szerző:
Tetszett a cikk?

Nem egymást kell ütni, hanem a Fideszt, az előválasztás nem több, mint egy eszköz, 2022-től pedig egyértelműen kormányozni készül a jelenlegi ellenzék – hangzott el a Republikon Intézet keddi konferenciáján.

Teljesen új helyzetet teremt az előválasztás intézménye Magyarországon az összefogó ellenzék hat pártjának képviselői szerint. A Republikon Intézet keddi, „Kampány ellenszélben” című konferenciáján hat politikus vett részt – Brenner Koloman (Jobbik), Dorosz Dávid (Párbeszéd), Hajnal Miklós (Momentum) Molnár Zsolt (MSZP), Sebián-Petrovszki László (DK) és Ungár Péter (LMP) –, akik a konferencia legtöbb vitapontjában egyetértettek.

Mint kiderült, az előválasztástól nagyon sokat várnak, annak ellenére is, hogy még az időpontja sem tisztázott. Molnár Zsolt elmondása szerint két forgatókönyv van az együttműködő hat párt előtt: az egyik szerint a választást nyár elején tartanák meg, egy másik verzió szerint csak szeptemberben. Molnár elmondása szerint szólnak érvek mindkét időpont mellett, azonban jelenleg a szeptemberi tűnik valószínűbbnek a járványhelyzet, valamint a lakosság gyenge átoltottsága miatt.

Abban mind a hat politikus egyetértett, hogy az előválasztás ideje alatt nem egymás, hanem a Fidesz politikája ellen kell kampányolnia jelöltjeiknek. Azonban az még korántsem tisztázott, hogy az előválasztási kampányban jelöltjeik milyen program mellett fognak kiállni, ha a közös listaállításról korábban döntő ellenzéki pártok közös programja még nincs kész, így nem is nyilvános. Egyetértettek ugyan abban, hogy 2022-ben nem csak kormányt, hanem „rendszert is kell váltani”, valamint hogy közös egységkormányt kell létrehozni, de arra egyelőre még csak következtetni tudunk, hogy az „összefogáson” túl ez mit takar.

Az sem világos, hogy program híján hogyan fogják elkerülni az ellenzéki jelöltek az egymás elleni kampányt. A Momentum Zuglóban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt indítja az MSZP-s Tóth Csaba ellen, Tóth pedig zokon vette ezt és kommunikációs hadjáratot indított Hadházy ellen. A konferencián részt vevő momentumos Hajnal Miklós erről elmondta, hogy a konfliktus feloldása folyamatos egyeztetést kíván meg a pártoktól. Szerinte Hadházy „elegánsan” kezelte Tóth kommunikációs offenzíváját. Hajnal hozzátette, hogy Tóth nyilatkozataival „öngólt lőtt”.

Nem értett vele viszont egyet ebben Molnár Zsolt. Szerinte is egyeztetésekkel lehet csak feloldani a kialakult konfliktust, azonban hiba korrupcióval vádolni egy olyan választókörzet vezetését, ahol 2014 és 2019 között Budapest jelenlegi főpolgármestere, Karácsony Gergely volt a polgármester. „Hogy ki lőtt öngólt, Miki, azt majd a zuglóiak eldöntik” – fűzte hozzá Molnár. Mint kiderült, a pártok közös etikai kódexet dolgoznak ki jelöltjeik kampányaihoz, hogy a zuglóihoz hasonló helyzeteket elkerüljék.

Az előválasztás helyzetét tovább nehezíti, hogy Molnár Zsolt szerint a rendszerét úgy tervezik meg, hogy ne csak a hat együttműködő párt, hanem civil szervezetek számára is biztosítson lehetőséget az indulásra, így ne szoruljon a körön kívülre sem Pálinkás József volt MTA-elnök pártja, sem Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester mozgalma sem. Molnár hozzátette, hogy az indulás az előválasztáson nem lesz automatikus, az indulni kívánó jelölteknek értékrendi nyilatkozatot kell tennie a jelenlegi hatalommal szemben. Mint kiderült, ezzel a módszerrel kívánják kiszűrni a 2014-es és 2018-as országgyűlési, valamint a 2019-es önkormányzati választásokon felbukkanó kamupártok kamujelöltjeit.

Szintúgy erős rostán kell átesnie a miniszterelnök-jelölt aspiránsoknak is, ha meg akarják méretni magukat az előválasztáson. Brenner Koloman elmondta, hogy aki jelöltetni kívánja magát, annak integratív személyiségnek kell lennie, hiszen hat különböző párt közös programját kell összefognia. „Aki csak a sajátját mondja, annak itt semmi keresnivalója sincs” – tette hozzá. Az azonban nem tisztázott – ahogy a jelöltek esetében sem –, hogy a Sebián-Petrovszki által „miniszterelnökjelölt-jelölteknek” hívott aspiránsok kezdetben saját programjuk mellett fognak-e kampányolni (mint ahogy azt teszi Fekete-Győr András, a Momentum jelöltje), vagy kizárólag a Fidesz elűzését fogják hangoztatni (mint Jakab Péter, a Jobbik jelöltje).

A résztvevő politikusok az előválasztásra pusztán eszközként tekintenek, derült ki Dorosz Dávid szavaiból. Az előválasztás célja az egyesült ellenzék szerint az, hogy jelöltjeik közül kiválogassa a legmegfelelőbbeket, azokat pedig megismertesse a választókörzetük polgáraival. Dorosz szerint ez azért fontos, mert a 2022-es országgyűlési választást „lábbal kell megnyerni”, vagyis helyszíni kampányok kell, hogy az alapját adják. Szerinte a helyiek csak így tudják megismerni a választókörzet ellenzéki jelöltjét, csak így tudnak akár bekapcsolódni kampányába.

Hajnal Miklós hozzáfűzte, hogy a kampányban erőforrások terén csak a „terepen” tudják felvenni a versenyt a Fidesszel. A politikus idézte a hvg.hu hétfőn közreadott cikkét, ami szerint 2010 óta a kormány alkalmazottjainak száma 300 főre bővült. Hajnal ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a Fidesz ki fogja használni az összes emberét a választás megnyerésére. Hozzátette azonban, hogy egy előnye az ellenzéknek is lesz: a Fidesz legnépszerűbb politikusa, Orbán Viktor nem fogja tudni „megszázhatszorozni” magát, hogy mindenhol ott lehessen.

A kampány tematikája sem tisztázott egyelőre. Sebián-Petrovszki László szerint „rendkívül mocskos” kampányra lehet számítani 2022-ben. Brenner Koloman hozzáfűzte, hogy Kövér László alaptalanul vádolja „mocskolódással” az ellenzéket, ugyanis a Fidesz volt az, aki „előjött a Terry Black-sztorival 2018-ban”. Abban minden jelenlévő politikus egyetértett, hogy a koronavírus, valamint az általa okozott gazdasági és egészségügyi válság fogja tematizálni a közbeszédet a következő években, de hogy ebben az egyesült ellenzék miképpen kíván részt venni, az most sem derült ki.

Kiderült viszont, hogy „jól halad” a közös ellenzéki program írása. A pártok ennek nyilvánosságra hozatalát 2021. október 23-ra ígérték korábban, egyúttal minden képviselő elmondta, hogy mindegyik párt jelentős kompromisszumokra kényszerült a programalkotás során. Brenner Koloman ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy „normális demokráciában” ezek a pártok parlamenti frakcióként is összefognának, ha kormányozniuk kellene.

(Kiemelt képünk a közös ellenzéki együttműködésről szóló megállapodás aláírásán készült januárban.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!