Nem érdemes összehasonlítani a különböző országok halálozási adatait Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa szerint. Az orvos erről az M1 csatornán beszélt kedd reggel.

Azt mondta, országonként eltérő, kiket tekintenek a koronavírus áldozatának, például külföldön az is előfordul, hogy ha valaki a betegség kezdete után egy héten belül nem hal meg, akkor már nem a koronavírus áldozataként könyvelik el, Magyarországon ugyanakkor mindenkit, aki akkor hal meg, amikor fertőzött volt, annak tekintenek. A tudósítás alapján arra nem tért ki, hogy pontosan mely országokra céloz, melyekkel nem kellene összehasonlítanunk a magyar adatokat a fenti megfontolásból.

A főorvos jelezte, hogy az esetek többségében mostanra már nem állapítható meg, hogy hol és kitől kapták el a betegséget, ami azt jelzi, hogy a vírus a közösségi terjedés szakaszában van, és mivel folyamatosan emelkedik a betegek átlagéletkora, törvényszerű, hogy egyre többen halnak bele a fertőzésbe.

Arra is figyelmeztetett, hogy hiába emlegetik a fertőzést úgy, mint ami az idősekre veszélyes, a nagy számok törvénye alapján fiatalok is belehalhatnak. A betegek állapota a betegség hetedik-nyolcadik napjára válhat kritikussá, ekkor kerülhetnek lélegeztetőgépre. Ilyenkor – az esetek több mint felében – a lélegeztetőgép segíti át a betegeket a súlyos állapoton. Arról már korábban is tett említést, hogy a gépre kerültek 40-45 százaléka nem éli túl.

Szlávik János szerint egy idős és alapbetegségekkel küzdő embernél nem lehet sokáig fenntartani a kezelést, ezért lehet azt látni, hogy a halottak átlagéletkora 60-80 év, míg gyermekek esetében a halálesetek száma "extrém ritka".

Az mindenesetre biztos, hogy október elején már minden 30. magyarországi haláleset mögött a koronavírus állt, a koronavírus az egyik vezető halálokká vált.