Az ITM munkacsoport-vezetője: Azért nem nő az esetszám, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát

„Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, a pozitív tesztek aránya egyre nőtt. Ez azt jelenti, hogy

a naponta jelentett esetszámok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak”

– jelentette ki Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Oroszi Beatrix orvos-epidemiológussal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetőjével közösen volt a vendége.

Röst elmagyarázta: ha azonos tesztelési szám mellett emelkedik a napi pozitív esetek aránya, abból arra ugyan lehet következtetni, hogy egyre több a fertőzött, arra azonban nem, hogy mennyivel, a két dolog ugyanis nem áll egyértelmű kapcsolatban. Szemléltető példát is hozott: ha 8000, egy nap alatt elvégzett tesztnek 10 százaléka, azaz 800 pozitív lesz, annak alapján nem lehet megmondani, hogy még 2000 elvégzése esetén is ugyanolyan arányban találnának-e fertőzötteket. Ha az első 8 ezer mintavétel lefedi az összes nagyon valószínű esetet, lehetséges, hogy a következő 2 ezernek már egyike sem lesz pozitív. De akár az is előfordulhat, hogy éppen ugyanolyan vagy akár magasabb arányban lennének a pozitív esetek.

Oroszi erre reagálva elmondta: van az a téves feltételezés, amely szerint azért van több pozitív eset, mert több az elvégzett teszt. Ez csak akkor lenne igaz – magyarázta –, ha a pozitivitás aránya ennek megfelelően csökkenne.

„A probléma az, hogy ha úgy nő az esetszám a valóságban, hogy nem tudjuk detektálni a tesztekkel, akkor a tesztelés limitje, a felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni. Az adataink azt húzzák alá, hogy nem tudjuk a mostani tesztelési kapacitásunkkal az összes esetet detektálni, hanem csak ennek egy részét.

Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.”

Emelkedést a mostani adatok már nem tudnak mutatni,

800-1200 között mozog a napi esetek száma, ennél több ez nem tud lenni, pontosan azért, mert nem tud több laboratóriumi vizsgálati eredmény képződni egy nap alatt.

Amit látunk a járványgörbén az az, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik.” Azaz minél inkább azt látjuk a járványgörbén, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, annál inkább azt látjuk, hogy a kevésbé súlyos eseteket nem tudjuk már azonosítani, csak a legsúlyosabbakat.

Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban.”