikus betegségekben szenvedők, meddig kell tartózkodniuk a társas érintkezéstől, elkerülniük szeretteiket?

MTI / AP / Petr David Josek

Az biztos, hogy egyhamar nem oldhatók fel a megfertőződésük elkerülését célzó rendkívüli intézkedések. Nem tudni, a vírus mikorra tűnik el – most úgy tűnik, nem szezonális –, a vakcinafejlesztés pedig hosszadalmas folyamat. Hiába mondta márciusban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy már ősz előtt piacra kerülhet a vakcina, a járványügyi hatóságok már akkor is jelezték, hogy ez reálisan egy-másfél év múlva válhat valóra. Később maga Von der Leyen is visszakozott, és arról beszélt, hogy lehet, hogy egész évben el kell különíteni az időseket. Legutóbb az Európai Gyógyszerügynökség írt arról, hogy leghamarabb egy év múlva válhat széles körben elérhetővé az új koronavírus elleni oltás. A kérdés azonban akkor is élni fog: mennyire lesz ez hatásos a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjainál, különösen úgy, hogy bizonyos oltások idős korban gyengébb védelmet adnak.

Mielőtt erre rátérnénk, nézzük előbb az általános képet. Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense a hvg.hu-nak azt mondta,

a széles körben alkalmazott, törzskönyvezett oltások szinte mindenkinek jók.

Az egyéneket nézve két fő kérdés van: az oltás mennyire biztonságos, illetve mennyire hatékony. Ha a biztonságról beszélünk, az adott vakcina "ellenjavallatait" kell vizsgálni. Az oltások jellemzően az emberek 98-99 százalékánál nem okoznak problémát, a maradék 1-2 százaléknál viszont óvatosan kell eljárni, vagy egyáltalán be sem lehet őket oltani.

AFP / Douglas Magno

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az élő kórokozót tartalmazó oltások szűkebb körben alkalmazhatók, mert a ritka és súlyos immunológiai megbetegedések (például veleszületett immundefektus vagy egyes daganatos betegségek) esetén nem adhatók. Náluk ugyanis a legyengített kórokozó is betegséget válthat ki. Ilyen oltás a terhes nőknek sem javasolt.

A koronavírus ellen is próbálkoznak ilyen típusú vakcinával, de az olyan korai fázisban van, hogy a biztonságosságáról semmit sem lehet mondani. Elölt kórokozóval is készítenek oltást – az új vírus ellen is többségében ilyen fejlesztésen dolgoznak –, aminél kisebb a kockázat. De ilyet sem kaphatnak például olyanok, akiknél nagyon súlyos allergiás reakciót váltott ki korábban egy oltás vagy annak valamelyik összetevője.

AFP

Az idősek bizonyos szempontból előnyben vannak

A hatásosság is izgalmas: ilyenkor az a kérdés, hogy az oltás vajon mindenkiben ugyanolyan védettséget vált-e ki.

A válasz: nem.

Ez sok mindentől függ: lehet genetikai oka, vagy az immunrendszert gyengítő betegségek, vagy olyan betegségek, amire immunrendszert elnyomó gyógyszereket kell szedni, és a magas életkor. Ferenci Tamás azonban megnyugtat:

ez az ingadozás a legtöbb, széles körben használt védőoltás esetén minimális.

Azért hozzátette, hogy bizonyos oltásoknál idős korban nagyobb a valószínűsége annak, hogy gyengébb védelmet alakít ki a vakcina. Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja is azt mondja, az eddigi védőoltásokat úgy alakították ki, hogy egy új fertőzéssel szemben is jó immunválaszt váltsanak ki minden korosztályban, legyen szó akár vírusokról, akár baktériumokról. Azt azért ő is hozzátette, hogy

a fiatalkorúak jobban reagálnak, mint az idősebbek, még akkor is, ha egészségesek.

Az idősebbek más szempontból előnyben vannak: sokszor átestek különféle (aktív vagy véletlen) immunizálódáson, és

van egy repertoárjuk, amivel jól tudnak az ismert fertőzésekre reagálni.

