Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

A Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa pár nappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy náluk már oltják a krónikus 16 év feletti betegeket. A hvg.hu megtudta, az Országos oltási munkacsoport és az NNK egyetértésével a cisztás fibrózisban szenvedő 16-18 év közötti fiatalok oltása kezdődhet meg Pfizer-vakcinával. A többiekről egyelőre nincs szó.

“16-18 éves kor között a krónikus betegeinket már elkezdtük oltani” – mondta a köztévé műsorában Szabó László, a Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa. Egy héttel az iskolák újra nyitása előtt ebből az interjú végén elejtett mondatból tudhatta meg a nyilvánosság, hogy Magyarországon elkezdődött a 18 év alattiak oltása, igaz, egyelőre csak a Heim Pálban és csak krónikus betegek számára.

Megkérdeztük a kórházat és az Emmit is, hány gyereket oltottak be eddig, szükség volt-e külön engedélyre az oltásokhoz, illetve mikor tervezi a minisztérium bővíteni a gyerekeket oltó intézmények körét. Erre a Koronavírus sajtóközpont válaszolt, annyit írtak,

az Országos oltási munkacsoport és az NNK egyetértésével a cisztás fibrózisban szenvedő 16-18 év közötti fiatalok oltása megtörténhet a 16 év fölött alkalmazható Pfizer-vakcinával, ugyanis ez az örökletes betegség súlyos légúti és emésztőszervi szövődményeket okoz.

Az Európai Gyógyszerügynökség sürgősségi felhasználási engedélyével rendelkezik a Pfizer 16 évesnél idősebbek számára.

Képünk illusztráció
AFP / JACK GUEZ

“Egy hetet adtam az operatív törzsnek”

Ez tehát nem általános oltást jelent, pedig arról is lehetne szó. A miniszterelnök április 2-án ugyanis így fogalmazott szokásos pénteki rádióinterjújában “...egy hetet adtam az operatív törzsnek, hogy adjon világos választ, hogy lehet-e a 16 és 18 év közöttieket oltani, vagy nem. Most Nyugaton már azt mondják, hogy lehet. Nem mindegyik vakcinával, de a Pfizerrel például lehet. Tehát ezeknek a tudományos vitáknak az összegzését várom egy héten belül, hogy dönthessünk arról, hogy szabad-e a középiskolásaink közül a 16 évnél idősebbeket oltani.”

Nos, a válasz úgy tűnik, nem érkezett meg, legalábbis egy héttel később, a következő interjúban a miniszterelnök úgy fogalmazott “dönteni nem tudtunk még a 16 és 18 év közöttiek ügyében”. Az interjú idején viszont valószínűleg már zajlott 18 év alattiak oltása, legalábbis másképp nehezen képzelhető el, hogy miért mondta volna két nappal később a Heim Pál főosztályvezető orvosa, hogy oltják a krónikus betegeiket 16 év felett. Szabó László azt is hozzáfűzte az interjú végén, hogy várhatóan a következő időszakban a 12-16 év közötti gyerekekre is alkalmazható lesz már a védőoltás, és én nagyon bízik benne, hogy a nyári időszakra már az egész gyermekkorosztályt fogják tudni oltani.

AFP / JEAN-FRANÇOIS FORT

Oltatlan gyerekekkel nincs nyájimmunitás

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke múlt héten egy háttérbeszélgetésen elmondta, a gyerekek oltása nélkül nem lesz nyájimmunitás. A HGYE szakmai összefoglalója szerint amíg nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű vakcina a tömeges oltásokra, addig nem célszerű a gyereket előnyben részesíteni, de nem szabad abból sem kiindulni, hogy esetükben egy egyszerű, megfázásos tünetekkel átvészelhető megbetegedés csupán a koronavírus, ezért

a gyermekek egyéni védelme a súlyos betegség kialakulásától természetesen kulcsfontosságú.

A gyermekorvosok már korábban jelezték az országos tiszti főorvosnak, hogy bizonyos alapbetegséggel rendelkező gyerekek mielőbbi oltása kiemelten fontos. Több betegséget soroltak fel, mint a krónikus légzőszervi megbetegedés, a cisztás fibrózis, a krónikus veseelégtelenség és májbetegség, de kérték a Down-kórosok és a súlyos elhízástól szenvedő gyerekek oltását is. Vagyis, ők szélesebb körre terjesztették volna ki az oltást, mint amit most elindítottak.

A gyerekek oltását szorgalmazta már márciusban a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Velkey György is, aki elmondta, kétszer-háromszor annyi gyerek van kórházban koronavírus miatt, mint a járvány korábbi szakaszaiban. Gyerekek is kerültek már lélegeztetőgépre, de “eddig sikerült mindenkit megmenteni”. A főigazgató szerint előfordult, hogy nem invazív lélegeztetést kellett alkalmazni, leginkább elhízott gyerekeknél, kamaszoknál, hiszen náluk is rizikófaktor a magasabb súly. Illetve gyerekeknél jelentkezik a már említett sokszervi gyulladásos betegség, ami jellemzően egy hónappal az akkut fertőzés után mutat tüneteket. "Ezek a gyerekek is nem ritkán intenzív osztályos kezelést igényelnek, és egy-egy esetben gépi lélegeztetést is átmenetileg, de ezeket a gyerekeket még néhány nap küzdelem után mind sikerült megmentenünk" – mondta Velkey. A főigazgató hozzátette, hogy a gyerekeknél változó a tünettan, de aggodalomra adhat okot a heveny vírusfertőzés, láz, ízlelés elvesztése, légzési nehézségek társulhatnak ehhez, plusz ezek szövődményei, a már említett immunreakció, mint a sokszervi gyulladásos betegség magas láz, nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása, bőrkiütés, nyálkahártya, kötőhártya-gyulladás, valamint keringési, légzési elégtelenség. A gyerek esetében a hosszú covid-betegség is jelentkezhet, akár hetekig, hónapokig eltarthat.

