Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentését szerdán. A magyar demokratikus berendezkedés hibáit és hiányosságait részletező dokumentumot közös közleményben értékelte nyolc civil szervezet csütörtökön, de az Igazságügyi Minisztérium (IM) is szükségét érezte, hogy hosszan véleményezze azt. Mind a kormány, mind pedig a civilek úgy érzik, számos érvüket figyelmen kívül hagyták a brüsszeli testület munkatársai.

Civilek: Ismerős képet látni az uniós jogállamisági tükörben

Az EB mind a négy vizsgált területen – igazságszolgáltatás függetlensége, médiapluralitás, a fékek és ellensúlyok rendszere és korrupció – lényegi problémákat azonosított Magyarországon – olvasható a civileknek a Magyar Helsinki Bizottság honlapján is közzétett közleményében. Közös értékelésük szerint a jelentés árnyalt, jelentősen hozzájárulhat a problémák kezeléséhez, az összkép viszont lesújtó.

Terjedelme ellenére, a jelentésből sajnálatosan mégis kimaradtak fontos, rendszerszintű problémák

– állapítják meg a dokumentumot olvasva. Így például nem tér ki az ügyelosztási rendszer átláthatatlanságára, nem említi az uniós pénzek "lenyúlását" is lehetővé tevő közbeszerzési szabályokat, a korrupt hálapénzrendszert, és a közszolgálati média kormányzati megszállását sem – részletezik. Nem foglalkozik a jelentés súlyának megfelelően azzal, hogy a tulajdonviszonyok átláthatatlanok a médiában, és azzal sem, hogy kormánytöbbség módszeresen felszámolta azon intézmények – például az Alkotmánybíróság – függetlenségét, amelyek a végrehajtó hatalom ellensúlyai kellene, hogy legyenek. Kevés szó esik a bírák és bírósági vezetők kinevezésének visszásságairól is.

A lesújtó képen az változtathat – írják –, ha a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárásban az EB értékelése szerint is fennálló súlyos problémákra konkrét javaslatok születnek, melyeket aztán a magyar kormány végre is hajt.

Emlékeztetnek, a jelentés elkészítése során a közleményt kiadó civilek – az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – együttműködésben válaszoltak az EB kérdéseire. Ennek eredményeként egy több mint 50 oldalas árnyékjelentést is készítettek.

Igazságügyi Minisztérium: Látkép a jogállamiság helyzetéről

Magyarország részletes elemzéseket juttatott el az EB, hogy segítse annak munkáját a jogállamisági jelentésének előkészítésében – hangoztatja a Bizottság jelentéséhez való közreműködését közreműködését az IM. Objektínek és tényszerűnek nevezik a hozzájárulásukat, azonban úgy látják, ennek ellenére

a Bizottság jogállami jelentésében Magyarország hozzájárulását lényegében figyelmen kívül hagyta.

Olvasatukban az az igazságszolgáltatás független, a korrupció elleni küzdelem eredményes, a média sokszínű, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere is biztosított. A minisztérium az erről szóló 30 oldalas elemzését honlapján tette közzé, hogy – mint írják – az érdeklődők "valós képet kaphassanak a magyar jogállamiság helyzetéről". A hosszú dokumentumban lényegében a magyar demokratikus berendezkedés intézményeinek ideális működését ismertetik.

Igazságszolgáltatás, sajtó, korrupció - itt sérül Brüsszel szerint a jogállamiság Magyarországon

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.

Az Európai Bizottság egyébként már korábban jelezte, hogy minden tagállamba személyesen is ellátogattak és meghallgatták az érintettek véleményét, mielőtt elkészítették a jelentést.