A koronavírus miatt hozott korlátozások nyomán Magyarországon is látványosan nyomás alá került gondoskodó munka, ami pedig a felszínre hozott számos, már a korlátozások előtt is jellemző nemi- és osztályalapú társadalmi igazságtalanságot. Egy friss kutatás azt próbálta megérteni, hogy láthatóak-e új mintázatok a gondoskodási feladatok megszervezésében. Az ELTE és a CEU kutatói – Fodor Éva (Közép-európai Egyetem), Gregor Anikó (ELTE-TáTK, Freie Universität Berlin), Koltai Júlia (Társadalomtudományi Kutatóközpont, ELTE TáTK) és Kováts Eszter (ELTE ÁJK) –  online kérdőívezéssel 1966 embertől gyűjtött be válaszokat április 6 és 14 között, hangsúlyozottan nem a teljes népességre, hanem egy magasabb státuszú és inkább szellemi munkát végző mintára alapozva. Vagyis a megkérdezettek legalább érettségivel rendelkező kisgyerekesek voltak.

A kutatásuk egyik megállapítása, hogy a bevezetett intézkedések óta több mint megduplázódott azon felnőttek aránya, akik magukon kívül senki másra nem számíthatnak a gyerekek ellátásában. Nem meglepő módon az egyedülálló szülőknek sokkal nehezebb, mint a partnerrel élőknek. 

A kutatásban vizsgált 10-ből 7 embernek valamilyen formában megváltozott a munkabeosztása, és a megkérdezettek csaknem fele áttért az otthoni munkavégzésre.

A home office ugyanúgy megterhelő a gyerekkel otthon lévő férfiaknak és nőknek is, de a kutatás szerint a nők sokkal inkább igaznak tartják azt az állítást, hogy „az otthoni munkavégzés során egy időben több feladatot kell elvégeznem”, mint a megkérdezett férfiak. 

A koronavírus a párkapcsolatok minőségére is hatással van pozitív és negatív irányban is: 10-ből 2-en éreztek romlást, 10-ből 2-en pedig javulást.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy míg a nők átlagosan úgy érzékelik, hogy a megnövekedett otthoni munkaterhek mellett az ő munkarészük az otthoni munkamegosztáson belül nem nőtt, a férfiak azt érzik, hogy az övék igen. Vagyis a távmunka és a bezártság az otthoni feladatok igazságosabb elosztására kényszeríti a szülőket.

A koronavírushoz kapcsolódó intézkedések bevezetése előtt (a válaszadók önbevallása szerint) a gyerekekkel kapcsolatos teendők jóval nagyobb részét végezték a nők, mint a férfiak, a bevezetett intézkedések utáni időszakra vonatkozóan a nők átlaga nem változott, míg a férfiaké kicsivel nőtt: érzékelésük szerint a jelenlegi helyzetben több munkát vállalnak a gyereknevelésből, mint korábban.   – írják.

Érdekes az is, hogy mind a nők, mind a férfiak úgy érzik, hogy a háztartással kapcsolatos teendőkből (úgymint mosás, főzés, takarítás, mosogatás) is jobban kiveszik a részüket a férfiak, mint korábban, így a férfiak és nők közötti különbség ezekben a teendőkben csökkent.

A kutatás megállapítja tehát, hogy a távmunkával nőtt ugyan az otthoni munkamennyiség, de a munkamegosztás is megváltozott: a férfiak több részt vállalnak, mint korábban.

Ugyanakkor miközben nőtt a férfiak szerepvállalása a háztartási és gyerekgondozási teendőkben,

a nők a férfiakhoz képest még mindig sokkal inkább azt érzik, hogy a partnerük vállalhatna nagyobb részt ezekben a feladatokban.