Tetszett a cikk?

Egészen máshogy kezelné a kormány a koronavírus második hullámát, csakhogy ahhoz, hogy a gócpontokban hatékonyan felléphessenek a terjedése ellen, sokkal többet kell tesztelni. Még az az ötlet is felmerült, hogy tanévkezdés előtt az összes tanárt szűrjék le. Az egészségügyben viszont – az orvosi kamara szakembere szerint – nem lehet lazítani, ott ugyanolyan szigorra van szükség, mint tavasszal.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Matematikusok és járványügyi szakértők hada segítette tavasszal a miniszterelnököt, mikor a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedésekről vagy azok feloldásáról döntött. Szakértőkkel beszélgetve akkor úgy tűnt, az összes adat ismeretében elképesztően részletes előrejelzést lehet készíteni a járvány alakulásáról, a kormány pedig a legrosszabb forgatókönyvvel számolva lényegében leállította az országot, bár sok helyen amúgy is leállt volna a termelés.

Ősszel ez egészen biztosan máshogyan lesz: György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár kedden közölte,

a kormány sem számol újabb országos lezárással.

Ami azt is jelenti, ha a járványhelyzet nem indokolja, az iskolákat sem zárják be országszerte, csak ott, ahol gócpont alakul ki. Ez jó hír a szülőknek, akik valószínűleg még nem felejtették el az otthoni tanítással és vele egyidejűleg munkával töltött heteket.

©

Noha a járvány alatt nem volt egyértelmű a kommunikáció, nemrég egy országos tisztifőorvosi levélből kiderült, a koronavírusos páciensek fele idősotthonban vagy kórházban lett beteg – utóbbiak kórházi fertőzésként kapták el a kórt, amiről itt írtunk részletesen –, márpedig ez szintén nagyobb lazaságot engedhet ezeken az intézményeken kívül. 

Legalábbis ami a zárásokat illeti. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora legutóbb az RTL Klubnak beszélt arról, hogy megítélése szerint biztosan lesz második járványhullám, amelynek erőssége függ attól, hogy az emberek mennyire tartják be a szabályokat.

Mindent meg kell tenni, hogy ne legyen szükség az ország bezárására, a maszkhasználat, a távolságtartás és a kézmosás mindebben segít.

Az első körben elrendelt korlátozásokat nehéz lenne megismételni: Merkely a HVG360-nak adott interjúban arról beszélt, az emberektől nehéz elvárni a korábbi fegyelmezettséget, és a gazdaságot és a munkahelyeket is rendkívüli módon veszélyeztetné. Meggondolandónak tartja, hogy óvatos, folyamatos őrködéssel csökkentsék a járvány újabb felvonásának hatását.

Még egyszer nem ijed meg mindenki

Hasonlóképpen gondolja Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja is:

hallatlanul nehéz lenne még egyszer bezárni az országot. Tavasszal sokat segített, hogy az emberek megijedtek, a maradj otthon! felhívás is működött, emiatt nagyon lapos volt a járvány első hulláma.

Még egyszer nem lehet elérni, hogy ennyire megijedjen mindenki, miközben valamennyire mégis szükség lehet rá.

Ha valaki azt mondja, hogy ez kamu, gondoljon arra, hogy ez a vírus úgy terjed, mint a radioaktivitás. Ráadásul még nem is ismerjük eléggé.

A sok forgatókönyv közül (ami a nem lesz semmitől az óriási járványig terjed) szerinte az a legvalószínűbb, hogy egy közepes erősségű járvánnyal kell számolni. "Az a jó hír, hogy megtanultunk kicsit óvatosabbnak lenni, a maszkviselésnek kultúrája lett, az emberek ösztönösen tartják a távolságot zárt tereken." Kérdés persze, mi lesz akkor a színházakkal (melyek már tervezik az őszi évadot) és a mozikkal, melyek nemrég nyithattak ki.

