Tetszett a cikk?

Az Ab korábban már kimondta: mindenkinek kötelessége, hogy a tényleges nemének megfelelő nevet jegyeztessen be a nyilvántartásokba.

Az Országgyűlés tavaly úgy döntött, hogy az anyakönyvbe a születés után bejegyzett nemet utólag nem lehet megváltoztatni, és ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes.

Az Alkotmánybíróság most 8:6 arányú döntéssel megsemmisítette azt a pontot, amely szerint a tilalom a folyamatban lévő ügyekre, tehát a nemváltoztató műtéteket a törvénymódosításkor már elkezdett személyekre is vonatkozik. A jövőbeni tilalom alkotmányosságáról azonban nem nyilatkozott, pedig 2018-ban egy más ügyben kimondta: „mindenki jogosult arra, hogy neve a neméhez igazodjon, sőt egyúttal kötelezettsége is, hogy a tényleges nemének megfelelő nevet jegyeztessen be a nyilvántartásokba”.

A Miskolci Törvényszék egy olyan érintett által indított közigazgatási pert tárgyalt, aki elkezdte az orvosi beavatkozásokat, de az időközben hatályba lépett törvénymódosítás miatt a megváltozott nemének megfelelő nevét a hivatal nem volt hajlandó bejegyezni. A bíró ezt Alaptörvény-ellenesnek tartotta, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz.

A jogalkotó elsősorban a magánéletbe való be nem avatkozás Alaptörvényből származó követelménynek tett eleget – egyebek közt ezzel védte a jogszabályt Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára.

Szerinte lehet, hogy az állampolgárok egy érvényes jogszabály alapján tesznek valamit, amit nem tennének, ha tudnák, hogy a jogszabály meg fog változni, de az ilyen váratlan változás nem sérti a jogbiztonságot. „A jogi szabályozás és a nemi átalakító beavatkozások között semmilyen kapcsolat nincs.” Vagyis magára vessen az a képtelen helyzetbe került transznemű, aki a törvényi tiltást előre nem látva elkezdett egy nemváltoztatási eljárást, és nem sérti az ő alapvető jogait, ha például szakállas férfiként női névre szóló igazolványokat kénytelen használni.

Az Alkotmánybíróság a folyamatban lévő ügyek esetében elutasította ezt az érvelést: nem egyeztethető össze a jogállamisággal, ha egy ember egy időközben elfogadott jogszabály-változtatás miatt nem tudja érvényesíteni azt a jogát, amely az eljárás megindításakor még létezett. Ez visszaható hatályú jogalkotás, tehát Alaptörvény-ellenes. Ezért ezt a pontot megsemmisítették, vagyis a miskolci bíróság az adott ügyben feltehetőleg el fogja rendelni a névváltozás bejegyzését. Az Alkotmánybíróság azt is megjegyezte, hogy az egész kavarodást az ügyintézési határidőt túllépő kormányhivatal okozta, mert az ő késése miatt nem intéződött el az ügy a törvénymódosítás hatályba lépése előtt, és ez „megkérdőjelezi a … tisztességes hatósági eljárás megvalósulását”.

Azzal nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, hogy a jövőre nézve alkotmányos-e a nemváltoztatás bejegyzésének tilalma. Pedig 2018-ban egy más ügyben a testület egyhangúlag így foglalt állást: a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás „alapja az ’EMBER’ önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a nem megváltoztatásával összefüggő speciális névváltoztatás, minthogy az a személy identitásának alapvető meghatározója, saját névhez való jogként a névjog korlátozhatatlan tartományába tartozik.” Akkor is Sulyok Tamás elnök volt az előadó, mint most. Mégis csak Horváth Attila és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolása veti fel, hogy ezzel is foglalkozni kellett volna.

Igaz, az Ab-törvény szerint a testület csak arról dönthet, amiről a bírói kezdeményezés szól. „A jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.” Bizonyára lesz még arról szakmai vita, hogy itt nem erről van-e szó, illetve hogy az Ab saját hatáskörében tovább mehetett volna-e. Egy biztos: most – az átmeneti szabályt leszámítva – hatályban marad egy olyan szabályozás, amelyről az Ab korábban, más ügyben, de félreérthetetlenül kimondta, hogy Alaptörvény-ellenes.

Juhász Imre és Handó Tünde alkotmánybírók különvéleményükben ezt úgy magyarázták, hogy 2020. december 23-án hatályba lépett az Alaptörvény kilencedik módosításának ez a mondata: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Szerintük ezt kell figyelembe venni, nem a saját 2018-as véleményüket, amely egy korábbi Alaptörvény-változat alapján született. Volt négy további különvélemény is, amelyek szerint szintén el kellett volna utasítani a beadványt, mert az új törvény „nem korlátoz alapjogot”.

Van benn egyébként öt egyéni panasz a névváltoztatási tilalom egésze ellen, de ezeket még be sem fogadták, és napirendre tűzésükre nincs határidő. Vagyis az Ab szándékán múlik, gyorsan előveszi-e ezeket, ami alkalmat adna, de rá is kényszerítené a testületet, hogy a tilalom egészét vizsgálja alkotmányossági szempontból, ne csak azt, amiről most döntött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!