hvg.hu: Nemrég úgy nyilatkozott, hogy amíg a koronavírus elleni oltottság alacsony, addig az uniós országoknak fenn kell tartaniuk a lezárásokat. Magyarország oltási terve élen jár az Európai Unión belül, de majdnem hatmillió ember még mindig nincs beoltva. A kormány ennek ellenére ragaszkodik a fokozatos újranyitáshoz, mondván a brit mutánst megállítani nem, csak lelassítani lehet a lezárásokkal. Ezt megalapozottnak tartja?

Hans Kluge: Erre az egyszerű válasz az, hogy még nem győztük le a Covid–19-et, és az új variánsok is kihívások elé állítanak minket. A védőoltás a közegészségügyi és társadalmi intézkedésekkel együtt előbb-utóbb véget fog vetni a járványnak, de ehhez nemcsak az oltások gyártását és elosztását kell felpörgetni, hanem az intézkedéseket is be kell tartani. A Covid–19 elleni védőoltások jelentősen javítottak a betegség elleni eszköztárunkon – de nem helyettesítik a már kipróbált eszközeinket. A fizikai távolságtartás, a maszkok, a kézhigiénia, a belső terek átszellőztetése mind működnek, mint ahogy a nyomon követés, a tesztelés, a kontaktkutatás, az izoláció és a karantén is hozzájárul a fertőzések megállításához és az életek megmentéséhez. Szeretném elismerésemet kifejezni Magyarországnak az oltási kampány fokozása érdekében tett erőfeszítéseiért. A közegészségügyi és társadalmi intézkedések a fertőzésláncokat szakítják meg, ezeket kombinálni kell a hosszú távú oltási stratégiával.

Csak akkor tudjuk megállítani a vírust, ha az összes fegyvert bevetjük.

Az Egészségügyi Világszervezetnek továbbra is változatlan a lezárásokkal kapcsolatos álláspontja: az utolsó lehetőségként kell kezelni, mert költséges megoldása a vírus visszaszorításának. Ideiglenes intézkedést jelentenek a görbe ellaposításához, ahhoz, hogy időt nyerjen az egészségügyi rendszer. A kormányoknak pedig bármely intézkedés feloldását fokozatosan, alapos kockázatértékelés alapján kell mérlegelniük.

hvg.hu: Akkor az oltások ezek szerint Magyarországon sem helyettesíthetik a fenti intézkedéseket?

H. K.: Jelenleg a vakcinák elosztása a rendelkezésre álló készletek alapján történik, azzal az elsődleges céllal, hogy csökkentsék a kórházba kerülést és a halálozást. Miközben a legveszélyeztetettebbek egy része már megkapta a védőoltást, a többség világszerte továbbra is kockázatnak van kitéve. Az európai térségben jelenleg például csak a lakosság 7 százaléka kapta meg a teljes védettséghez szükséges oltást.

WHO

Magyarország dicséretet érdemel, amiért ennyi dózist beadott már a lakosságának, köztük az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint az idősotthonok lakóinak. Az éberség ugyanakkor továbbra is indokolt. A biztató jelek ellenére, az új fertőzöttek számának csökkenése mellett Magyarországon még mindig várjuk a fertőzési ráta visszaszorulását és a kórházi ápoltak, valamint a halálozások számának csökkenését.

Bármilyen közegészségügyi vagy társadalmi lazításba epidemiológiai és egészségügyi szempontok alapján lehet belekezdeni, nem pedig a lakosságnak beadott oltások száma alapján,

különösen az először az Egyesült Királyságban felbukkant B.1.1.7. mutáció európai és magyarországi terjedésének fényében.

Hasonlóképpen, mindegyikünknek továbbra is szerepet kell vállalnunk a járvány megszüntetésében azzal, hogy amikor ránk kerül a sor, beoltatjuk magunkat, továbbra is kezet mosunk, maszkot hordunk és megtartjuk a távolságot. Az egyéni döntések helyi, nemzeti és globális szinten hatnak a közösségekre.

hvg.hu: Hatékonynak és biztonságosnak tartja a WHO a kínai vakcinát? Kapcsolatban állnak a kínai hatóságokkal a klinikai 3-as fázis adatainak megismeréséért?

H. K: A biztonságos és hatékony vakcinák alapvető fontosságú eszközök a Covid–19 elleni harcban. A WHO üdvözli a Covid–19-vakcinákkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések terén tett hatalmas erőfeszítéseket. A klinikai vizsgálati adatok áttekintése minden vakcinajelölt esetében rendkívül összetett folyamat. A világ összes régiójának hatóságaival együttműködünk a sürgősségi felhasználásra szánt oltóanyagok értékelésében, jelenleg a kínai és más oltások vizsgálatának késői szakaszában vagyunk. A WHO az összes vakcinajelölt adatait folyamatában, a beérkezés pillanatában értékeli, mindenféle preferencia nélkül. A sürgősségi felhasználással kapcsolatos bármely döntés ugyanakkor a vakcina biztonságosságának, minőségének és hatékonyságának megerősítésére vonatkozó teljes információ rendelkezésre állása alapján történik.