©

Falus egyébként a következő "körben" a home office-t kiterjesztené, a kormányzati tájékoztatást pedig nyitottabbá, hitelesebbé, professzionálisabbá tenné. Azt viszont nagyon jó ötletnek tartja, hogy az iskolákról regionális alapon döntenek, ám

ahhoz többet kell szűrni, jó és megbízható, elsősorban PCR-tesztekkel. Vannak fertőzési gócok, fel kell deríteni, hogy van-e szuperterjesztő, aki 20-30 embert képes megbetegíteni, függetlenül a tüneteitől.

Folyamatosan teszteljék a pedagógusokat?

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás is egyetértett a kormány elképzelésével, azonban szeretnék, ha a szülői munkaközösségek véleményét is figyelembe vennék az iskolákról szóló döntésnél.

©

A nyitva tartó iskolák esetén minimális elvárás a pedagógusok folyamatos szűrése (a tanárok tanév eleji tesztelését Merkely Béla is felvetette), nem fordulhat elő ugyanis még egyszer, ami Mezőkövesden megtörtént, hogy egy koronavírusos tanár tucatnyi embert fertőzött meg. Gulyás Gergely a kormányinfón erre annyit mondott, a tanév előtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma tesz majd javaslatot, és ha a tesztelés benne lesz, a kormány támogatni fogja azt. Rákérdeztünk Gulyás Gergelynél, mi lesz, ha a szülők nem viszik majd iskolába a gyereküket, mire annyit mondott,

annyira bízni kell a kormányban, hogy jól méri fel a helyzetet, a gyerek távollétét pedig igazolni kell.

Totyik szerint fontos az is, hogy az iskolák kapjanak érintésmentes lázmérőket, hogy meg tudják mérni a beérkező gyerekek testhőmérsékletét, ahogy a kézfertőtlenítés lehetőségét is biztosítani kell.

©

Felvetette azt is, az osztrák mintát kellene követni itthon is, vagyis a diákok csoportokra bontva, hetente változó beosztásában járnának be, az egyik héten 3, másik héten két napot, a fennmaradó időben pedig otthon tanulnak. Ezzel a módszerrel Ausztriában elérték, hogy 10-12 gyereknél ne legyen több egy osztályban, így a kellő távolságot is tudták tartani. Hozzátette: az osztrák példa technikailag kivitelezhető, de rugalmas tantervi szabályozásra van hozzá szükség. Amíg lehet, az alsósokat – különösen az első-másodikosokat – járatni kell iskolába.

Egyébként a fővárosi vezetés is agyal: nemrég felvetették, kezdődhetne később, reggel nyolc helyett kilenckor is a tanítás, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát.

Falus András azt mondta, az iskoláknál óriási különbség van a köz- és felsőoktatás között: minél idősebb egy diák, annál nagyobb az esélye annak, hogy a közösségi terét be kell csukni, vagy ki sem kell nyitni egy iskolát a járvány második hulláma esetén. "Sok egyetemista kollégiumban lakik, ami a járvány terjedése szempontjából veszélyt hordoz magában."

©

Ezzel az egyetemek is tisztában vannak, többen vegyes tanrenddel készülnek az őszi szemeszterre. Az ELTE már hivatalosan is bejelentette, a járványügyi készültség miatt digitális és személyes oktatásra készülnek, utóbbin kötelező lesz a maszkviselés és a védőtávolság tartása. A kollégiumi férőhelyeket is "rugalmasan" kezelik, ami azt jelenti, többen lakhatnak majd úgy albérletben, hogy azt az egyetem támogatja.

Elkerülték az Armageddont

Nagy kérdés, mi lesz az egészségüggyel, ahol szintén drasztikusat lépett a kormány: a sürgősségin kívül az összes beavatkozás leállt hetekre, rengeteg beteget hazaküldtek. Erre Gulyás azt mondta, az első hullám tapasztalatait hasznosítják, de még senki sem tudja megmondani, el tudjuk-e kerülni a második hullámot, és ha nem, mennyi lesz itthon a beteg. "Minden helyzetre van forgatókönyv." Valamennyivel beljebb vannak: lélegeztetőgép van, és már a kórházakban is tudják, hogy kell reagálni egy-egy ilyen helyzetre.