AFP / FRISO GENTSCH

Egy olvasónk megpróbálta 12 éves fiát is regisztrálni az oltásra “ki tudja?”-alapon. Bár egy teljesen új e-mail-címről végezte a regisztrációt, mégis azt a hibaüzenetet kapta, hogy erről a címről már regisztráltak korábban. Lehetséges, hogy a kor alapján szűrte ki a rendszer, csak nem létezik a korlátozásra külön protokoll.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének szakmai anyagában arról is írnak, világszerte több millióra tehető a fertőzött gyerekek száma, és több száz halálesetet regisztráltak. “A Covid–19-fertőzést követő többszervi gyulladásos reakció olyan életveszélyes szövődmény, amely kiszámíthatatlanul, az egyébként korábban egészséges gyermekek enyhe vagy tünetmentes SARS-CoV2 fertőzésének lezajlása után hetekkel jelentkezik.”

Hazai számok nincsenek, de az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia március végi adatai szerint az Egyesült Államokban a pandémia kezdete óta 3,4 millió gyermek tesztje volt pozitív, ez az összes Covid–19-eset 10,8 százaléka. A súlyos, hospitalizációt igénylő esetek ritkák, csupán az összes gyermekkori eset 0,8 %-a igényel kórházi felvételt – írják az anyagban.

Eddig 279 gyermeket vesztettek el az Egyesült Államokban, ez alacsony, 0,01%-os halálozási arányt jelent, azonban ez is változik. Az Egyesült Államokból érkező legfrissebb adatok szerint az újabb B1.1.7 (brit) és a B.1.351 (dél-afrikai) variánsok terjedésével a gyermekkori koronavírusos esetek száma drámaian emelkedik. Az USA egyes államaiban (pl. Michigan államban) a 10 év alatti korosztályban az új esetek száma több, mint 230%-kal nőtt február közepe óta.

AFP / VINCENT GERBET

Az új variáns az oltási renden is variálhat

A jóval fertőzőképesebb B.1.1.7 változat igen gyorsan és széles körben terjed a gyermekek között. Az esetszámok az összes korcsoportban nőnek, de a legtöbb új Covid–19-eset éppen a 10–19 éves gyermekek körében fordul elő, amire eddig nem volt példa a pandémia kezdete óta. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy ennek oka többek között a felnőttek egyre nagyobb védettsége az oltások miatt, vagyis az oltatlan rétegek jóval nagyobb arányban fertőződnek. Egyes szakértői vélemények szerint a Covid–19 idővel lassan gyermekbetegséggé szelídül majd, és az influenzához hasonló terjedésére számíthatunk, amelyben a gyermekek elsődleges szerephez jutnak.

A gyerekek szerepe azonban nagyobb lehet a fertőzés terjedésében. Minél kisebbek a gyerekek, a szociális távolságtartás, az elővigyázatosság annál nehezebben tartható, hiszen egy bizonyos kor alatt már a maszkviselés nem várható el, vagy nem kivitelezhető. A fiatal felnőttek, a serdülők korcsoportjában pedig már egyre inkább felismerhetőek a felnőttekéhez hasonló, súlyosabb tünetek.

AFP / INA FASSBENDER

Korcsoportos tünetegyüttes

A HGYE szakmai véleménye szerint ha a serdülők tömeges oltása elmarad, “az idővel igen komoly változásokhoz vezethet a gyermekpopulációt érintő más kórképek tekintetében is. Várható, hogy elsősorban a Covid–19-cel összefüggő másodlagos hatások és betegségek (szívizomgyulladás, krónikus légúti betegségek, depresszió, ADHD, tanulási problémák, evés- és alvászavarok, elhízás, szociális és magatartászavarok) száma a jövőben jelentősen emelkedni fog”.

Márciusban már több vizsgálat indult gyerekek bevonásával, elsősorban a Pfizer- és a Moderna-vakcinákkal, a két cég már 6 hónapos kortól felfelé is elkezdte a vakcina tesztelését. A Pfizer–BioNTech Comirnaty vakcinája az FDA és az EMA sürgősségi felhasználási engedélyével rendelkezik 16 évesnél idősebbek számára. A dokumentum szerint a vállalat február végén zárta le az adatgyűjtést egy 12-15 év közötti serdülők bevonásával végzett vizsgálatába, és már be is jelentették az első eredményeket. 2260 gyermeket vizsgáltak, a gyermekek fele vakcinát, másik fele placebót kapott. A vizsgálat során 18 igazolt Covid–19 esetet regisztráltak, mindet a placebo csoportban és egyik eset sem volt súlyos. A vakcinált csoportban egyetlen megbetegedés sem fordult elő, az oltás tehát 100%-ban hatékonynak bizonyult. A különböző vizsgálatok célja az is, hogy megtalálják a megfelelő dózist a fiatalabb korosztály számára.

Izraelben, ahol a lakosság átoltottsága már 60 százalék felett jár, elkezdődött 12–16 évesek oltása is, hamarosan pedig kezdik az 5–11 évesek oltását. Az Egyesült Államokban nyáron tervezik a 12–16 év közöttiek oltásának megkezdését.

AFP / JACK GUEZ

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!