A parlamenti képviselők kedden déli tizenkettő után nem sokkal szavaztak két törvényjavaslatról. Először megszavazták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény visszavonását és felhívták a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, majd rögtön utána igent mondtak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és az egészségügyi készenlétre, tehát arra, ami a veszélyhelyzet után következik.

A veszélyhelyzet megszűnéséről szóló javaslatot példátlan egyetértésben szavazták meg a képviselők, 192 igen szavazattal, 0 nem vokssal és 0 tartózkodással. A fideszesek és a KDNP-sek mellett igennel szavaztak a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd politikusai, valamint a szintén a parlamenti patkóban ülő, a Jobbikból kilépett függetlenek és a nemzetiségi képviselő, Ritter Imre is. A veszélyhelyzet megszűnése utáni helyzetre vonatkozó javaslatra azonban már csak a Fidesz-kétharmad nyomott igent. A javaslat minősített többséget igénylő részét 135 igen, 54 nem és 3 tartózkodással fogadták el. (A 133 kormánypárti politikus mellett igent nyomott Volner János és Ritter is.) Az ellenzék nemet nyomott, a Mi Hazánk névleg független képviselői pedig tartózkodtak.

A jogszabályokat Kövér László házelnök már aznap aláírta, így került Áder János köztársasági elnök elé, aki mostanra írta alá azokat.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kedden jelezte, hogy szerda éjfélkor véget érhet a rendkívüli jogrend. Ehhez az kell, hogy a jogszabályok megjelenjenek a Magyar Közlönyben is (kihirdessék azokat), aminek semmi akadálya nincs.

A keddi két szavazás után – ahogy a Süddeutsche Zeitung is fogalmazott – Orbán magánál tart minden ütőkártyát, a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad. A kormányfő ugyanis kiválogatta magának, mi kell neki a rendkívüli időszakból, ráadásul a veszélyhelyzet visszavonásával büszkén állíthatja, hogy nem volt igaza kritikusainak, akik a fejére olvasták: diktatúrát vezet be. De a miniszterelnökre nem jellemző, hogy engedjen és visszaadjon a megszerzett hatalomból.

A most megszavazott második törvénnyel Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kapott, ugyanis egy esetleges újabb járványhelyzetre erős felhatalmazást szavaztatott meg magának a kormány. A módosított katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad arra, hogy a kabinet egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és veszélyhelyzetben – a körülmények fennállása esetén – rendelettel kormányozhasson.

A törvény alapján akkor hirdethet ki egészségügyi válsághelyzetet a kormány, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Az országos tiszti főorvos kezdeményezésén múlik mind a bevezetése, mind a visszavonása. Egészségügyi válsághelyzet alatt kormányrendelettel lehet megtiltani személyes érintkezést, üzletek működését, intézménylátogatást, egyes területek elhagyását, de konkrétan kijárási korlátozást nem lehet előírni.

A kormány a szükséges és arányos mértékben gyakorolhatná jogait, de a járvány megelőzése, a következmények elhárítása érdekében felfüggeszthet törvényeket, és más rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeleteket első körben legfeljebb fél évre lehet meghozni, de ha a járványhelyzet indokolja, ez meghosszabbítható.

Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható a többi között

• minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
• az üzletek működése, nyitvatartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása,
• a személyforgalom, az áruszállítás,
• az emberek személyes érintkezése,
• az intézménylátogatás,
• az egyes területek elhagyása,
• egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója lapunknak korábban arról beszélt, a most újraszabályozott egészségügyi válsághelyzet leginkább a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonlítható a TASZ szakmai igazgatója szerint, amit legutóbb 2020 márciusában hosszabbítottak meg és 2016 márciusában hirdették ki, mindkettő egy „félig rendkívüli jogrendként értelmezhető”.

Szerinte ez a mostani törvény „tered ad az önkénynek”, a felhatalmazási törvény visszavonását csak látszatintézkedésnek nevezte, mert ez a mostani jogszabály is a kormány lehetőségeinek a kiterjesztéséről szól.