©

Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke szerint nincs más út, mint tavasszal: a második hullám esetén hasonló zárásra van szükség.

Azért nem lett Magyarországon Armageddon, mert meghozták ezeket az intézkedéseket. Nincs mozgástér, nem lehet a svéd példát követni.

Azt viszont meg kell előzni, hogy a betegek kórházi fertőzésként ilyen nagy arányban elkapják a vírust, mint most. Korábban elmondta, a rossz tapasztalatokból okulva több kórházban létrehoztak úgynevezett „szürke zónát”, ahová a „határesetnek” tekintett betegek kerültek a sürgősségiről. Őket ellátják, de a teszt eredményéig izoláltan helyezik el. Százszázalékos biztonságot ez sem ad, hiszen a teszt eredménye is hibás lehet, mégis, ez a szeparáció lehet a megoldás a jövőben is. Azt nem tartja életszerűnek, hogy minden egyes kórházba kerülő pácienst szűrjenek, erre legfeljebb ott lehet szükség, ahol súlyosabb helyzet van.

©

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke, Babonits Tamásné kicsit árnyaltabban látja. A hvg.hu-nak azt mondta, a koronavírusos betegeket koncentráltabban kellene ellátni, azokban az intézményekben pedig, melyeket nem jelölnek ki járványkórháznak, "hermetikus lezárással" meg lehetne szervezni a normál betegellátást. Így a programozott műtétek sem maradnának el. A "hermetikus zárás" a gyakorlatban azt jelentené, hogy a betegek mellett az orvosok, ápolók heti-kétheti váltásban bent maradnak az intézményben. Azzal viszont mindketten egyetértettek, hogy a nem súlyos állapotban, vagy rehabilitációra váró fekvőbetegek jobban jártak, hogy hazaküldték őket,

addig sem kapták el a fertőzést odabent.

Az alelnök szerint az is óriási problémát jelentett, hogy az idősotthonokból a kórházba vitték azokat a betegeket is, akik amúgy nem igényeltek volna ellátást, vagy csak gyanús esetnek számítottak. "Amikor helyben oldották meg az ellátásukat, kevesebb átfertőződés volt."

De nemcsak ez volt a baj, a korábbi nyilatkozatok alapján a vírus terjedésében közrejátszhatott az is, hogy tesztelés nélkül küldték egyik kórházból a másikba a betegeket, vagy éppen vissza egy idősotthonba. Ennek azóta vége, már elő van írva a tesztelés.

A kamarai alelnök azt mondja, védőfelszerelésből már nincs hiány, és az adagolás is változott. "Nem egy dobozban rakják ki a maszkokat a nővérpultra, hanem naponta dokumentálva osztanak ki annyit, amennyire szükség van." Azóta van ilyen félkatonai rendszer, mióta az intézmények élére kórházparancsnokokat rendeltek. Mindemellett fontos lenne az is, hogy a védőfelszerelést megfelelően használják a dolgozók. Tapasztalatai szerint ezt ellenőrizni kell, ellenkező esetben "előfordulnak problémák". Azt is bajnak tartja, hogy az irányító operatív törzsnek nem volt tagja ápolásszakmai vezető, holott ő ismeri legjobban a betegellátás gyakorlatát. Ezen szerinte változtatni kell egy második hullám esetén.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Duma Aktuál: Hogyan tiltakozzunk szobordöntések helyett?

Duma Aktuál: Hogyan tiltakozzunk szobordöntések helyett?

Mindent bevet a TikTok, hogy meggyőzze a veszélytelenségéről Amerikát

Mindent bevet a TikTok, hogy meggyőzze a veszélytelenségéről Amerikát

Nem árulhatja el Kaleta ügyvédje, miért léptek vissza a fellebbezéstől

Nem árulhatja el Kaleta ügyvédje, miért léptek vissza a fellebbezéstől