Március 30-án benyújtják az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozást – mondta Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy online szakmai webináriumon. A volt alkotmánybírót az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja hívta meg az általuk szervezett Egyetemi modellváltás és rankingek című eseményre.

Stumpf elárulta, hogy a napokban tájékoztatták az egyetemi vezetőket az új jogszabályról, és az intézményeket érintő, az átalakulással járó vagyonjuttatásokról is. Szerinte “élénk viták folytak a kormányzaton belül” arról, hogy milyen típusú vagyon kell ahhoz az intézményeknek, hogy nőjön a versenyképességük.

A kormánybiztos szerint az új “sui generis” – egyedi – szabályozásban lesz egy, a korábbiakhoz képest jelentős változás:

az egyetemeket fenntartó közhasznú alapítványok kuratóriumainak megüresedő felügyelő bizottsági helyeire az egyetemi szenátusoknak lesz joga tagot delegálni.

Így az egyetem közvetlenül is ráláthat a kuratórium tevékenységére. Azt is mondta, hogy az eddigi tapasztalatok fényében “van egy önfejlődése a rendszernek”.

Idén januárban derült ki, hogy újabb egyetemeken mehet végbe a modellváltás, vagyis kerülhetnek államiból közhasznú alapítványi fenntartásba. Több-kevesebb vita közepette állt be a modellváltók sorába a három nagy vidéki – a debreceni a szegedi és a pécsi – tudományegyetem, majd továbbiak is jelezték ez irányú szándékukat, mint a Semmelweis, a Budapesti Gazdasági, az Óbudai, illetve a Nyíregyházi, legutóbb pedig a Testnevelési Egyetem. A modellváltásokkal kapcsolatos meglévő bizalmatlanságot nagyban növelték a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történtek, ahol a kultúrharcos érzetű és utlimátumszerű, az egyetemi autonómiát semmibe vevő módon véghezvitt változtatás ellen 101 napon keresztül tiltakoztak az oktatók és diákok. Előbbiek közül sokan felmondtak, utóbbiak közül pedig sokan külföldön fejezik be tanulmányaikat. A modellváltások koordinálásával januárban bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi alkotmánybíró Stumpf Istvánt.

A webináriumon Stumpf István beszélt a leendő alapítványi kuratóriumok összetételéről is, ami korábban sok vitát kavart, nem csak az SZFE esetében. Azt mondta, hogy kérte az érintett egyetemek rektorait, és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is arra, hogy javasoljanak tagokat. A kuratóriumok összetételéről szerinte jelenleg is zajlik a vita, de úgy látja, hogy április végére, május elejére, amikor megindul az új alapítványok bejegyzése, már “látni fogjuk a neveket”. A kormánybiztos szerint megjelennek közöttük az üzleti szféra, a tudományos élet, az egyetemi szféra képviselői, de lesznek benne politikusok is. “Értelmes és logikus elosztást eredményezett, amennyire lehetett mozogni” – mondta.

A hvg.hu kérdésére, hogy kik vitáznak a kuratóriumok összetételéről, és hogy ki mondja ki erről a végső szót, az idő rövidsége miatt annyit felelt, hogy “formálisan az oktatást felügyelő miniszter”, és hogy zajlik a belső kormányzati egyeztetés.

Saját vagyonukkal felelnek

Amikor Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a webinárium házigazdája az egyetemek autonómiáját érintő állami felelősség kérdését és az ezt biztosító garanciákat firtatta, a kormánybiztos azt mondta, hogy az ezzel kapcsolatos aggodalmak jó részét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történtek alapozták meg, amit szerencsétlen helyzetnek nevezett. Jelezte ugyanakkor, hogy a kuratóriumi tagok nevesítve vannak, és saját vagyonukkal felelnek azért, hogy ne menjenek csődbe az egyetemek. Stumpf István szerint mind elkötelezettek az iránt, hogy jól működő intézményeket csináljanak.

A kormánybiztos szerint az állam továbbra is jelentős szereplőként lesz jelen a felsőoktatásban, és fontosnak tartja, hogy az állam, az egyetemi szenátusok, és a kuratóriumok együttműködése harmonikus legyen. “Egyetlen kuratórium sem engedheti meg magának, hogy fasírtban legyen az egyetemmel.”

Szóba került az egyetemek szociális felzárkóztatásának szerepe is, amiről Stumpf azt mondta, hogy a modellváltással érdekeltek lesznek az egyetemek, hogy kiválasszák a legtehetségesebbeket, és kidolgozzák saját felzárkóztató programjukat. Szerinte szakkollégiumok is fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy az egyetemekre bejutás ne csak az erősen szelektáló felvételi pontrendszeren múljon. Azt mondta, bízik benne, hogy utóbbiak megteremtik a “plebejusabb” kiválasztási rendszereket, és ezek egymás mellett élnek majd a – jelentős vagyonjuttatások miatt sokat támadott – Matthias Corvinus Collegium “arisztokratikusabbnak tűnő” modelljével.

A rangsorok nem mindenhatóak, a modellváltás nem csodaszer

A webinárium fókuszában az egyetemi rangsorok voltak, ezekről kiderült, hogy kínai kezdeményezésre kezdtek elterjedni a 2000-es évek közepétől kezdődően, és előszeretettel figyelik a döntéshozók és a közvélemény is. Fábri György docens a bevezetőjében arról beszélt, hogy ezek a rangsorokon elért helyezéseknél a publikációs teljesítmény dominál, a tudományos kimenetet mérik, de közben olyan fontos terület például, mint az oktatói munka, nem jelenik meg bennük. Ez alapján nem feltétlenül alkalmasak az egyetemek valós teljesítményének az összehasonlítására.

Amikor a docens azt kérdezte a kormánybiztostól, hogy mennyire motiválták a modellváltást ezek a rangsorok, Stumpf azt felelte, hogy az itt elfoglalt helyezés “erős érv akkor, ha valamit kell kezdeni a magyar felsőoktatásban”, mert mind a kormányzat, mind az emberek nehezen dolgozzák, fel, hogy hol állnak a magyar egyetemek. A helyezés javítása pedig a modellváltás minimális célkitűzése, de Magyarország jövője is múlik azon, hogy merre megy a felsőoktatás. A kormánybiztos elismerte ugyanakkor, hogy a modellváltás nem csodaszer, és ettől még sok alapprobléma nem fog megváltozni.

A beszélgetés majd itt lesz elérhető felvételről, ha feltöltötték.