MTI / Balázs Attila

hvg.hu: A vakcinairigység lassan vakcinasovinizmusba váltott át, Magyarországon sokan a Moderna és a Pfizer oltóanyagait fogadják csak el. Megalapozott a döntésük, valóban lehet ekkora különbség a vakcinajelöltek között?

H. K: Az oltóanyagok iránti kereslet jelenleg egyáltalán nem áll arányban a rendelkezésre állásukkal. Most arra kellene koncentrálunk, hogy Európában még nem oltottak be elég embert, ezért a kulcs itt is a szolidaritás. Az, hogy elég oltóanyag álljon rendelkezésre, a nemzetközi együttműködésen múlik. Ha az egyes országok összefognak a kutatói, gyártási, beszerzési, befektetési és szállítási területeken, példa nélküli gyorsaságot lehet elérni. Ezt már 7, Európában használt koronavírus elleni oltóanyag esetében alig több mint egy év alatt meg is tapasztalhattuk, ezeket a WHO és más szigorú nemzeti szabályozási hatóságok engedélyezték. Minden olyan vakcina hatásosságát és biztonságosságát kiértékelték, melyek sürgősségi felhasználási engedélyt kaptak.

Ez örvendetes eredmény, de érthető, hogy kérdéseket és lehetséges aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehetséges ez. Valamennyi fél, beleértve a nemzeti hatóságokat, a WHO-t és a partnereket is felelős azért, hogy ezeket

a fejlesztési és felülvizsgálati folyamatokat, valamint az oltással kapcsolatos előnyöket és kockázatokat nyílt és világos kommunikációval kezelje.

A járvány még nem ért véget, együtt még sok eszközre van szükségünk ahhoz, hogy ez megtörténjen. Biztató, hogy már több oltóanyagot is alkalmaznak és még több jelenleg is fejlesztés alatt áll. A világnak sokféle oltóanyagra van szüksége, melyeket különböző embereknek adnak, többféle gyártó állítja őket elő és a szállításuk is optimalizálva van egy sor körülményre, hogy kielégítse a globális igényeket.

hvg.hu: Magyarország védettségi igazolványokat bocsát ki az oltottaknak az első dózis után, melyekkel kulturális és sporteseményeken is részt vehetnek. Egyetért az ilyen igazolványok kiadásával?

H. K.: Azzal kezdeném, hogy

ennek a vírusnak az ellenőrzés alatt tartása az emberek viselkedésén múlik, ők pedig az egész világon nagy felelősségtudattal viselkedtek,

amiért elismerés jár nekik. Természetesen minden beoltottnak kell, hogy legyen hozzáférése olyan dokumentumhoz, mely igazolja, hogy megkapta a védőoltását – legyen az akár digitális vagy papíralapú. Ez kritikus fontosságú az oltási terv monitorozásához, a vakcinák hatékonyságának megértéséhez, valamint az oltási terv hatékonyságának javításához. A WHO szorosan együttműködik uniós partnereivel, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Európai Bizottsággal, hogy olyan ajánlásokat dolgozzon ki, melyek megkönnyítik a nemzetközi utazásokat és a mindennapi élethez való biztonságosabb visszatérést is lehetővé teszik. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú része, hogy csökkenteni tudjuk az egyéni kockázatot, amikor javul a helyzet, és fokozatosan feloldják vagy módosítják az érvényben lévő intézkedéseket.

Jelenleg számos ország azon dolgozik, hogy az egyének Covidról – védőoltásról, tesztekről vagy a nemrégiben bekövetkezett gyógyulásáról – szóló információit szabványos és összehangolt módon összesítse. Ezeket az információkat ezután fel lehet használni a nemzetközi utazások megkönnyítésére, és néhány ország ezt az információt fokozatos újranyitási terveinek részeként is felhasználja. Ha az egyének adatait ilyen módon használják, fontos, hogy minden etikai, jogi vagy technikai szempontot teljeskörűen figyelembe vegyenek. Biztosítanunk kell, hogy az ilyen kezdeményezések ne növeljék az egyes emberek vagy csoportok egyenlőtlenségeit és marginalizálódását.

Orbán Viktor és Hans Kluge Budapesten

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

hvg.hu: Biztonságosnak tekinthető-e egy nagyobb, nézők részvételével megtartott sportesemény?

H. K.: Ahogy azt már többször is láttuk a járvány alatt, a tömeges összejövetelek szuperfertőző eseményekké válhatnak.

Amíg jelen van a közösségi terjedés, a nagy tömegesemények jelentős kockázatot jelenthetnek.

Bármely döntést a tömeges összejövetelek esetleges megtartásáról, elhalasztásáról vagy a rendezés módjának megváltoztatásáról úgy kell meghozni, hogy megvédjük az emberek egészségét. A döntéseknek pedig a járványhelyzet, az adott esemény (például focimeccs), valamint az ahhoz köthető esetleges nagyobb mobilitás folyamatos és körültekintő értékelésén kell alapulnia.

Minden szolidaritást és támogatást ki kell aknáznunk, hogy senki ne maradhasson hátra. Törekedjünk arra, hogy csökkentsük a közösségi terjedést, és minden fokozott kockázatú embert teljes mértékben beoltsunk. Az alacsony fertőzöttségi szint a legjobb módja annak, hogy mindannyian ismét élvezhessük az elmúlt évben elmaradt társadalmi összejöveteleket.