Müller Cecília: A Szent László kórházban a lélegeztetettek 50 százaléka lekerül a gépről

Müller Cecília: A Szent László kórházban a lélegeztetettek 50 százaléka lekerül a gépről

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az országos tiszti főorvos szerint a járványban megfertőződöttek és elhunytak számát tekintve Magyarország a középmezőnyben van, és figyelmeztetett: mindnyájunk felelőssége a közös védekezés. Kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy Szlávik János közlése szerint a lélegeztetőgépre kerülő koronavírusos betegek 50 százalékát levehetik a gépről, és „ad absurdum” akár meg is gyógyulhatnak.

Egyre inkább emelkedik a pozitív eredmények száma az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok között, az elmúlt napon 1478 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon – mondta az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatójának kezdetén az országos tiszti főorvos. Müller Cecília éppen ezért a járvány terjedésének akadályozása érdekében hozott szabályok fokozott figyelemmel és fegyelemmel való betartására szólított fel.

Az elhunytak száma a fertőzöttekéhez hasonlóan emelkedő tendenciát mutat – az elmúlt napon 31 ember életét követelte a Covid–19 betegség, akik közül a legfiatalabb 49, a legidősebb pedig 94 éves volt. Müller elmondása szerint valamennyiüknek volt valamilyen alap-, krónikus vagy társbetegsége, azokra rakódott rá a koronavírus-fertőzés, amely „valamilyen mértékben hozzájárulhatott a halálukhoz”.

Az országos tiszti főorvos megismételte: az elhunytak többsége továbbra is a magas kockázatú csoportba tartozók – idősek, krónikus betegek – közül kerül ki, ezért különösen fontos a védelmük. „Mindnyájunk felelőssége a közös védekezés” – jelentette ki.

Azt is elmondta Müller, hogy hétfőig összesen 47 768 ember szervezetében mutatták ki Magyarországon a koronavírus-fertőzést, gyógyultnak pedig 14 312 főt nyilvánítottak.

A kórházban kezeltek száma is növekvő tendenciát mutat, vasárnap 1896 ilyen beteg volt, akik közül 188-an voltak lélegeztetőgépen. A szakember szerint ez utóbbi páciensek közül „számosan gyógyulóban vannak, le is kerülhetnek a gépi lélegeztetésről”. Hozzátette azt is, hogy „rendkívül sok a jó tapasztalat, nagyon sok tudás gyülemlett fel az ellátórendszerben, a második hullám folyamán ugyanis számos olyan lehetőségünk van, ami tavasszal még nem állt rendelkezésre, vagy nem tudtunk teljeskörűen bevetni”. A legjobb védekezés szerinte mégis az, ha el sem kapjuk a fertőzést.

Arról is beszélt Müller, hogy a pozitív esetek és a halálozások száma világszerte emelkedőben van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva azt mondta: Magyarország európai kitekintésben mindkét adat szempontjából a középmezőnyben van. Később az RTL Klub kérdésére pontosított is:

az Európai Unió 27 tagállama közül a fertőzöttek számát tekintve a 17., az elhunytakét figyelembe véve pedig a 14. helyen van Magyarország az 1 millió lakosra vetített számokat nézve.

Megjegyezte erről, hogy az adatok nehezen összehasonlíthatók, mivel minden ország máshogyan gyűjti őket. Majd megköszönte a munkát az egészségügyi ellátóknak, mert szerinte

sikeresnek mondható az ellátás.

Az influenzáról szólva azt mondta az országos tiszti főorvos, hogy nagyjából azonos azoknak a köre, akiket az influenza-, illetve a koronavírus leginkább veszélyeztet. Ezért fontos, hogy ha az utóbbi ellen még nem lehet, legalább az előbbi ellen védekezzenek a térítésmentesen felvehető védőoltással. Különösen azoknak javasolta ezt Müller, akik a munkájuk miatt még nagyobb kockázatnak vannak kitéve: az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozóknak.

Beszélt arról is a szakember, hogy jelenleg 40 óvodában és 13 iskolában van rendkívüli szünet koronavírus-fertőzés miatt az operatív törzs döntése értelmében. 117 osztály, valamint 15 teljes iskola diákjai digitális munkarendre álltak át.