Az életkori különbségeket nem tartja jelentősnek, azt mondja, genetikai különbségek alapján jóval nagyobb lehet az eltérés az immunválaszban.

AFP / Microgen Images / Science Photo Library

Egy sor új oltástechnológia

Az eltérés mértékét – legyenek akár életkorbeli vagy genetikai alapúak – a koronavírus-járványra fejlesztett vakcinák esetében nem lehet felmérni. Analógiát is nehéz találni, hiszen sok esetben új technológiával kísérleteznek – mondja Ferenci.

Arról viszont nagyon sok kutatás készült, hogy a jelenlegi oltások mennyire hasznosak az idősek számára. Az Egyesült Államok Járványügyi hatósága például az influenza elleni védőoltásnál megállapította,

még ha kevésbé hatásos is az oltás, ritkábban szorulnak orvosi ellátásra vagy kerülnek kórházba az idősebbek, egy részük el sem kapja a betegséget.

Ferenci Tamás

Túry Gergely

A Hepatitis A és B elleni oltásoknál a beoltott idősebbek (amerikai kutatók 54 év felettieket vizsgáltak) alig több mint harmada szerzett védettséget, azonban emlékeztető oltásokkal sokkal jobb lett a statisztika.

Ferenci azt mondja, az ismétlő oltásokon kívül úgy is lehet növelni egy vakcina hatásosságát, hogy az időseknek szánt – élő kórokozós – oltásokba több kórokozót raknak (ami meglehetősen vegyes eredményeket hozott a gyakorlatban), vagy valamilyen, az immunválasz kialakulását elősegítő anyaggal dúsítják, kifejezetten erre a korosztályra fejlesztve. Ferenci szerint ilyen célzatosság lehet majd a koronavírus-oltások fejlesztésénél is.

Hatvan százalékos átoltottság/védettség elég lehet

Azokon, akiknél problémás az oltás biztonsága vagy hatásossága, segíthet, ha a társadalom nagy része megszerzi a védettséget – oltással, vagy azzal, hogy átesik a betegségen –, és megáll a járvány. Ezt hívják közösségi-, vagy nyájimmunitásnak: ha elég sok védett van, akkor annak ellenére sem tud kitörni járvány, hogy nem mindenki védett, mert ha meg is fertőződik valaki, akkor jó eséllyel nincs kinek tovább adnia. Ehhez persze tudni kell, hogy a társadalom mekkora részénél van szükség védettségre ennek eléréséhez, és ebből adódóan mennyi embert kell majd beoltani.

Ferenci Tamás szerint erre járványügyi modelleket alkalmaznak, több tényezőt figyelembe véve:

• egy beteg hány másiknak tudja átadni a kórokozót (vagyis mekkora a ragályossága);
• mekkora a lakosság körében a védettek aránya;
• mekkora azok aránya, akiknél kétséges az oltás hatásossága vagy biztonságossága, vagyis, az oltás ellenére nem alakul ki náluk védettség, vagy meglévő betegség miatt nem kaphajták meg,
• mennyi vakcina van.

Jelenlegi ismereteink szerint egy koronavírusos beteg 2-3 másikat betegíthet meg, így a lakosság 60 százalékának kell védetté válnia ahhoz, hogy megálljon a vírus terjedése, és ne tudjon önfenntartó járvány kitörni akkor se, ha nem hozunk egyéb korlátozó intézkedést – mondta Ferenci. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek 60 százalékát be kellene oltani, hiszen mire lesz vakcina, egy részük átesik a betegségen, és remélhetőleg immunitást szerez.

Ha csak korlátozott számban áll rendelkezésre vakcina, a kutató szerint egyértelmű, hogy a legnagyobb kockázatnak kitetteket, illetve a betegség terjesztése szempontjából kritikus embereket – jelen esetben az időseket, krónikus betegeket, orvosokat, nővéreket – érdemes elsőként beoltani, a biztonságosságot és a hatásosságot szem előtt tartva.

Az új típusú koronavírusra fejlesztett oltásokról, az ehhez használt technológiákról, a fejlesztés szakaszairól részletesebb információért, érdemes megnézni az MTA összeállítását.