Pert indított Szél Bernadett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, mert a szervezet nem árulta el a kórházak napi foglaltsági adatait, amiből kiderülhetett volna, hogy pontosan milyen ütemben zajlott az ágyfelszabadítás az egyes kórházak szintjén.

A független képviselő a közösségi oldalán azt írta, hogy a NEAK egyezséget ajánlott: ha eláll a pertől, kiadják a kórházankénti adatokat, végül ez is történt.

Az adatokból pedig kiderül, hogy voltak olyan kórházak, amelyek tulajdonképpen kiürültek.

A kórházi ágyak felszabadítását Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter április 7-i levelében rendelte el, amelyben előírta, hogy április 15-ig minden fekvőbetegeket is ellátó intézményben tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát – teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet –, hogy azokra bármikor elhelyezhessenek koronavírusos betegeket. Később a kormányzat tájékoztatásából az derült ki, hogy átlagosan 2 százalékkal csökkent az ágyak foglaltsága.

Szél Bernadett ezzel szemben azt írja, hogy 

március 30-án a krónikus osztályok kétharmadában 58 százaléknál kevesebb volt a szabad ágy, ötödükben 80 százalékos, vagy a fölötti volt a foglaltság. Sok helyen tehát egyáltalán nem 2 százaléknyi ágyat kellett felszabadítani március 30-a után, hanem jóval többet.

Április 7-19-e között – a meghosszabbított határidő napjáig – 2852 ágy szabadult fel, 94 százalékban a krónikus fekvőbeteg-ellátásban.

Március 14-e és április 19-e között, gyakorlatilag egy hónap alatt összesen 19 165 ágy lett szabad – írta a képviselő.

A kórházi ágyfelszabadítások teljes listája itt található.