Az újonnan bevizsgált antigénalapú – az aktuális fertőzöttséget kimutató – gyorstesztekről is beszélt az országos tisztifőorvos. Azt mondta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriuma jó egyezést talált ezek, valamint az eddigi legmegbízhatóbb diagnosztikai eszközök, a PCR-tesztek eredményei között. Ezért mostantól, amennyiben valaki gyanús, és az állapota kórházi kezelést tesz szükségessé, gyorsteszttel fogják leszűrni.

Így már a mentőben letesztelhetik, és mire beér a kórházba, már tudni fogják, ha pozitív. Így gyorsabban megkezdődhet az ellátása, egyből a Covid-részlegre kerülhet.

Kiss Róbert rendőr alezredes a tájékoztatón bejelentette, hogy bár változtak az Ausztriába való beutazás szabályai, az új intézkedések a magyar állampolgárokra nem vonatkoznak. Mindenesetre arra kérte a külföldre készülőket, hogy indulás előtt tájékozódjanak a különféle beutazási előírásokról.

Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában 55 ember ellen intézkedtek amiatt, mert nem vagy nem megfelelően viselték a maszkjukat valamely tömegközlekedési eszközön. Szeptember 21., azaz mióta ezt a kormány előírta, összesen 543 embert figyelmeztettek vagy jelentettek fel ugyanezen okból.

Üzletekben, közintézményekben a hétvégén 47 embert figyelmeztettek és 7 ellen tettek szabálysértés miatt feljelentést a maszkviselés szabályainak megsértése miatt.

Vendéglátóhelyeket négy esetben figyelmeztettek vagy tettek ellenük feljelentést, mert megszegték a 23 órai zárórára vonatkozó előírást.

A hétvége folyamán összesen 23 926 alkalommal ellenőrizték a rendőrök a hatósági házi karantén szabályainak betartását.

Kérdések

A Dunántúli Napló arról érdeklődött az operatív törzstől, hogy kell-e a diákoknak maszkot viselniük az iskolákban. A tiszti főorvos azt válaszolta: nem, mert a gyerekektől nem elvárható, hogy helyesen hordják a védőeszközt 6-8 órán keresztül. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az osztályok, óvodai csoportok közötti távolságtartás betartására.

A Hajdú-bihari Napló azt kérdezte, hogy a maszkot ajánlott-e szabad levegőn is hordani. Müller Cecília a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára szabad téren is javasolja a maszkviselést, mert számos olyan hely van (például a piacok), ahol nehezen tartható a 1,5 méteres távolság.

A Somogyi Hírlap arra volt kíváncsi, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyult idősek mennyi idő után kaphatják meg az influenza elleni védőoltást. Müller elmondta, hogy az olthatóságról mindig az oltást beadó orvos dönt, de alapesetben, ha valaki meggyógyult a fertőzésből, 3 napja tünetmentes, és eltelt 10 nap a tünetek kezdete óta, akkor gyógyultnak nyilvánítható, így felveheti a védőoltást.

Azt is megkérdezték az operatív törzstől, hogy az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók, ha elkapták a koronavírus-fertőzést, mennyi idő után térhetnek vissza dolgozni. Náluk az országos tiszti főorvos szerint tovább tart a gyógyultnak nyilvánítás folyamata. Ha valaki enyhén volt beteg, akkor jellemzően a 10. napra már munkaképes, de addig nem mehet vissza a munkahelyére, amíg nem ad két negatív mintát. Amennyiben valakinél az első minta negatív, a következő viszont pozitív, ám teljesen tünetmentes, akkor 21. napon válik keresőképessé.

A halottak napi temetőlátogatásról szólva Müller arról beszélt: az egy háztartásban lakók mehetnek együtt, ám, ha nem velük élő családtagjaikkal találkoznak, kerüljék velük a fizikai kontaktust. Emellett távolságtartást, maszkviselést, kézfertőtlenítő használatát javasolta a szakember.

Az Infostart arról kérdezte a tiszti főorvost, hogy mekkora a felgyógyulási arány azok körében, akik lélegeztetőgépre kerülnek. Müller azt válaszolta, hogy a Szent László kórházban

Szlávik János infektológus főorvos tájékoztatása szerint a lélegeztetettek fele túlél, és „ad absurdum” akár meg is gyógyulhat. „Ez nemzetközileg is nagyon elismert arány”

– fűzte hozzá.

Hozzászólások